Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-12-23 / 103. szám
megye felbontatlanul visszaküldő, azon megjegyzéssel , hogy hozzája a’ posegaiak magyarul írjanak, miért is ők egy Ő Felségéhez intézett legalázatosb feliratban panaszt emelnek ’s utalom- és igazságszolgáltatásért könyörögnek; egyszersmind felszólítják Körös megyét, kérelmüknek legfelsőbb helyeni gyámolítására; mit is e’ megye teljesíteni határozott; egyszersmind nyilatkoztasd, hogy hasonló esettben a’ magyar megyék magyar leveleit ő is bontatlanul utasitandja vissza. A’ turopolyai nemes közönség dec. 13-kán tartott tisztujítása alkalmával az eddigi gróf és többi tisztviselők mind megtartattak hivatalaikban. Czvetkovich Ferencz eddigi alelnök valóságos ülnökké, a s turopolyai nemes katonaság főhadnagyává pedig Pogledich Károly választatott. Az ettyeki (fehér megyei) ismeretes kőbányából szállíttatnak jelenleg a’ Pest ’s Buda közti lánczhidhoz ’s a’ nagyszerű magyar nemzeti muzeum-épülethez szükséges kövek . 300 munkás foglalkozik ott jelenleg ’s gépek által 70-, 80- és 100 mázsás kődarabok emeltetnek egy óranegyed alatt kocsira. Ritka ünnepélyben ven részt. Bács megyében kebelezett Rigyicza községe, a’ midőn az ottani nép gyümölcskert egyik alapítója. Schirel János kebelbeli buzgó lelkész és táblabiró ur az elöljáróságot jó eleve értesítvén, minden házbirtokost kis biróvali meghivatás és közdobszó utján is az egész népet múlt oct. 24-kén az érintett gyümölcs-kert terére gyüjteté. Már jó előre betanított huszonnégy faültető is megrendeltetve lévén, reggeli órákban a’ tisztelt lelkész az elöljáróság kíséretében szinte a’ helyszínére kimenvén, ott értelmes beszédben előadá a’ gyümölcsfamívelés hasznosságát; a’ famívelési helybeli alapszabályok is elolvastattak, mellyeket a’ nép hála és öröm-könnyek között hallgatott, ’s azoknak szoros megtartására élőszóval magát kötelezé. Többi között a’ szántszándékos fasértökre 12 pengő forintnyi birság állapítatott meg, annak fele a’ feljelentőé leendvén. Értéktelenség esetében a’ csinttevő testi büntetéssel fenyítendő és kiutasítandó teend. Ennek végeztével megszólamlott az oda rendelt hangászok felderítő zenéje, mellynek kíséretében tizenkét betanított faültető idéztetvén elő, a’ kiosztandó gyümölcs-oltványokat szedé ki, más tizenkettő pedig kisbirák, elöljárók és az alapító főfelügyelése alatt a’ leközelebbi udvarok kertjébe kezdett ültetni szabályszerüleg fákat. Átalános volt az elöljárók iránti birodalommal párosult örömrivalgás, 's alig tölt bele néhány óranegyed, már mindenki kapát és ásót ragadt kezébe, igy ezúttal szinte egy nap alatt ötszáz ’s egynéhány ház minden különbség nélkül együlegyig kertje arányához képest 6—8 válogatott oltványú fákkal láttatott el, a’ kiosztott fáknak összete több mint négy ezer ötszázra menvén. Ez évben szilva-, baraczk-, körtevély- és almafajok osztattak ki. A’ mint a’ nép e’ fákba bele szeret, és mivelésmódjába bele okuland, más fajokkal is el fog láttatni. ’S tavasz nyiltakor az utak kiültetésére több mint negyvenezer eperfa fog alkalmaztatni. Látni innen, már csak a’ fáknak kiosztásával mennyi huszas kíméltetést meg a’ nép erszényéből (a’ helybeli uraság tágas és díszes kertjéből egy pengő húszasával édes örömest hordják az oltványokat), ’s hogy a’ népnek e’ szakba betanultával milly ártatlan és munkára ösztönző foglalkozás jut részül, ’s mennyi más erkölcsi, anyagi, ’s egészségi haszon fog eredni e’ nemes vállalatból a’ nép tömegére, mindenki előtt tudva leend. ’S csak ekkép alkothatnak éden-kerteket hatalmasbjaink és tiszteslejeink, nem máskép. Áldás a’ nemes alapító tetemes áldozatba került vállalkozására! áldás a’ segédkarokat nyújtó emberbarátokra! — Mint értesítve vagyok, Rigyicza tőszomszédságában fekvő Sztancsics mezőváros községének is kivágatott báró Redl nagyhegyü uraság nép-gyümölcskertnek egy tágas tért, de kertész-hajlék és pénz-alap hiánya miatt a’ tér mindeddig mívelés alá nem jöhete. Buzgó éltetője volt e’ nemes kezdeménynek az elhunyt Jung János lelkész, vajha a’ mostani széplelkű plébános ur boldog emlékezetű elődje felebaráti szándékát tettleges foganatba juttatná! Székes-Fehérvár, nov. 25. Megyénkben fekvő bodméri fiókegyházban közbirtokos, vallásos buzgósága és keresztényi emberszeretete miatt figyelemre méltóns Szentmihályi György urat mutatom be a’ tisztelt olvasó-közönségnek, kit bizonyára sokkal kevesbbé ismernek, mint sem érdemlené. E’ nemes keblű férfiú érezvén a’ hiányt, mellyet Bodmér katholikus hívei iskolának helyben nem léte miatt szenvednek, tulajdon házába fogadta Jézus anyaszentegyházának kisded csemetéit, hogy azokat ápolja és nevelje. Évek múltak el, és ő a’ nélkül, hogy tetteinek érdemlett jutalmát kérte volna, a’ boldogító öntudat szelíd érzetében, mint tanító ingyen-hivatalának mindenkor példás buzgósággal megfelelt; sőt mi több, csekély nemesi birtokából bizonyos részt kimetszetvén, azt örök adományképen iskolai teleknek ajánlotta, és más jótevők hozzájárultával rajta egy kis hajlékot építtetett, így történt, hogy a’ közel 70 kath. lelket számláló Bodmer tanilók széket nyert. Illy szép tett ki nem kerülhette a’ közjót atyai szivén viselő püspökünk figyelmét; hogy tehát az említett tanítónak fáradozásait még inkább elősegítse, addig is míg e’ szent törekvés állandóságát jobban biztosíthatná — kegyes alapítványi és megyei pénztárából évenként 80 for. rendelt neki fizettetni. Nov. 24-kén éjfélkor a’ keleti anyaszentegyházhoz tartozó ’s n. Szerém vmegyében keblezett 12 zárda közöl a’ legszebb ’s legnagyobb, t. i. a’ Gergeteghi két-emeletű kolostor leégett, ’s a’ hirtelen repülő lángok — a’ templom a’ négyszegű épület közepén lévén — a’ toronyba csaptak, itt a’ harangokat elolvaszták, ’s valahol csak gyúlékony anyagra találtak, mindent fölemésztettek ; — a’ barátok, az úgynevezett görög kalugerek, más zárdákban kényszerültek tél idején menedéket keresni. 20,000 írtra könnyen felrúg a’ kár; de az említett kolostor, melly többi ékes szépfekvésü társival Szerém megye kellemes táját mintegy angol kertet különösen diszesité, kir. adomány mellett bir egy, ,Neradina nevű helységet, azon kis faluján kivül, miilyen minden kolostor előtt a’ zárdáról nevezve létezik, ’s közönségesen Pernyávornak hivatnak (lásd az 1751. 38. t. sz.) ’s igy kárát pótolhatja. Kegyes-iskolai szerzet. E’ jeles rend, melly Magyar és Erdélyországban leginkább a’ nevelési ’s tanítási pályán sok érdemekkel ragyog, 1842-re kiadott névkönyve szerint, öszszesen 380 tagot számlál 28 házban, kik közül a’ hat kormánysegéden (assistentes) és két tanácskozón (consultores) kívül a’ szerzet kormányára ügyel: 1 (főtiszt: Grosser János); nevelésre ’s tanításra 230; lelkipásztorkodik: 12; házi gazdaság ’s a’ szerzetbeliek oktatására ügyel: 18; a’ szerzetes lakházokon kívül különbféle hivatalban foglalatos: 8 ; egészségét ápolja: 3; hittudományt tanul: 32; bölcselkedést: 16; ujoncz összesen:31; segédmunkás: 8. — A’ szerzetbeli tagok közül hittudományi ’s bölcselkedési tanár: 5 ; csupán hittudományi: 1; bölcselkedési: 53 ; egy vagy más hittudományi vagy bölcselkedési tudományszakból a’ tudomány-egyetemnél szoros vizsgálatot kiáltotta: 29. — Az ifjúság száma keze alatta’ két házában 184% alatt 8276ra megy. Ezek közül Beszterczére: 42; Breznóbányára: 35; Budára: 655 ; Korponára: 31; Szebenre: 104; Kolosvárrra: 699 ; Kolocsára: 199; Debreczenre: 94; Sz. Györgyre: 57; Kanizsára: 272; N. Károlyra: 137; Kecskemétre: 202; Lévára: 235; Nyitrára: 325 ; M. Óvárra : 208; Pestre: 1162; Podolinra: 342; Privigyére: 157; Rozenbergára: 125; Selmeczre: 319; Szegedre: 796; Marmaros-Szigetre: 210; Tatára: 254; Temesvárra: 360; Trencsényre: 121; S. A. Ujhelyre: 302; Váczra: 515; Veszprémre: 308. — Halál által a’ rend nov. 13tól 1840 egész oct. 23-áig 1841 tizennégy tagját veszté el. A’ zágrábi irgalmas szerzet kórházában az ország főorvosának Daubachy dr. és Haulik Lázár prior urak felügyelése alatt az 1840diki november 1jétől egész 184. évi October utolsó napjáig 627 különbféle nemzeti ’s vallásu beteg nyert ápolást, kik közül, a’ sokféle ’s közöttük igen veszélyes nyavalyák mellett is, csak hatvannégyen haltak meg. A’ horvát határőrvidéken ez idén 714 másra 492/8 font selyemgumó tenyésztetett ’s 29,116 frton és 132/8 krajezáron adatott el. A’ zágrábi Űrlap írja, hogy a’ Konstantinápolyból jövő angol sürgönyök beszélik, miképen a’ törökök Bolgárországban még mindegyre zsákmányolnak és sok kegyetlenséget követnek el. Országgyűlési tudósítások. A’ decemb.4-k. tartott tizenharmadik országos ülésben kormányszéki titoknokok Kabos Dániel és Istvánfi Pál jelenték, hogy a’ kir. fő kormány a’ KK. és RR-et atyafilágosan köszöntvén, a’ Jegyzőkönyv megállítása után szándéka van az ülésben megjelenni, és ő Felségének a’ KK-hoz és RR-hez intézett egy kir. leiratát felolvastatni.— Melly izenetre a’ KKr. és RR. ugyan ezen titoknokok által viszsza izenték, hogy a’ kir. kormányszéket atyafiságosan köszöntik és elvárják, — mire a’ kir. kormányszék bejövén és szokott helyét efoglalván, olvastatott ő Felségének idei november 3-ik napján 4966. szám alatt költ klmes kir. leirata, mellyben a’ múlt országgyűléséről felterjesztett, és még ürességben álló kormányszéki két tanácsnoki hivatalokrai választások helyébe már néhai b. Bánffi László közben jött halálával új választást méltóztatik parancsolni , melly klmes kir. leirat felolvastatván és kéziratra kéretvén, kiadatni határoztatott. (M. és JJ A’ dec. 4 kei ülésben felolvasott kir. leirat, magyar fordításban, igy hangzik: „Mivel az álallatok hű KKr. és RR. két kormány tanácsnoki hivatalra tett választástok tárgyában közelebb múlt országgyüléstökből 1838-dik évi teb. 21-röl kelt felírásotok mellett felterjesztett, ’s erdélyi udvari cancellariánk által nekünk magamódján előadott kijelöltek közül b. Bánffi László időközben meghalt, titeket hű KK. és RR. ezennel kegyelmesen arra intendőknek találánk, hogy 2-dik kir. előadásunk tárgyalása alkalmával ezen hivatalokra is a’ törvény értelmében válaszszatok és jeleljetek ki, ’s legfelsőbb elhatározásunk alá térjeszszetek föl. Most említett felirástok többi pontjaira nézve pedig, összefüggöleg azokkal, miket 1837-dik évi julius 18ról ’s november 20ról költ alázatos felirástokra 1838-dik évi januar. 19ről hozzátok intézett kegyelmes királyi leiratunkban veletek tudatánk, bizonyosokká akarunk titeket hű KK. és RR. tenni, hogy különös gondunk van rá, miszerént az adománylevelek az 1791-beli 20 d. t. czik rendelete szerint ezután is a’régen gyakorlott mód szerint keljenek, ’s így tettleg is bebizonyitassék, hogy azoknak kihirdetése tekintetében sincs semmi méltó aggodalomra okotok. Kiknek egyébiránt ’sat. Költ uralkodói fővárosunkban Bécsben Ausztrálban november 5-kén. Urunk 1841-dik, uralkodásunk pedig 7 évében. J Ferdinánd m. k. Nopcsa Elek m. k. Ő Felsége saját parancsából. B. Apor Lázár m. k.“ Dombó (Küküllő vármegyében) nov. 23. Idei feb. 26-kán temetteték el Ferencz Mihályné, Gönczi Ágnes, 120 éves agg. Benne a’ Hufeland által irt hosszú életre mutató testalkat megvolt, közepes magas teste,ahhoz illesztett feje, széles homlokkal, benn ülő tatár kis szemei, lapos karmok ábrázata, nagy arczcsontokkal, izmos erős csontos tagjai, széles vállköze és melle, fogyhatatlan bő beszéde volt. 115-dik évében a’ kopasz földön estétől viradtig mozdulatlanul alhatott. Ekkorig soha legkisebb betegséget sem érzett, ’s még olly erőben volt, hogy a’ környéki falukba járt ismerőseihez. Halála napján panaszolta, hogy nem akarnak ennie adui, fogva statuspolgárnak ismeri magát; a’ közügyek foglalatoskodtatják lelkét és szivét; hazafiságtól lelkesűlt ’s szereli hazáját. A’ ki például a’ rajna-balparti lakosokat harmincz és nehány év előtt ismerte ’s most ismeri, ’s az akkor és most közt hasonlítást teszi, álmélkodni kénytelen a’ változáson szellemi és jellemi erejikben, közéleti nézeteikben, ’s azon emelkedés felett, mellyet műveltségűk nyert. E’ szellemi emelkedettségben az esküttszékeknek nagy részök van; nemcsak az összehívott bírákra hat a’ legfőbb bíróvá emeltetés, hanem a’ hallgatók is, az esküttek ismerősei ’s rokonai, az egész falu, az egész kerület, résztvesznek benne, ’s a’ népnek eddig saját személyes érdekeire szorított jelleme társasági irányt nyer. Kinek e’ jótékony hatásokról még kétsége lehetne, kérdezze a’ történetet. Az athenaiak, valamennyi német törzsök, népek, sőt a’ rómaiak is politicai szabadságuk idejében, bírtak hasonló intézményekkel, ’s mindezen népek érezték emberi ’s polgári becsüket. Feltűnőbb ránk nézve azon hatás, mellyet min magunk látunk; ez mutatkozik Angliában, mellynek nagy férfiai az esküttszék intézményének tulajdonítják a’ nemzet népszerű szellemét. Az esküttszék intézménye e’ mellett azon különösséggel bir, hogy egyik kormányformának sem sajátja. Létezett az aristocratiai Romában, a’ monarchiai ’s respublicailag kormányzott német népeknél, valamint Svécziában; Francziaországban a’ császár kényurasága, a’ Bourbonoknak quasi constitutionalismusa alatt, ’s a’ republica idejében, valamint az éjszakamerikai statusokban fenáll. E’ mellett nem formája nyújtja ezen intézménynek becsét, hanem természete, mellynek legnagyobb elsőbbsége azon befolyásban áll, mellyet a’ népművelésre és községszellemre gyakorol. Illy valódi népszerű intézményt elmellőzni ’s neki egy, aggsági elgyengültségben ’s függetlenség hiányában szenvedő ’s történeti emlékezetekben szegény pairkamarát elébe tenni, ismét Francziaország mostani igazgatásának sok balfogásaihoz tartozik. Több hírlap e’ nézete annál inkább hat a’közvéleményre, minthogy a’ főügyvéd minden szónoktehetségét arra forditani látszik, hogy Dupoty urat hírlapi czikkelyei miatt elitéltesse ’s őt mint a’ bűntett okát, az összeesküvés indítóját állítsa elő. A’ sajtónak egész szabadsága ezáltal fenyegettetik, erősebben mint valaha, csakhogy most kb. rendeletek nékül, mondják sokan, mi komor benyomást okoz. — Spanyolországra nézve a’ cabinet minden beavatkozási szándékot elutasít magától. — Lamertine, úgy látszik, nem nyeri el a’ kamaraelnökséget. A’ legközelebbi kamara alkalmasint ismét dús leend magánycselektusaiban, de szegény az eredményekben. — Azon terv, hogy a’ kamarákban a’ hivatalnokok száma megkevesbítessék, bizonyosan ismét szőnyegre kerülend, de kétségtelenül ismét elesendik; a’ mi igen természetes, minthogy a’ kamarai többségnek haszna a’ régi melletti maradásban fekszik, fognak minden visszaélések ellen lármázni, de önmagokéit a’ legszebben fentartani. E*** ^Bécs, dec. 19. Tegnap itt hangverseny adalék, melly hazámfiait érdekelhetné, azért némelly tudnivalókat akarok róla közleni. A’ hangverseny adó Schickh ur, ama’ jeles zongora művész, ki az 1832—1836-ki országgyűlés alatt Pozsonyban az ottani zongorakészitő Schmidt ur hangászteremében annyiszor bámulásra ragadott minket. Egyik bankirház megbukása által vagyonának nagy részétől megfosztatva, gyámolitást most a’ művészetben keres, mellyet előbb csak kedvtöltésül gyakorlott. Schickher tökéletesen megfelelt azon nagy várakozásoknak, mellyekkel kitűnő művésztehetsége iránt viseltettek; játékának ereje, ügyessége, gyengédsége ’s tisztasága őt az első zongoraművészek sorába helyzik, ’s bizonyára mindenütt bámulást fog gerjeszteni ’s zajos tetszést aratni. Különös megjegyzésre méltó pedig, hogy a’ hangversenyadó egy a’ fönebb érintett Schmidt műhelyében készült zongorán játszott; tehát magyar műkészítmény jelent meg azon helyen, hol eddig csak a’ kül- é s belföldi leghiresb mesterek művei használtattak. Az igen csinosan készült mű meglepő jelességü volt, hangja szép, erős, éneklő ’s egyenlő minden fogásain; belszerkezete teljesen alkalmasnak bizonyult be mind a’ legerösb mind a’leggyengébb kezelésre; szóval: ha a’ „senki sem próféta hazájában“ mondat Schmidt úrnak nem áll útjában, Magyarországnak nem kell többé a’ pénzt határin túl küldeni különös jóságú zongorák szerzése végett. Ausztria, Bécs, dec. 21. A’ Quénisset elleni pör egészen váratlan benyomást tesz a’ közönségre, és sok felől sajnálják, hogy az a’ pairek elébe hozatott ’s nem az eskültszék előtt történt. Az utóbbi a’ közbizodalmát birja, ’s ezt meg kellett volna gondolni. Nem tagadható ugyan, hogy az esküttszék mind Napoleon Lajos mind Lafarge asszony pőrénél több balfogásra vetemedett; de épen azon körülmény, hogy csak ezen egy pár eset hozathatik föl, mellyben az esküttszék tévedett, növeszti az irániai birodalom erejét; mert milly nemű pörforma találtatnék, hol csak két három törvénytelenségi eset idéztethetnék ’s hol nem volna könnyű egész sornyi balfogásokat napfényre hozni? Hatalmas emeltyű fekszik az ember és polgár benső becsének öntudatában; ’s ez érzet kútfeje a’ legtisztább erényeknek; e’ szempontból, mondja legtöbb párisi lap, tekintendő az esküttszék intézménye. Mert a’ polgár, eddig csak személyes érdekéről gondoskodva, épen azért volt részvétlen a’ közérdekek 's ügyek iránt. Egyszerre hivatva, az ember legfőbb java, szabadsága, becsülete ’s élete felett határozni, magas álláspontra látja ’s érzi magát áthelyezve, nézetei nagyobb kört ’s jelleme nagyobb erőt nyernek, bátorsága magasra nőtt; önállólag, félelem nélkül ’s nemes érzelmektől hevülve első szigorú bírája a’ gonoszságnak és elvetemültségnek, vagy megmentője az ártatlanságnak, ’s megkönyörül a’gyengén, kit az érzelemzavarnak egy pillanata vétkesnek bélyegzett. Mostantól nagybritannia. London, dec. h. A’ Windsor kastélyban tegnap tartott titkos cabinetülésben, mellyre a’ ministereken kivül Albert herczeg és a’ canterburyi érsek megjelentek, a’ páriáméns feb. 3- áig elhalasztatott, melly napon ügyek elintézésére összelépend. Ugyanazon titkos tanácsülésben a’ walesi herczegnek a’ heraldicai collegiumtól javaslati czímere tanácskozás alá vétetett ’s határoztatott, hogy a’ koronaherczeg neve a’ liturgiában mindjárt Albert herczeg neve után veendő fel. A’ keresztelési ünnepély — mint most bizonyosan tudni akarják — mindjárt a’ parlament megnyitása után fog a’ St. Jameskápolnában történni Londonban. Az özvegy királyné, ha szerencsésen előhaladó gyógyulása engedi, ’s a’ szász-coburg-gothai uralkodó herczeg fog a’ kereszt-anya ’s atya lenni ’s Leopold király feleségestül meghivatni. A’ kis walesi herczeg azonnal a’ térdszalag- rend vitézévé is fog üttetni. John Bull sárylap tudni akarja, hogy Wellington herczeg leend egyik keresztatyja a’ walesi herczegnek, ki tehát egyéb nevei közt Arthur a angol regényes nevet is viselendi; a’ regens neve azonban hihetőleg, anyai nagyatyja tiszteletére, Edvard leend. A’ John Bull azt is jelenti, állítólag hiteles adat után, miszerint nagy reménység van, hogy a’ hannoverai koronaherczeg szemvilágát visszanyerendi ’s hogy jövő évben a’ műtétét ismételtetni fog. Egyenes hírek Hannoveréből fájdalom nem gyámolitják e’ reményt. A’ John Bull egész czikkelye tévedésen alapul, mert Dr. Gráféról szól, mint a’ műtétéit teendő orvosról, Gráfé pedig, mint tudva, már a’ múlt évben meghalt. London, dec. 7. A’ gyárvidéki hirek mindinkább szomorítóbbak lesznek; különösen a’ singyárosok érzik mindinkább, hogy a’ közönség a’felette nagy vasutkedvből kijózanult, ’s kényszerítve látják magokat, egy kemenezét a’ másik után eloltani. Kétséget sem szenved mostmár, hogy a’ nagy költségek mellett, mellyek nálunk a’ vasútépítéseket kisérik , majd egy sem űzeti ki magát, kivévén a’fővonali, millyen a’ London-birminghami ’s az onnan Manchesterbe vezető.