Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-08-26 / 69. szám
rozatok, talán az egész olvasó közönségre nézve, nem lesznek egészen érdektelenek, kivált miután a’ két testvér ev. felekezet közti unió eszméje csak megpendittetvén, azonnal mindenütt olly hő részvéttel fogatott fel; a’ dobsinai coalitio iránti vitatások pedig már a’ hírlapok hasábjaiba is átszárnyaltak, és az ezen utóbbi tárgyban Gömörből közlött tudósítás némelly tekintetben felvilágosítást kívánt. — 13 Az unió, e’ most már biztos reménnnyé vált régi óhajtásunk, a’ rozsnyói kerületi gyülekezetre menendő követek által pártoltatni rendeltetett. — Ezen eszme valósit hatását pedig a’ megbízó község legkönnyebben és legczélszerűbben az által véli elérhetőnek, ha az illető lelkészeknek és tanítóknak meghagyatnék, hogy templomokban és iskolákban az egyesülés czélját és korszerűségét fejtsék ki, és kivált az úgyis csekélységekben különböző dogmákra nézve az egymáshozi közeledést és az e’ tárgyban még létező különbség tökéletes kiegyenlítését beszédeikkel és tanításaikkal eszközöljék; ha továbbá a’ Pesten felállítandó főiskola, mellynek alapítására nálunk is esperességenkint gyűjtések rendeltethetnének, mint helv. hitv. testvéreink is óhajtják, az e’ két felekezet neveiben még létező különbség megszüntetésével evang. iskolává alakulna; és ha végre egy vegyes küldöttségre , a’ két egyesülendő felekezet egyházi alkotmányainak miképent kiegyenlítése és tökéletes egybeolvadása tárgyában későbben még az egyes esperességekkel is közlendő javaslat kidolgozása bízatnék. — 23 A’ superintendens-választás azon szabályozása — melly szerint a’ superintendens felváltva egyszer az egyik négy többnyire magyar és tót községekből álló kis honti, gömöri, hegyaljai és zemplén-abauj-sárosi esperesség papjaiból; egyszer pedig a’ másik négy, többnyire német városokból álló, 6 sz. kir. város, 13 szepesi koronaváros, 7 bányaváros, és kárpátaljai esperesség papjaiból választatik — a’ követek által fenntartatni határoztatott. — Hogy pedig a’ község ezen kívánságára nézve félre ne értessék, szükségesnek tartom a’ követi utasítás e’ rövid kivonatához a’ tárgynak rövid történeti felvilágosítását csatolni. — III. Károly alatt kir. rendelet által megszüntetvén az ötödik superintendentia, a’ hat felfölfödi kir. város, mellyeknek mindaddig külön superintendensök volt, kénytelen vala a’ tiszai kerülettel egyesülni, melly egyesülés végre, hosszú vitatások után, 1743 ban Dobsina bányavárosban sikerült, az ismeretes dobsinai coalitio által, mellynek első pontja, hogy a’ superintendens felváltva egyszer a’ kerületből, egyszer pedig a’ 6 sz. kir. város és Dobsina bányaváros papjaiból választassák. Későbben a’ szepesi koronavárosok Magyarországhozi visszacsatoltatása után, 1782 ben az eperjesi coalitio által ezeknek községei is, 1804. pedig a’ 7 bányaváros és a’ kárpátaljai esperesség is, papjainak superintendenssé választhatóságára nézve a’ városokhoz csatoltattak, úgy hogy jelenleg egyszer 43, másszor pedig 89 pap közül választatik a’ kerület egyházi főnöke. E’szerint kiki átláthatja, hogy az érdemesnek választhatása nem olly szűk korlátokkal gátoltatik, mint a’ gömöri tudósitó állítja; kivált ha még tekintetbe vétetik, hogy a’ többnyire számosabb és vagyonosabb városi községek , papjaikat jobb fizetések által az élet mindennapi gondjaitól, felmentvén, papi hivatalaikra is érdemesebbeket választhatnak, mint a’ kisebb mezővárosi vagy épen falusi községek. Hogy a’ dobsinai coalitio által tett különbség a’német és magyar-tót superintendensek közt meg nem állhat, arról, remélem, a’ városok is meg vannak győződve, mert a’nemzetiségnek napról napra városainkban is szebben kifejtő világa már azon kívánságot is ébreszté kebleinkben, hogy superintendensünk mindig magyar legyen, azaz magyarul tökéletesen tudjon, de egyszersmind minden másod ízben a’ városok köréből, hol már ezen hivatalra e’ tekintetben is elég alkalmatos egyed találtatik, választassák. Hogy pedig a’ városok ezen jogukhoz olly igen ragaszkodnak, senki sem csudáland- Ja, ha tekintetbe veszi, hogy kebleikben három főiskola létezik, mellyeknek díszletére és virágzására hasznos, sőt szükséges is, hogy a’superintendens, mint egyházi felügyelöjök, ha nem is helyben, legalább közelükben lakjék. A több kerületek, ámbár nincs e’ tárgyban szerződésük, iskoláik ezen szükségét sokkal jobban tudták méltányolni, és mindenikök egyházi főnökét egy főiskola mellé helyezé CSoprony, Pozsony, Selmecz 3. — 33 A’ levelezés a’ helybeli ekklézsia részéről jövendőben magyarul fog vitetni. Az itteni lyceum hivatalos jegyzőkönyve már hosszabb idő óta csupán magyar nyelven szerkesztetik. A’ felső-szabolcsi helyet, hitvallású egyházvidéknek gróf Zay Károlyhoz f. é. jul. 27-kén Nyíregyházán tartott egyházi gyűlöléséböl bocsátott levele így hangzik :„Méltóságos gróf főfelügyelő ur! E’ folyó nyárhó 27-én Nyíregyháza kiváltságos városában összegyülekezett egyházi vidékünk, a’ protestáns egyház javát, boldogságát ’s elementét egy részről, más részről — habár hivatalunk körén túl is, de mégis mint szeretett honunk hű polgári, édes hazánk boldogsága eszközlését sem vesztve el szemeink elöl; sőt keblünknek ez mindenkor legfőbb ’s legelső óhajtása lévén. Méltóságodnak, a’ két protestáns felekezet egyesülését czélzó lelkes felszólitását, melly mindkét óhajtásunk, úgymint : vallásunk 's hazánk boldogságát egyiránt előmozditandja; a’ mennyiben t. i. az egyesülés által az elsőbbnek szilárd alapot, a’ másiknak pedig a’ köznemzetiségben rejlő legnagyobb erejét kifejtve, dicső felvirágzást eszközlend, indítványba tétetvén: mi csuda, ha 93 anyagyülekezetből álló, igen népes egyházvidékünkben, nem csak hogy e’ lelkes indítvány ellen szó nem emelkedett, sőt inkább mind egyházi mind világi rendű férfiaink közlelkesedéssel vevék, ’s egyszersmind elhatárzák, a’ föliszteletü egyházkerületet megkeresni, hogy még e’ folyó évben tartandó conventre, az unno főbb eszméire nézve, utasítást készíteni ’s a’ tettlegi egyesülést minden módon előmozdítani törekedjék. Ez alkalommal azonban a’ teremtő lélekről is, ki ezen nagyszerű eszmét első hozá inditványba, ’s ki ennek azóta is folytonosan leghőbb pártolója, a’ rendületlen hazafi, buzgó protestáns ’s lelkes magyar, gr. Zayról is meg nem feledkeztek; — bátor tudják is, hogy a’fölelmelkedett nagy telkeknek legszebb jutalmuk az öntudat, ’s bátor meg vannak arról győződve, hogy Méltóságod nagyszerű törekvései által magának világtörténeti nevet alkotva, hálaadókra nem szorult, mind e’ mellett tudván azt is, hogy a’ buzgó protestáns és lelkes hazafi szivünk mélyéből jövő leghöbb érzetinket magyarázó hálanyilatkozatunkat, nézetink szerint a’ legszebb polgári jutalmat, méltányolni fogja, ez okból Méltóságodnak a’ vallás, haza ’s nemzetiség ügyében tett buzgó fáradozásaiért forró hálánkat nyílványitani szoros kötelességünknek ismertük. Továbbá, minthogy Méltóságod több, részint avatatlanok részint pedig kaján lelkektől méltatlan bánást, sőt megtámadásokat is volt szenvedni kénytelen, bárha ezen utolsóbbakat hazánk közmegvetése kiséri is, mint Méltóságod legfényesb diadala: mindazáltal, nehogy véleményének lenni képzelje, el nem mulaszthatjuk felszólítani Méltóságodat, hogy csüggedést nem ismerve haladjon a’ megkezdett dicső pályán, minden jóknak örömére, a’ vallásnak, honnak ’s nemzetiségnek öregbítésére ’s felvirágzására.t£ Szombathely, aug. S. Nagyfalván, azon veres csatának színpadán, mellyben elődeink a’ zsarnok muzulmánok vaspálczájit darabokra tördelve, bajnokkoszorukat arattak, folyó helyén egy vallásos buzgalommal összeolvadt hazanyi ünnepnek voltunk tanúi. E’ helység Vas megyében a’ Rába bal partján kies völgyben fekszik, éjszakról szőlővel megrakott halmok födözik, alább negyedórányira Sz. Gothárd, hol a’ Lapincs a’ Rábával vegyíti habjait. A’ falu keleti végénél egyszerű kápolnácskát láthatni, ettől nem messze a’ Rábának azon sikér ’s keskenyre szorult medre, hol kitprilt Ahmed nagyvezér, miután Körmend- nél két ízben , Csákánynál, hol Nádasdy, Batthyány, Eszterházy őrködtek, harmadszor is visszaveretett, 1664 észt. j jul. 31-ken 3000 spáhit ugyanannyi melléjük nyeregbe ültetett jancsárral keresztülszöktetvén, másnap reggel 9 órakor már roppant táborát egész tömegekben átszállítani kezdette; ugyanazon napon — august 11én — délutáni 4 órától 5-ig egy rémülés teljes óra elforgása alatt, Mahomed járma megtörve, csordája szalasztva 12,000 embere felkonczolva, tábora feldúlva lett. Elődeink vitték ki a’ diadalt Leopold badeni gróf, Coligni és d’Aubusson jeles hadvezérektől vezetett 70,000 szövetséges segedelmével, Montecuculi olasz fő vezér alatt, kinél ha tábora vitézebb, alvezérei ügyesebbek nem lettek voln, könnyen meglehet, hogy a’ félhold Stambul helyett most Bécsből osztaná parancsait. — Hány szülő, gyermek, hölgy, testvér sirt keserves könnyeket e’ helyen , hol szeretett öveinek vére folyt! de a’ megszabadult hon áldása örök időkig lebegi azt körül. — Ok, az özvegyek épiték a’ csatatéren azon egyszerű, de nagy jelentésű kápolnácskát, mellyben szivszaggató fájdalmak jelképe, megostoroztatott Üdvözítőnk szobra, volt látható. —Nt. Küzmics Dániel ur, a’ cziszterczi rendnek, melynek sz. gothárdi uradalmához Nagyfálva tartozik, mostani perjele, hona iránti buzgóságból hőseink dicsőítésére, tetteik örökítésére ’s emlékök megszentelésére, a’ csatahelyet becses emlékjelekkel díszesíté. A’ helység avult ízlésben épült, sötét, alacsony egyházát, mellyben a’ perjel ur azelőtt lelész volt, ’s honnan csak apátja ismételt parancsára fogadta el kitüntetése mostani székét, csinosan kiépíttetvén, jeles festvényekkel ajándékozta meg. A’ helységen kivül a’ csatatéren domborodó csekély halmocskán egy művészi tekintetben is megszemlélést érdemlő kőkeresztet emeltetett, mellynek négy oldalán magyar, latin, német és franczia felíratok dicsőítik a’ csatatéren elesett hősök szendergő porait. — Megváltónk ostoroztatása kápolnája szinte kiújíttatott ’s a’ durván faragott faszobor helyén egy, Sz. Annát ábrázoló szép festvény diszeskedik. Mind e’ három emlék pompás fölszentelésére a’ tisztelt perjel úr folyó észt. august. 1-jét az ottani csata évfordulati napját választá. A’ napnak már kora hajnalán, 177 évi némaság után, egy ott maradt török vaságyu hirdeté az ünnep kezdetét. Az isteni szolgálat reggeli 8 órától majdnem délutáni 2 óráig foglalatoskodtatá az áhitatos népet, melly ünnepélyes körmenetben érvén el ama fájdalmas emlékű kápolnához; ott a’ perjel ur jeles beszédben előadá honunk szenvedett viszontagságait, az ott vitézkedett hősök tetteit, az egész csata rendszerét, ’s mind ezeket a’ vallásosság fogalmával párosítva, hallgatóit egyszersmind hazagságra és istenfélelemre lelkesité. Az ünnep fényét nevelték a’ sok főbb urakkal együtt megyénk legtávolabb vidékeiről is összerereglett nagyszámú katonatisztek, mintegy a’ hősök követésül kitűzött erényének méltő kódolásukat áldozandók. A’ toscanai nagyság nevét viselő könnyű lovasezred azon vidéken szállásoló századát Gorizutti kapitány úr rendbeállitván, a’ harczmezőn velők a’ dicsőült bajnokokat háromszori tiszteletlövéssel üdvözlő. Ugyanazon ezrednek hangászkara estig éreztette a’ lelkesedett néppel hona megszabadulásának örömeit. Tiszta fölhevüléstöl látszott buzogni minden az egész napon, a’ nélkül hogy a’ csupa lelki elmerülésnek szentelt idő alatt a’ 6000-nél több öszszesereglek közt világi örömek, kicsapongás, táncz, lárma egyéb könnyelműségből eredő tettek csak egy pillanatig is mutatkoztak volna. Valóban szivemelő látvány volt, a’ népet még késő este felé is az apái csontjaiból támadt halmokon csoportonkint térdelve szemlélhetni, melly tudta nélkül győzte meg a’ részvevőt a’ felöl, hogy a’ tiszta lelkesedésnek legfőbb lépcsője a’ religio. — Százhetvenhét év után támadt tehát végre egy hazafi, ki hona hős szabadítóinak sírjára babért hintett. — Keőszeghy Antal Vas megyei fősz. b. A’ pécsi lyceumbani tanulók száma a’ közelebb elenyészett 1840/41 dik oskolai évben 325 volt, a’ gymnasiumbelieké 351, a’ nemzeti iskolabelieké 342, összesentehát 1018, kik magyar, német, illyt ’s néhány olasz anyanyelvűek. Temesvárról. Tömösben, kivált Versecz körül ez idén az őszi vetésnek '/4, sok helyen %, a’repezének pedig %—% része a’ hó után egészen kiveszel, ’s az utóbbi különösen a’ bogarak által sokat szenvedett; a’ tavaszi vetések helyenkint jók; az idei szénánk a’ tavaknál mennyiségre több, minemüségre jobb lévén, kedvező időben takarhatott haza. Az időjárás junius első két harmadában hűvös és nedves, utó harmadában pedig száraz és 28—30° C napon 40°) annyira meleg, hogy a’ fákról leperselt gyümölcs úgy szólván megsül. A’ szőllő, mind a’ rónakerti, mind a’ hegyi, mennyiségre és minőségre szép reményekkel kecsegtet; némelly tökén 20—30 fürtöt is olvashatni, azért is a’ dongák és hordók ára 100%-el felebb rúgott. A’ repete mostani ára itt 13 fr. 30 kr. Az állatok egészsége e’ vidéken átalán véve jó, mit föleg a’ jó gondviselésnek köszönhetünk. Az itteni földmívelő, valamint lovát, úgy szarvasmarháját is rendesen megvakarja, keféli és úsztatja, ’s a’ hó napokon hűvös árnyékon tartja. A’ marhahús ára julius tökétöl kezdve 11 krról 10 kra szállhatott le váltóban. A’ temesiek és torontáliak ritka ügyességgel mívelik földeiket, ’s a’ szecskavágó-, kukoriczamorzsoló-, eczet ’s lélégető-gőzerőművek czélszerüen használtatnak. — Kereskedési tekintetben Temesvár hazánk egyik legnevezetesb városa. Azon felírás szerint, melly a’ váltótörvényszéknek Aradról Temesvárra való áttétele végett Temes megye által 13 Felsége elébe terjesztetett, Temesvárnak mind vagyonosságra, mind míveltségre nézve a’ pestiekkel vetélkedő kereskedői” főleg gabonával, marhával, ’s egyéb élelmiszerekkel, valamint gyarmati árukkal is kereskedvén, az adásvevésben forgó pénz mintegy 30 millió pengőre rúg. A’ városnak országos vásárok tartására már József császár alatt czélszerűen szabályozott 20—24 öl szélességű, a lipcsei vásártért még egyszer túlhaladó utczái és járdái nagy részben kikövezvék, melly czélra Béga csatornáján Kacsét környékéről 1—3 négyszög lábnyi ritka tartóságú bazált járdakövek szállhatnak hozzánk. József külvárosban a’ Béga folytában bolthajtásos ’s többemeletü, cseréppel fedett roppant magtárak állanak. Nagy vízzel a’ dunai hajókkal a’ József külvárosig nyomulhatni , ’s vizen évenkint több mint fél millió p. m. tiszta búza szállítatik a’ Tiszára, a’ többi gabona nemeket, ’s a’ tömérdek lisztet és olajt nem említvén, melly utóbbi Temesvárott két gyárban készítetik. Heim Mark urnák Freudorf körül ’s nagy-becskereki ritka szerkezetű szél-malmai napjában egyenkint több mint 200 pozs.m. lisztet őrölnek. E’ malmok 70 mázsás kerék tengelyén is a’ persely a’ fennérintett terméskőből készült, ’s már több hónap óta kitartja a’ tengely rendkívüli dörzsölését, holott az e’ czélra azelőtt alkalmazott legerösbércz-perselyek a’ dörzsölést 10—14 napig alig valának képesek kitartani. Béga csatornája, melly már hosszaságára Europa’ legjelesbjei közé tartozik, ’s Krassó, Temes és Torontál megyéken foly keresztül, Temesvárt a’ Béga-csatornával összekötött Tisza által közvetlen érintkezésbe hozza Pesttel és Becsesel is. Legközelebbi összeköttetésben állanak pedig Temesvárral Vinga, Pécska, Uj- és Ó-Arad, Lippa, Rékas, Lugos, Bogsán, Karánsebes, Gsákovár, Versecz, Pancsova, Fejértemplom, N. Becskerek, Ujpécs, Kikinda, Újvidék, Ó- és Uj-Becse, ’stb. Innét kitetszik, hogy már maga a’ természet, valamint a’ körülmények Temesvárt az alsó magyarországi kereskedésnek mintegy gyülhelyeül jelölték ki. Béga csatornájára és Temes folyóra nézve egyébiránt kívánatos volna, ha a’ kis kastélyi gát, ’s innét Perlasig a’ csatorna mind a’ két partján emelt gyenge töltések, mellyeket a’ jégtorlás és vizáradás az idén is több helyen megszaggatott, ’s azáltal Temesben és Torontálban az őszi vetéseken tetemes kárt okozott, akár a’ kormány, akár erre felhatalmazandó vállalkozók által olly karba hozatnának, hogy jövendőre hasonló kártételek, ’s a’ hajózhatás akadályoztatása elmelleztetnének. Temes vize kanyargásainak szabályozására múlt évben maga Temes megye több mint 6000 ölnyi (4° 4'sz. és 2—3° m.3 árkokat ásatott, ’s mintegy 1600 öl hoszu 8 lábnyi magas töltéseket készíttetett. Torontál és Krassó magok részéről e’ folyón szinte nem keveset vittek végbe, ’s ezáltal az áradásokat máris nagy részben gátolván, egy részről a’ föld becse növekedett, más részről pedig a’levegő is egészségesbbé változott. (A. GJ Kraszna és Közép-Szolnokban az őszi termés olly silány, hogy a’ kinek annyi kereszt Cl3 kévével termett, a’ hány vékát C20 kapásts elvetett, meg van elégedve. A’ tavasziak is silányok; eső nem léte miatt a’ kukoricza elszáradt, ’s a’ zab elmecserült, így most is már szükség uralkodik, ’s nem sokára éhezés, 's majd tán éhenhalás is lesz. A’ mit bizonyít az is, hogy a’ minap egy tolvajkodó befogatván, midőn kérdeznék: miért lopott? „azért, mondá, mert itt ennem adnak.“ (ism.) A’kolozsvári biztosítéki intézet, mellynek keletkezéséről folyó év elején ajánlólag figyelmeztetők itt, olvasóinkat, folyó évi julius 31-kén tartá létesülése után első félévi közgyűlését, mellyben a’ szabályok szerinti tisztujitáson kívül béadaték a’ pénztár állásáróli kimutatás, mi szerint az A’ rendes és rendkívüli tételek ’s más szabályszerű járandóságok félévi összege teszen ezüstben 1974 fr. 39 kr. Ki A kiadás kölcsönökben 1950 fr. költségek 10 fr. 51 kr., összesen 1960 fr. 51 kr., Megyen át a’ következő félévre készpénz 13 fr. 48 kr. A’ bévett 1974 fr. 39 kr. ból 1850 a’ részvényesek tulajdona, 113 fr. 41 kr. a’ költőségek hordozására rendelt közalaptőke. A’ kölcsön adott összeg helybeli ’s többnyire olly polgároknak adatott, kik mind a’ mellett, hogy vagyonra nézve bármelly szigorú hitelezőnek is biztosítást adhatnak, törvényes kamatra mégis a’ harapozó uzsorásság miatt bajosan kaphattak volna, ’s igy ezen intézetnek kettős haszna van, mert egyfelől a’ részvényes magától érezhetlenül elvont ’s ezen intézetben mindig növekedő pénzének megszűkülhető állapotában könnyen hasznát veheti, másfelől szűkösült polgártársait menti meg a’ hitelezők terhetlen vagyonkórságától. A’ lőrineznapi kolozsvári vásár az idén gyengén ütött ki. A’ drágább fajta úri lovaknak semmi keletök nem volt; ökör széna szűke miatt eladó sok volt, de vásáros kevés; legjobb kelete volt a’ bivaloknak, mert a’ mi csak eladóvá volt téve, mind elkelt; a’ bivalok ezen kelendőségét, már néhány vásáron lehetett tapasztalni; most is voltak vevők Magyarországról. — Szarvasmarha összesen kelt el 176 darab, ezek köztt 86 ökör, 56 tehén, 8 tinó, 12 tulok, 8 borjú, 4 ökör bival, 2 tehén bival. Használható jobb ökrök párja 200 — 270, középszerüeké 160— 180, gyengébbeké 90—140, teheneké külön 40—75, tinóké párjával 50—70, tulkoké hasonlag párjával 90—126, bornyaké különvéve 10—25, ökör bivalok párja 160—170, tehén bivalok egyenként. 50—60 váltó forinton keltek. Le összesen (nem értve csak ugyan ide a’ drágábbakat, melyekről nem vesznek vásárezédulát) 70 dar. kelt el. A’ jobbak különvéve 250—300, valami négy darab 500— 600, középszerűéive 120—193, gyengébbeké 50—80, leggyengébbeké 3—25 váltófor keltek A’ lovak kelendőségének sokat ártott a’ pénz szűkén kívül főként az, hogy kivitelük meglévén tiltva, csikóvevők nem jöttek, kivéve a’ remonta vevőket, de ezekhez még jó lóval is bajos férni kerékkenés nélkül. Gróczbéli tudósítások szerint Császár és Császárné a Felségök 18kai délután a’ legohajtottabb jólétben érkeztek Stájerország e’ fővárosába, ’s ágyuk durrogása, minden harangok zúgása ’s a’ nagy részint már távaiból elöcsödülö nép diadalkiáltása közt a’ legüinnepélyesben fogadtattak. 13 cs. ’s apost. kir. Felsége, f. c. aug. 3kai legfelsőbb határozatánál fogva, Saphir M. G. ismeretes német írónak 's a’ „Humorist“ folyóirat szerkesztőjének legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a’ bajor király ő felségétől ráruházott „bajor kajátékszívfelügyelőségi tanácsos“ czimet viselhesse.