Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-08-26 / 69. szám

rozatok, talán az egész olvasó közönségre nézve, nem lesznek egészen érdektelenek, kivált miután a’ két testvér ev. felekezet közti unió eszméje csak megpendittetvén, azonnal mindenütt olly hő részvéttel fogatott fel; a’ dobsinai coalitio iránti vitatások pedig már a’ hírlapok hasábjaiba is átszárnyaltak, és az ezen utóbbi tárgyban Gömörből közlött tudósítás némelly tekintetben felvi­lágosítást kívánt. — 13 Az unió, e’ most már biztos reménnnyé vált régi óhajtásunk, a’ rozsnyói kerületi gyülekezetre menendő követek által pártoltatni rendeltetett. — Ezen eszme valósit hatá­sát pedig a’ megbízó község legkönnyebben és legczélszerűbben az által véli elérhetőnek, ha az illető lelkészeknek és tanítóknak meghagyatnék, hogy templomokban és iskolákban az egyesülés czélját és korszerűségét fejtsék ki, és kivált az úgyis csekélysé­gekben különböző dogmákra nézve az egymáshozi közeledést és az e’ tárgyban még létező különbség tökéletes kiegyenlítését be­szédeikkel és tanításaikkal eszközöljék; ha továbbá a’ Pesten fel­állítandó főiskola, mellynek alapítására nálunk is esperességenkint gyűjtések rendeltethetnének, mint helv. hitv. testvéreink is óhajtják, az e’ két felekezet neveiben még létező különbség megszünteté­sével evang. iskolává alakulna; és ha végre egy vegyes küldött­ségre , a’ két egyesülendő felekezet egyházi alkotmányainak mi­­képent kiegyenlítése és tökéletes egybeolvadása tárgyában ké­sőbben még az egyes esperességekkel is közlendő javaslat kidol­gozása bízatnék. — 23 A’ superintendens-választás azon szabá­lyozása — melly szerint a’ superintendens felváltva egyszer az egyik négy többnyire magyar és tót községekből álló kis honti, gömöri, hegyaljai és zemplén-abauj-sárosi esperesség papjaiból; egyszer pedig a’ másik négy, többnyire német városokból álló, 6 sz. kir. város, 13 szepesi koronaváros, 7 bányaváros, és kár­pátaljai esperesség papjaiból választatik — a’ követek által fenn­tartatni határoztatott. — Hogy pedig a’ község ezen kívánságára nézve félre ne értessék, szükségesnek tartom a’ követi utasítás e’ rövid kivonatához a’ tárgynak rövid történeti felvilágosítását csatolni. — III. Károly alatt kir. rendelet által megszüntetvén az ötödik superintendentia, a’ hat felfölfödi kir. város, mellyeknek mindaddig külön superintendensök volt, kénytelen vala a’ tiszai kerülettel egyesülni, melly egyesülés végre, hosszú vitatások után, 1743 ban Dobsina bányavárosban sikerült, az ismeretes dobsinai coalitio által, mellynek első pontja, hogy a’ superintendens felvált­va egyszer a’ kerületből, egyszer pedig a’ 6 sz. kir. város és Dob­­sina bányaváros papjaiból választassák. Későbben a’ szepesi ko­­­­ronavárosok Magyarországhozi visszacsatoltatása után, 1782 ben­ az eperjesi coalitio által ezeknek községei is, 1804. pedig a’ 7 bányaváros és a’ kárpátaljai esperesség is, papjainak superinten­­denssé­ választhatóságára nézve a’ városokhoz csatoltattak, úgy hogy jelenleg egyszer 43, másszor pedig 89 pap közül választatik a’ kerület egyházi főnöke. E’szerint kiki átláthatja, hogy az érde­mesnek választhatása nem olly szűk korlátokkal gátoltatik, mint a’ gömöri tudósitó állítja; kivált ha még tekintetbe vétetik, hogy a’ többnyire számosabb és vagyonosabb városi községek , papjaikat jobb fizetések által az élet mindennapi gondjaitól, felmentvén, papi hivatalaikra is érdemesebbeket választhatnak, mint a’ kisebb me­zővárosi vagy épen falusi községek. Hogy a’ dobsinai coalitio ál­tal tett különbség a’német és magyar-tót superintendensek közt meg nem állhat, arról, remélem, a’ városok is meg vannak győ­ződve, mert a’nemzetiségnek napról napra városainkban is szeb­ben kifejtő világa már azon kívánságot is ébreszté kebleinkben, hogy superintendensünk mindig magyar legyen, azaz magyarul tökéletesen tudjon, de egyszersmind minden másod ízben a’ vá­rosok köréből, hol már ezen hivatalra e’ tekintetben is elég al­kalmatos egyed találtatik, választassák.­­ Hogy pedig a’ váro­sok ezen jogukhoz olly igen ragaszkodnak, senki sem csudáland- Ja, ha tekintetbe veszi, hogy kebleikben három főiskola létezik, mellyeknek díszletére és virágzására hasznos, sőt szükséges is, hogy a’superintendens, mint egyházi felü­gyelöjök, ha nem is helyben, legalább közelükben lakjék. A­ több kerületek, ámbár nincs e’ tárgyban szerződésük, iskoláik ezen szükségét sokkal jobban tudták méltányolni, és mindenikök egyházi főnökét egy főiskola mellé helyezé CSoprony, Pozsony, Selmecz 3. — 33 A’ levelezés a’ helybeli ekklézsia részéről jövendőben magyarul fog vitetni. Az itteni lyceum hivatalos jegyzőkönyve már hosszabb idő óta csupán magyar nyelven szerkesztetik. A’ felső-szabolcsi helyet, hitvallású egyházvidéknek gróf Zay Károlyhoz f. é. jul. 27-kén Nyíregyházán tartott egyházi gyűlöléséböl bocsátott levele így hangzik :„Méltóságos gróf főfel­ügyelő ur! E’ folyó nyárhó 27-én Nyíregyháza kiváltságos vá­rosában összegyülekezett egyházi vidékünk, a’ protestáns egy­ház javát, boldogságát ’s elementét egy részről, más részről — habár hivatalunk körén túl is, de mégis mint szeretett honunk hű polgári, édes hazánk boldogsága eszközlését sem vesztve el szemeink elöl; sőt keblünknek ez mindenkor legfőbb ’s legelső óhajtása lévén. Méltóságodnak, a’ két protestáns felekezet egye­sülését czélzó lelkes felszólitását, melly mindkét óhajtásunk, úgy­mint : vallásunk 's hazánk boldogságát egyiránt előmozditandja; a’ mennyiben t. i. az egyesülés által az elsőbbnek szilárd alapot, a’ másiknak pedig a’ köznemzetiségben rejlő legnagyobb erejét kifejtve, dicső felvirágzást eszközlend, indítványba tétetvén: mi csuda, ha 93 anyagyülekezetből álló, igen népes egyházvidé­künkben, nem csak hogy e’ lelkes indítvány ellen szó nem emel­kedett, sőt inkább mind egyházi mind világi rendű férfiaink közlelkesedéssel vevék, ’s egyszersmind elhatárzák, a’ fölisztele­­tü egyházkerületet megkeresni, hogy még e’ folyó évben tartandó conventre, az unn­o főbb eszméire nézve, utasítást készíteni ’s a’ tettlegi egyesülést minden módon előmozdítani törekedjék. Ez al­kalommal azonban a’ teremtő lélekről is, ki ezen nagyszerű esz­mét első hozá inditványba, ’s ki ennek azóta is folytonosan leg­hőbb pártolója, a’ rendületlen hazafi, buzgó protestáns ’s lelkes magyar, gr. Zayról is meg nem feledkeztek; — bátor tudják is, hogy a’fölelmelkedett nagy telkeknek legszebb jutalmuk az öntu­dat, ’s bátor meg vannak arról győződve, hogy Méltóságod nagy­szerű törekvései által magának világtörténeti nevet alkotva, há­laadókra nem szorult, mind e’ mellett tudván azt is, hogy a’ buzgó protestáns és lelkes hazafi szivünk mélyéből jövő leghöbb érzetinket magyarázó hálanyilatkozatunkat, nézetink szerint a’ legszebb polgári jutalmat, méltányolni fogja, ez okból Méltósá­godnak a’ vallás, haza ’s nemzetiség ügyében tett buzgó fárado­zásaiért forró hálánkat nyílványitani szoros kötelességünknek is­mertük. Továbbá, minthogy Méltóságod több, részint avatatlanok részint pedig kaján lelkektől méltatlan bánást, sőt megtámadá­sokat is volt szenvedni kénytelen, bárha ezen utolsóbbakat ha­zánk közmegvetése kiséri is, mint Méltóságod legfényesb diada­la: mindazáltal, nehogy véleményének lenni képzelje, el nem mulaszthatjuk felszólítani Méltóságodat, hogy csüggedést nem ismerve haladjon a’ megkezdett dicső pályán, minden jóknak örömére, a’ vallásnak, honnak ’s nemzetiségnek öregbítésére ’s felvirágzására.t£ Szombathely, aug. S. Nagyfalván, azon veres csatának színpadán, mellyben elődeink a’ zsarnok muzulmánok vaspálczá­­jit darabokra tördelve, bajnokkoszorukat arattak, folyó he­lyén egy vallásos buzgalommal összeolvadt hazanyi ünnepnek voltunk­­ tanúi. E’ helység Vas megyében a’ Rába bal partján kies völgy­ben fekszik, éjszakról szőlővel megrakott halmok födözik, alább negyedórányira Sz. Gothárd, hol a’ Lapincs a’ Rábával vegyíti habjait. A’ falu keleti végénél egyszerű kápolnácskát láthatni, ettől nem messze a’ Rábának azon sikér ’s keskenyre szorult­­ medre, hol kitprilt Ah­med nagyvezér, miután Körmend-­ nél két ízben , Csákánynál, hol N­á­d­a­s­d­y, Batthyány, E­s­z­­terházy őrködtek, harmadszor is visszaveretett, 1664 észt. j jul. 31-ken 3000 spáhit ugyanannyi melléjük nyeregbe ültetett jancsárral keresztülszöktetvén, másnap reggel 9 órakor már rop­pant táborát egész tömegekben átszállítani kezdette; ugyanazon na­pon — august 11én — délutáni 4 órától 5-ig egy rémülés teljes óra elforgása alatt, Mahomed járma megtörve, csordája szalasztva 12,000 embere felkonczolva, tábora feldúlva lett. Elődeink vit­ték ki a’ diadalt Leopold badeni gróf, Coligni és d’Au­­buss­on jeles hadvezérektől vezetett 70,000 szövetséges sege­delmével, Montecuculi olasz fő vezér alatt, kinél ha tábora vitézebb, alvezérei ügyesebbek nem lettek voln, könnyen meglehet, hogy a’ félhold Stambul helyett most Bécsből osztaná parancsait. — Hány szülő, gyermek, hölgy, testvér sirt keserves könnye­­ket e’ helyen , hol szeretett öveinek vére folyt! de a’ megszaba­dult hon áldása örök időkig lebegi azt körül. — Ok, az özvegyek épiték a’ csatatéren azon egyszerű, de nagy jelentésű kápolnács­­kát, mellyben szivszaggató fájdalmak jelképe, megostoroztatott Üdvözítőnk szobra, volt látható. —Nt. Küzmics Dániel ur, a’ cziszterczi rendnek, melynek sz. gothárdi uradalmához Nagy­fálva tartozik, mostani perjele, hona iránti buzgóságból hőseink dicsőítésére, tetteik örökítésére ’s emlékök megszentelésére, a’ csatahelyet becses emlékjelekkel díszesíté. A’ helység avult íz­lésben épült, sötét, alacsony egyházát, mellyben a’ perjel ur az­előtt lelész volt, ’s honnan csak apátja ismételt parancsára fo­gadta el kitüntetése mostani székét, csinosan kiépíttetvén, jeles festvényekkel ajándékozta meg. A’ helységen kivül a’ csataté­ren domborodó csekély halmocskán egy művészi tekintetben is megszemlélést érdemlő kőkeresztet emeltetett, mellynek négy oldalán magyar, latin, német és franczia felíratok dicsőítik a’ csatatéren elesett hősök szendergő porait. — Megváltónk ostor­­oztatása kápolnája szinte kiújíttatott ’s a’ durván faragott faszobor helyén egy, Sz. Annát ábrázoló szép festvény diszeskedik. Mind e’ három emlék pompás fölszentelésére a’ tisztelt perjel úr folyó észt. august. 1-jét az ottani csata évfordulati napját vá­lasztá. A’ napnak már kora hajnalán, 177 évi némaság után, egy ott maradt török vaságyu hirdeté az ünnep kezdetét. Az isteni szolgálat reggeli 8 órától majdnem délutáni 2 óráig foglalatoskodtatá az áhitatos népet, melly ünnepélyes körme­netben érvén el ama fájdalmas emlékű kápolnához; ott a’ per­jel ur jeles beszédben előadá honunk szenvedett viszontagságait, az ott vitézkedett hősök tetteit, az egész csata rendszerét, ’s mind ezeket a’ vallásosság fogalmával párosítva, hallgatóit egyszers­mind hazagságra és istenfélelemre lelkesité.­­ Az ünnep fényét nevelték a’ sok főbb urakkal együtt megyénk legtávolabb vidé­keiről is összerereglett nagyszámú katonatisztek, mintegy a’ hő­sök követésül kitűzött erényének méltő kódolásukat áldozandók. A’ toscanai nagyság nevét viselő könnyű lovasezred azon vidéken szál­lásoló századát Gorizutti kapitány úr rendbeállitván, a’ harcz­­mezőn velők a’ dicsőült bajnokokat háromszori tiszteletlövéssel üdvözlő. Ugyanazon ezrednek hangászkara estig éreztette a’ lel­kesedett néppel hona megszabadulásának örömeit. Tiszta fölhevü­­léstöl látszott buzogni minden az egész napon, a’ nélkül hogy a’ csupa lelki elmerülésnek szentelt idő alatt a’ 6000-nél több ösz­­szesereglek közt világi örömek, kicsapongás, táncz, lárma egyéb könnyelműségből eredő tettek csak egy pillanatig is mu­tatkoztak volna. Valóban szivemelő látvány volt, a’ népet még késő este felé is az apái csontjaiból támadt halmokon csoporton­­kint térdelve szemlélhetni, melly tudta nélkül győzte meg a’ rész­vevőt a’ felöl, hogy a’ tiszta lelkesedésnek legfőbb lép­csője a’ religio. — Százhetvenhét év után támadt tehát vég­re egy hazafi, ki hona hős szabadítóinak sírjára babért hintett. — Keőszeghy Antal Vas megyei fősz. b. A’ pécsi lyceumbani tanulók száma a’ közelebb elenyészett 1840/41 dik oskolai évben 325 volt, a’ gymnasi­­umbelieké 351, a’ nemzeti iskolabelieké 342, összesen­­tehát 1018, kik magyar, német, illyt ’s néhány olasz anyanyelvűek. Temesvárról. Tömösben, kivált Versecz körül ez idén az őszi vetésnek '/4, sok helyen %, a’repezének pedig %—% ré­sze a’ hó után egészen kiveszel­, ’s az utóbbi különösen a’ boga­rak által sokat szenvedett; a’ tavaszi vetések helyenkint jók; az idei szénánk a’ tavaknál mennyiségre több, minemüségre jobb lévén, kedvező időben takarhatott haza. Az időjárás junius első két harmadában hűvös és nedves, utó harmadában pedig száraz és 28—30° C napon 40°) annyira meleg, hogy a’ fákról leperselt gyümölcs úgy szólván megsül. A’ szőllő, mind a’ rónakerti, mind a’ hegyi, mennyiségre és minőségre szép reményekkel kecseg­tet; némelly tökén 20—30 fürtöt is olvashatni, azért is a’ dongák és hordók ára 100%-el felebb rúgott. A’ repete mostani ára itt 13 fr. 30 kr. Az állatok egészsége e’ vidéken átalán véve jó, mit föleg a’ jó gondviselésnek köszönhetünk. Az itteni földmívelő, valamint lovát, úgy szarvasmarháját is rendesen megvakarja, keféli és úsztatja, ’s a’ hó napokon hűvös árnyékon tartja. A’ marhahús ára julius tökétöl kezdve 11 krról 10 kra szállhatott le váltóban. A’ temesiek és torontáliak ritka ügyességgel mívelik földeiket, ’s a’ szecskavágó-, kukoriczamorzsoló-, eczet ’s lélé­­gető-gőzerőművek czélszerüen használtatnak. — Kereskedési te­kintetben Temesvár hazánk egyik legnevezetesb városa. Azon felírás szerint, melly a’ váltótörvényszéknek Aradról Temesvárra való áttétele végett Temes megye által 13 Felsége elébe terjesz­tetett, Temesvárnak mind vagyonosságra, mind míveltségre néz­ve a’ pestiekkel vetélkedő kereskedői” főleg gabonával, marhá­val, ’s egyéb élelmi­szerekkel, valamint gyarmati árukkal is kereskedvén, az adásvevésben forgó pénz mintegy 30 millió pengőre rúg. A’ városnak országos vásárok tartására már József császár alatt czélszerűen szabályozott 20—24 öl szélességű, a­ lipcsei vásártért még egyszer túlhaladó utczái és járdái nagy részben kikövezvék, melly czélra Béga csatornáján Kacsét kör­nyékéről 1—3 négyszög lábnyi ritka tartóságú b­az­ált járda­kövek szállhatnak hozzánk. József külvárosban a’ Béga folytában bolthajtásos ’s többemeletü, cseréppel fedett roppant magtárak állanak. Nagy vízzel a’ dunai hajókkal a’ József külvárosig nyo­mulhatni , ’s vizen évenkint több mint fél millió p. m. tiszta búza szállítatik a’ Tiszára, a’ többi gabona­ nemeket, ’s a’ tömérdek lisztet és olajt nem említvén, melly utóbbi Temesvárott két gyár­ban készítetik. Heim Mark urnák Freudorf körül ’s nagy-becs­­kereki ritka szerkezetű szél-malmai napjában egyenkint több mint 200 pozs.­m. lisztet őrölnek. E’ malmok 70 mázsás kerék tengelyén is a’ persely a’ fennérintett terméskőből készült, ’s már több hónap óta kitartja a’ tengely rendkívüli dörzsölését, holott az e’ czélra azelőtt alkalmazott legerösb­ércz-perselyek a’ dör­zsölést 10—14 napig alig valának képesek kitartani. Béga csa­tornája, melly már hosszaságára Europa’ legjelesbjei közé tarto­zik, ’s Krassó, Temes és Torontál megyéken foly keresztül, Te­mesvárt a’ Béga-csatornával összekötött Tisza által közvetlen érintkezésbe hozza Pesttel és Becsesel is. Legközelebbi össze­köttetésben állanak pedig Temesvárral Vinga, Pécska, Uj- és Ó-Arad, Lippa, Rékas, Lugos, Bogsán, Karánsebes, Gsákovár, Versecz, Pancsova, Fejértemplom, N. Becskerek, Ujpécs, Ki­­kinda, Újvidék, Ó- és Uj-Becse, ’stb. Innét kitetszik, hogy már maga a’ természet, valamint a’ körülmények Temesvárt az alsó magyarországi kereskedésnek mintegy gyülhelyeül jelölték ki. Béga csatornájára és Temes folyóra nézve egyébiránt kívánatos volna, ha a’ kis kastélyi gát, ’s innét Perlasig a’ csatorna mind a’ két partján emelt gyenge töltések, mellyeket a’ jégtorlás és vizáradás az idén is több helyen megszaggatott, ’s azáltal Te­mesben és Torontálban az őszi vetéseken tetemes kárt okozott, akár a’ kormány, akár erre felhatalmazandó vállalkozók által olly karba hozatnának, hogy jövendőre hasonló kártételek, ’s a’ ha­­józhatás akadályoztatása elmelleztetnének. Temes vize kanyargá­sainak szabályozására múlt évben maga Temes megye több mint 6000 ölnyi (4° 4'sz. és 2—3° m.3 árkokat ásatott, ’s mintegy 1600 öl hoszu 8 lábnyi magas töltéseket készíttetett. Torontál és Krassó magok részéről e’ folyón szinte nem keveset vittek végbe, ’s ezáltal az áradásokat máris nagy részben gátolván, egy rész­ről a’ föld becse növekedett, más részről pedig a’levegő is egész­­ségesbbé változott. (A­. GJ Kraszna és Közép-Szolnokban az őszi termés olly silány, hogy a’ kinek annyi kereszt Cl3 kévével­ termett, a’ hány vékát C20 kapásts elvetett, meg van elégedve. A’ tavasziak is silányok; eső nem léte miatt a’ kukoricza elszáradt, ’s a’ zab elmecserült, így most is már szükség uralkodik, ’s nem sokára éhezés, 's majd tán éhenhalás is lesz. A’ mit bizonyít az is, hogy a’ minap egy tolvajkodó befogatván, midőn kérdeznék: miért lopott? „azért, mondá, mert itt ennem adnak.“ (ism.) A’kolozsvári biztosítéki intézet, mellynek kelet­kezéséről folyó év elején ajánlólag figyelmeztetők itt, olvasóin­kat, folyó évi julius 31-kén tartá létesülése után első félévi köz­gyűlését, mellyben a’ szabályok szerinti tisztujitáson kívül béa­­daték a’ pénztár állásáróli kimutatás, mi szerint az A’ rendes és rendkívüli tételek ’s más szabályszerű járandóságok félévi össze­ge teszen ezüstben 1974 fr. 39 kr. Ki A kiadás kölcsönökben 1950 fr. költségek 10 fr. 51 kr., összesen 1960 fr. 51 kr., Megyen át a’ következő félévre kész­pénz 13 fr. 48 kr. A’ bévett 1974 fr. 39 kr. ból 1850 a’ részvényesek tulajdona, 113 fr. 41 kr. a’ költ­­őségek hordozására rendelt közalaptőke. A’ kölcsön adott összeg helybeli ’s többnyire olly polgároknak adatott, kik mind a’ mellett, hogy vagyonra nézve bármelly szigorú hitelezőnek is biztosítást adhatnak, törvényes kamatra mégis a’ harapozó uzsorásság miatt bajosan kaphattak volna, ’s igy ezen intézetnek kettős haszna van, mert egyfelől a’ részvényes magától érezhetlenül elvont ’s ezen intézetben mindig növekedő pénzének megszűkül­­hető állapotában könnyen hasznát veheti, másfelől szűkösült polgártársait menti meg a’ hitelezők terhetlen vagyonkórságától. A’ lőrineznapi kolozsvári vásár az idén gyengén ütött ki. A’ drágább fajta úri lovaknak semmi keletök nem volt; ökör széna szűke miatt eladó sok volt, de vásáros kevés; legjobb kelete volt a’ bivaloknak, mert a’ mi csak eladóvá volt téve, mind elkelt; a’ bivalok ezen kelendőségét, már néhány vásáron lehetett tapasztalni; most is voltak vevők Magyarországról. — Szarvasmarha összesen kelt el 176 darab, ezek köztt 86 ökör, 56 tehén, 8 tinó, 12 tu­lok, 8 borjú, 4 ökör bival, 2 tehén bival. Használható jobb ökrök párja 200 — 270, középszerüeké 160— 180, gyengéb­beké 90—140, teheneké külön 40—75, tinóké párjával 50—70, tulkoké hasonlag párjával 90—126, bornyaké különvéve 10—25, ökör bivalok párja 160—170, tehén bivalok egyenként. 50—60 váltó forinton keltek. Le összesen (nem értve csak ugyan ide a’ drágábbakat, melyekről nem vesznek vásárezédulát) 70 dar. kelt el. A’ jobbak különvéve 250—300, valami négy darab 500— 600, középszerűéive 120—193, gyengébbeké 50—80, leggyen­gébbeké 3—25 váltó­­for­ keltek­ A’ lovak kelendőségének sokat ártott a’ pénz szűkén kívül főként az, hogy kivitelük meg­lévén tiltva, csikóvevők nem jöttek, kivéve a’ remonta vevő­ket, de ezekhez még jó lóval is bajos férni kerékkenés nélkül. Gróczbéli tudósítások szerint Császár és Császárné a Felsé­­gök 18kai délután a’ legohajtottabb jólétben érkeztek Stájeror­szág e’ fővárosába, ’s ágyuk durrogása, minden harangok zú­gása ’s a’ nagy részint már távaiból elöcsödülö nép diadalkiáltása közt a’ legüinnepélyesben fogadtattak. 13 cs. ’s apost. kir. Felsége, f. c. aug. 3kai legfelsőbb határozatánál fogva, Saphir M. G. ismeretes német írónak 's a’ „Humorist“ folyóirat szerkesztőjének legkegyelmesebben megen­gedni méltóztatott, hogy a’ bajor király ő felségétől ráruházott „bajor ka­­játékszívfelügyelőségi tanácsos“ czimet viselhesse.

Next