Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1842-07-18 / 56. szám

56. szám. 5 ’ foglalkodnak főképen. HÍRNÖK A Hirnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vé!; — a Századunk terjedelmesb political s ro­kon tudományi­ értekezésekkel, a Kis futár- litera­túrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek találmányok és intézetek ismertetésével Tartalom. Magyarország és Erdély. Névváltoztatás és kineve­zések. Körösi Csom­a Sándor f. csallóközi levelezőnk a philan­­tropismusról; testi és nyergesújfalusi égések; országos középponti gyümölcskert; országgyűlési tudósítások Erdélyből. Ausztria. Kinevezések; gácsországrendi hitelintézet. Nagybritannia. Körülményes tudósítások az új merényről; népviség. Franczia­­ország. Zavargási esemény. Belgium. Ipari mozgalmak, oran­­gisták. Németország. Bajor kormányrendelet. Helveczia. Kolostorügy. Törökország. Afghanistan. Előmenetelek angol részről. Kis futár. Walhalla; függelék. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ó cs. s ap. kir. Felsége az 1836ki országgyűlés 471k­­. czikkelye által honosított Perg de Burgberg du Montbe­aufort Ágostnak, a cs. kir. közöns. statusadóssági pénztár 40 évi szolgálat után érdemteljes nyugalomba helyzett cas­­sirjának, nevét „V­á­r­h­e­g­yi”-re változtatnia s ezt minden ivadékaival együtt használni a legkegyelmesebben megen­gedni méltóztatott folyó évi febr. 3kán a főm. m. kir. Can­­cellaria utján kiadatott s legfelsőbb saját keze aláírásával erősített oklevél által, melly már Pozsony megyében f. jul. hónap 4. s köv. napjain folytatva tartatott közgyűlése alkal­mával ki is hirdettetett. fMag. t.­ A nm. m­. kir. udv. Kamara a marmarosi kam. igaz­gatóságnál Stahl Antal nyugalmaztatása által megürült laj­stromozó-hivatalra Grosschmidt Imre helybeli első lajstrom­­zót, s ugyanott a Grosz Imre előléptetése által megürült ik­tató-hivatalra Takács Albert kam. sóbányaigazgatósági fő­pénztári tisztviselőt, más részről a b­urzovkai ideiglenesen megürült vám- és 30 ad-ellenőri hivatalra Szlussny Ignácz javorzinkai beszedőt alkalmazd. — A szolnoki kir. sóhiva­talnál az ellenőri tisztség megürült. — Lakner Antal ká­­rolyvárosi harminczadi tisztirnok, saját kérelme következ­tében, nyugalmaztatok Az erdélyi nagyfejedelemségbeli fels. kir. fökormány­­szék idei jun. 2-án 5454 sz. alatt kelt rendeletében közhírré tétetni parancsolja, miszerint a cs. és apost. kir. Felsége kegyelmes határozata nyomán, az Erdélyből vagy Magyar­­országról a több cs. kir. birtokokba bevitetendő, és fából, csontból, vagy szarvból készült füsük egy fontja után ez­előtt 24 ezüst krajczárokban megállított beviteli vám, a ki­hirdetés napjától számítva 6hat ezüst krajczárokra leszál­­littatott. Körösi Csom­a Sándor — német lapoknak bizonyta­lan forrásból merített hire szerint, mellynek azonban mi tel­jes hitelt nem adhatunk — midőn Thybetben Chelelindiá­­ban­ Lassába vala utazandó , hosszas és eredménydus ván­dorlásai után, Dardschillingben, láztól meglepetve, április 11 kén meghalálozott volna. *** Csallóközből, jul. 18. Legyen szabad egy fa­lusi embernek, ki a nagy világ mozgalmait csendes magány­ból szokta nézdelni s legnagyobb figyelmét, csekély köréhez képest, anyagi létünk felfedezésére fordítja, egyszer eltérve e térről, bepillantani a szellemi mozgalmakba is és megnéz­ni, mint sürög e hangyaboly szüntelen, s ha csendes laka egy elmenő pajzán, zápor eső vagy szorgalmas földmives által feldulatik, mint hordják e fészek lakosai mindenöket, mivel bíznak szerte, hogy megmenthessék legdrágább kin­cseiket. — Egy nagy város, mellynek vitorlái büszkén kö­szönték a túl tengeri partokat s világkereskedésében cse­kély áruink is nem parányi részt tesznek, elhamvasztva he­ver romjai közt, lakosai segély után sóvárgó pillanattal néz­­hetnek szerte Európában. Hatalmas kezek gyámolják a ke­reskedő várost, s Hamburg, hol minden legcsekélyebb épü­let és áru biztosítva volt, s leégése által a biztosító­ intézetek majd mind tönkre jutottak, rövid időn virágozni fog szebben mint azelőtt. Hazánk is adózik a német kereskedő városnak tehetsége szerint, mert élénk emlékezetében vannak az 1838-i balesemények. Ne kárhoztassuk azonban s ne vá­doljuk hanyagságról hatóságainkat, ha milliókat nem gyűj­tenek egy, mint mondók hatalmasak által pártolt idegen ká­rosult város részére akkor, midőn körünkben a nyomor és ínség véghetetlen. Hazánk külön vidékein ez évben a tűz iszonyú károkat okozott s a nyomorult lakosok segélyért esdekelnek, s nincs mellettük szózat, melly szegénységök­­tolmácsa lenne; némelly megyékben a termés olly silány, hogy a lakosok éhen hálástól tartanak s a megyék kölcsönt keresnek számukra, de nyomoruknak nincs tolmácsa a kö­zönség előtt, mert a philantropismus és nemzeti büszkesé­günk azt kívánják, hogy míg véreink nyomorognak, addig jajveszéklő jeremiádokat emeljünk egy „hatalmasok által pár­tolt“ szerencsétlen város mellett. Sáros megyében a nép nyomorog s attól tartanak, hogy az Ínség a tél bekövetkez­tével még ekkorig hallhatlan mértékben fog mutatkozni, s mégis a minap néhány philantropi szóvirág elég volt száza­kat Hamburg számára megadakoztatni s nyomorgó polgár­társaikról egészen megfeledkezni. Egész haza szegény s mégis az kívántatik, hogy a gazdagok és hatalmasaink ne ezt pártolják, ez érje be szánakozásunkkal, hanem Ham­burgért adózzanak, hogy nemzeti büszkeségünk s philan­tropi érzelgéseink táplálékot nyerjenek. Valójában szépen mutatkozik torz öltözetében a felebaráti szeretet, s­ a phi­­lantropismus csak csekélységek által vetett, de nagyra nőtt maszlaga bujálkodva tenyész Európa minden tartományai­nak termékeny és égevényes vidékén. Albion büszkeségét is aligha­nem e torz alak alázandja le, midőn majdan lobogói a nyomor és ínség, nem a tengeri uraság jelképéül szolgálhat­nak. Anglia éjszaki tartományai és Izland a legnagyobb nyo­morúságban, a nép heteken át forrázott csalánnyal táplálja magát, nyáron éhségtől az ágyban didereg, a magas aristo­­cratia siket a panaszokra s milliókat dob ki idegcsiklandoz­­tató lakomákra, a szegényebb osztály philantropi érzelme­ket ébreszt a keblekben s az ínség és nyomor oka a kor­mány feltetlenségének s az udvar iszonyú fényűzésének tu­­lajdonittatik. Izland népe éhen hal, Hamburg számára mil­liók adakoztatnak. A szegénység, mondja, vérével segítne, ha lehetne, s a felébresztett philantropismusi érzelmek, ér­­zelgőségekre, agyafúrt ábrándokra s nemzeti kórra változ­nak s királygyilkosok tolják föl aljas fejöket a porból mint hitvány gombák. A philantropismus nem enged vas vesszőit használtatni, ez ellenkezik a civilisatióval s a hitvány gaz­fiukat gyakran még meg is tapsolja az esküttszék elött a közönség, ha feleletei elménetek vagy ha crocodil könyeket hullat gaztette felett. — Előbb utóbb mégis csak átlátand­­ják hihetőleg theoretikus ország- és alkotmánygyártóink, hogy az emberi faj még messze van ama szellemi és erköl­csi tökélytől — vagy tulajdonképen azt soha el nem érendi — melly megkivántatik, hogy mindazon szigorúbb fenyitő— és javitó-rendszabályok, mellyek a barbár kor maradvá­nyainak mondatnak, kiküszöböltethessenek, s hogy mielőtt a nemes philantropismus teljesen befogadható, előbb haza­­i rokonszeretetet kell ébreszteni, gyújtani és meghonosí­tani. Ki anyját és testvéreit nem szereti, annak keblében, önzésen kívül, nem él érzemény, mellyet szeretetnek mond­hatnánk; s a jó tettek észsugatra hideg politicából, dicsvágy­ból, hiú önfitogtatásból, szóval önzésből erednek. Kaposvár, jul. Ga. Milly nagy vigasztalást szerez­het egy hazai polgárnak a biztosító törvények pontos vég­rehajtása, azt a megyei bölcs végzések szigorú teljesítése is igazolhatja. — Említve volt csaknem minden magyar honi hírlapokban, hogy a megyei közpénztárak hirtelen kezelése s a főnökök hanyagsága több megyék rendeit aggodalomba hozván arra határozta légyen, miképen a pénztáraknak vé­letlen, szigorú és rendszeresített vizsgálódásai legyen csak egyedüli ellenérje és az adópénz szentségteremtését aka­dályozó módja. Ezen csalhatatlan elvből indulván ki nemes Somogy megye is, miután a már tudva lévő intézkedését f. évi május 2-kán tartatott nagy­gyűlésbe elhatározta és a pénztárnak véletlen vizsgálásával első alispányát megbízta volna­­. Nádasdy Sárközy Albert szeretett első alispá­­nyunk véle született pontosságánál fogva mai napon Z. J. főadószedő ur lakóhelyére Várdára küldvén, tőle a pénz­tár kulcsait elkérette és az nap 8 órára Kaposvárott a me­gye házánál, a hova három táblabirót, megyei számvevőt és törvényes bizonyságot is rendelt, megjelenését kikérvén, itten a megyei pénztár vizsgálódását rögtön el is kezdette. Nem kevesebb pontosságot talált azonban, a rögtön össze­gyülekezett vizsgálandó választmány Z. J. főadószedő úr­nak véletlen meglepetett pénztára körül is, mert elölvevén tisztelt első alispánj úr a kezéhez pecsét alatt beküldött hadi és honi pénztár kulcsait, és a kinyitott szobába talált főadószedői naplókönyvet a legnagyobb rendben, valamint fillérig hibátlan pénztárállapotot talált.­­ Miután tehát ezen vizsgálásba nekem is mint egyik meghívott táblabirónak részt venni szerencsém lehetett, el nem mulaszthatom ezen rendszernek és főnökünk pontosságának eredményéről a magyar hazát örömmel tudósítani és ezen intézkedést So­­moggyal egy­értelmű honosaimnak is ajánlani. K. A. *** Nógrád, jul. 9. ínségről értesítek, miilyent látni kell, hogy a nemes kebel honának szerencsétlenei felé is irányozza a könyörület gertelmeit, hogy valaki mondhassa, mint én most mondom : Itt a rajzra tollam gyenge, beszé­­lyem a pusztulást voltaképen előadni tehetlen. Sajnosan hallottam Lest­nek, Nógrád egyik szorgalmas falvának jul­­ikán történt leégését, s tegnap oda rándulván sírva szem­léltem a vész nyomait, s a regényes falunak fölpörkölt he­lyét. Romjait mondanám, ha legfölebb három háznak düle­­dező falán kívül romokat láttam volna ; de 4 uradalmi, 156 jobbágy és zsellérház s a paplak a sokkal nagyobb számú mellék­épületekkel úgy eltűnt itt, hogy az elbusult lakók soknak hajdani hol fekte fölött vitáznak. Mit kelljen pedig a melléképület alatt érteni: tudja, ki e tájat ismeri, látja, ki a tűzmentébe nem eső, s igy megmaradt 17 házat megte­kinti, hol minden udvarban különzött épület a ház, külön­­zött a kamra, különzött a pajta, különzöttek az ólak. Az éjszaki szél legnagyobb dühödtében egy a falun kívül álló magányháznál ütött ki a láng, s ennek még szarufái sem omlanak le , midőn a szél irányában fekvő falunak legutolsó háza is tűzben vala. Ház és ház közt sűrű lombfák, utczát utczától halmok és völgyek választanak, a leégett házak száma kétsorosan majd félórányira terjed ; s ime alig ma­radt kő a kövön, a legvastagabb fák is vagy derékon, vagy tövig leégve , az udvarokon szétszórt terméskövek pálcza bökéstől ujjnyira lehámlanak, az ablakok üvegei, a szobák tükrei csomókba zsugorodva, a házi kertek kendere, a bur­gonyának kinövése valamint egyéb ottani növények porrá morzsolható aszattá változtak, s az egy órányira fekvő bre­­zovaiak házaik tetején őrködve oltogatták a Lestről átrepült üszköket. Valamit menteni észbe sem juthatott. Futás volt az embereknél a közrémülésnek jelszava, futásra késztette az állatokat az élet fentartásának velük született ösztöne, s mégis két asszony, két leány, kétszáz­hatvan juh, több sertés, számtalan apró marha hullottak áldozatul. És bár a bajnak a legutolsó szikra elhamvadása véget vetett volna, de ször­nyűk és leverők itt a következmények. Ötvenkilenczen van­nak a lángtól megcsapoltak, és igy tetemesen sebesültek *). A kár összeírására kiküldött megyei tisztviselőt a hatvane­gyedik háznál találtam, s eddig a kár öszvege — számolása szerint — 16,786 pengő forintra rúgott. Nincs itt lakhely, nincs ágyi ruha, nincs embernek úgy, mint marhának éle­lem, nincs a munkának eszköze , nincs remény ! Oh hazám vagyonosai! czáfoljatok meg s fordítsatok izgalmas pil­lanatot e helyre, melly körül hajók nem horgonyoznak, mellyet a kereskedés föl nem virágoztat, melly nagylelkü­­ségtek nélkül éveken és éveken át fog hamvaiban feküdni. Eddig a turopolyai jó szomszédok által kiosztott kenyér és hús, valamint a divényi uradalom kormányzó tiszttartója­­. Vilhalm József úr által oda szállított 200 kenyér tudatják csak ezen — a szónak való értelmében — nyomorultakkal, hogy vannak emberbarátok, kiknek mellében a felebaráti tettleges szeretet ki nem halt. Hiszem, hogy a vigasztalás Istene támasztaná többeket is, kik Létnek könyvit letöröl­jék, csak a többi hírlapok t. ez. szerkesztőségei is szíves­kedjenek a Hirnök példájára e szomorú tudósításomat lap­jaikba iktatni. 8 Nyerges-Újfalu. Folyó év jul. 11-re volt reánk nézve ama borzasztó, mellyen délután 2 órakor, a midőn a nép általányosan a mezőn aratással vala elfoglalva, oly­annyira dühöngő lázláng boríta el egy házat, hogy egy óra alatt a cs. kir. postaház, mészárszék s 31 ház lett a pusztító elem martaléka. És igy a legjobb gazdák, hires gyors kocsi­sok hozattak koldusbotra, kiknek nem maradt egyebek, mint a mi rajtok volt, a hoszo­s csinosan emelt házak rend­re le és beégtek, csak a sok jaj vala mindenütt hallható. Egy 62 éves nő és egy 17 éves tiszta erényű, különben is min­den javaitól megfosztott, bubán merülve kesergő atyának édes leánya e rémítő tűzvész áldozatra lön. Különös tisz­teletet érdemel pedig a helybeli n. t. plébanus úr, ki mind czélszerű igazgatásával, mind pedig önmaga tettleg a köz­­szeretetü szomszéd Tokod faluból rögtön 12 alvitézzel ér­kezett Talián János hadnagy úrral fáradhatatlanul igyekszik vala a veszélyt a további harapózástól meggátolni, ki tovább nemcsak az éj nagyobb részét megszomorodott hívei közt majd öntözve majd vizet hordva lölté, hanem reggel ismét siete a keserű könyeket az égettek szemeiről tehetségéhez képest vigasztalólag letörlendő. Bárcsak e magasztos férfi nemes példája több emberbarátot utánzásra vonna. A tűz hogyan történt kiütését még eddig homály leplezi. Országos középponti gyümölcskert. (Vége.) Laczkovics kapitány ur ivén: Szűcs Vilmos keresk., Je­szenszky Lajos, Majthényi László b. főispáni helyt, Sártory J. György keresk., Jeszenszky Miklós cs. k. százados. — Összesen 5. A szarvasi fiók­egyesület ivén: Töltéssy Sámuel gyógyszerész, Balla Károly mérnök, Conrád Ká­roly jegyző, Jeszenszky Pál haszonbérlő, Szarvasi fiók­­egyesület 3. — Összesen 7. Kecskemét városa ivén: La­dányi Sándor senator, Kalmár János sen.. .Veress István senator, Ladányi Gergely senator, Borsos Szabó Mihály polgár. — Összesen 5. Gerics Pál úr ivén Gerics Pál archon, Lehrmann professor, Magoty Alajos gazd. gya­kornok, Ágoston Ágoston ügyvéd. — Összesen 4. Rozen­­mann Pál irén: Pilaszenovics Lajos tb., Broer Adolf orv. dr. — Összesen 2. Pongrácz Antal irén : Dévay Imre tb., Weindl Ferencz k. kincst. kasznár. — Összesen 2. Nagy-Várad városa. Kovács Fridrik orvos, Farkas István emerit. gazda­tiszt, Gálbory Sándor nyug. főhadnagy, Kovács József gyógy­szerész. — Összesen 5. Sz. k. Nagy-Szombath városa ivén : Sz. kir. Nagy-Szombath városa 2. Farkas Ferencz ur ivén: Farkas Ferencz n. prépost, Folkusfalvi Lacsny Miklós tb., id. Apponyi György gr., Kis-Jókai Udvarnoky Lajos tb., ifj. Zichy Ferencz gróf, Ocsovszky János plébános. —Össze­sen 6. Tanárky ur ivén : Tanárky Gyula jószágbérlő. Német Péter ur ivén: Sailer György czimz. püspök s n. prép., Dresmiczer József udv. tan. és prép., Kovács József kano­nok, Tóth József kan., Varda Károly kan., Bezerédy Kál­mán tb., Szűcs József tb., Szűcs Teréz szül. Mille kisas­szony, Szűcs Emma kisasszony. — Összesen 9. Luchkovicz Gábor ur ivén, Luchkovicz Gábor ügyv. Haulik Imre szám­tartó, Baróczy Ferencz magtárn., Csernák József plébános, Paulik István város birája, Jankó Károly gazdatiszt. — Ös­szesen 6. Kajdacsy Ferencz ur ivén: Tolnay János, Szon­­tagh Sámuel tb., Aranyhalmi Ádám hg. Koburg urod. direc­tor. — Összesen 3. Hell Ödön ur ivén: Hell Ödön gazda­tiszt, Hrobonyi János gazdatiszt. — Összesen 2. Kardos János ur ivén: Bogár Sándor tb., Tomcsányi András tb., Koller Ferencz tb., Pollermann Ferencz gyógyszerész, Ru­dics Máté föszb., Horvát József ügyv., Kardos János ügyv., Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Julius 18. 1842. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben , kinél a hirdetmé­nyek s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. *) Szomorúan valósul az is, hogy a nagy szerencsétlenség fölötti rémü­lésnek nyoma soká fenmarad az emberen. Innen van hogy ezen egésséges légy faluban , hol az epekór csak nevéről ismertetett, na­ponkint szaporodik a betegek száma, elsáppadnak minden kiáltás- vagy harangkondulásra ; s tegnap juli­ikán a napfogyatkozás pompás lát­ványán kilenczen fogyanak eszmélet nélkül a földie.

Next