Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-06-11 / 46. szám
ezen csekély jogosságú terem ugyanis, melly a tanácskozási fordulatok időszerinti igényeihez képest nem ritkán vegyes ülések tényező helyéül szokott használtatni, illyenkor kiválóig, de a hallgatóság nagyszámmali betódulása miatt általában a nagy tömeg elfogadhatására elégtelen lévén, orsz. Főrendeink úgy intézkedtek, hogy a már létező karzat egy a terem bemeneti jobb oldalán végig nyúló új karzattal toldatván meg, a hallgatóság jövendőre a tanácskozóktól elkülönözötten foglalhasson helyet, mi, részünkről, óhajtva óhajtanék, hogy tanácskozási tereme rendezésére nézve a követi tábla is tenne holmi igen szükséges módosítást.— Időjárásunk már hetek óta nedves lévén, a mindennapi esőzés Thalia tetétlen circusokba szorított papjait folytonos aggodalommal gyötri, s mi, kik a tartós esőzést már szinte unni kezdjük, kénytelen valljuk meg, hogy e nedves körülmény tőlünk is sok élvezetet rabol el; óhajtásunkat tehát a színészek vállalkozókéval ezennel szívesen összefűzve, az ég fellegeinek valahára a tartós szétosztását melegen óhajtjuk. — Tegnapelőtt a magyar színkörben a „Peleskei nótárius" czimü magyar bohózat két felvonását láttuk az ég folyton könyerű borúja alatt előadatni, a harmadik felvonást is megkezdők a működök, de az eső tetemesb cseppekben kezdvén megeredni, az előadás, mellyben a kellemetlen idő daczára is szép számú közönség volt jelen , félbenszakadt. — Ez már a második bohózat, melly a magyar színkör műhelyére került, mindkettő folytonos esőzés közben adaték elő, s mindkettőn szép számú közönség volt jelen; s Fekete úr szemei, megláthatni a közönség óhajtását, mégsem nyílnak fel eléggé; hiában ! ő csak nem képes czélszerű távolságban tartani magától a magyar színészet ama ügyrontó álomképeit, mellyek miatt az élet valódi logicája mindenkor túl szokott esni az eredmény kedvezésein . Ő azt hiszi, hogy valamint a színházban vagy színkörben működni egészen egyre megyen ki, úgy nemzetiség elleni vétség volna talán nélkülözni a Zrínyi dolmányos színműveket, pedig ez nem úgy van kedves F. ur. A színművészet valódi élveit a szükséges esti csalódásra számítva épült valódi színpadon s Thalia avatott papjai közt keresi s leli fel az ahhoz értő közönség, s nem a színkörben, hova ő szórakozni, nem pedig művet v. művészetet bámulni s nagyságában épülni megyen. A nappali előadás ártalma a színműnek, s a varázst takaró árnyoldalak természetes feltűnései leverői az indulatnak, melly, hogy az előadást hozzásimultan kisérje, szükséges. A sziliköri előadásokban az írónak s működőnek szinte csak emberi tehetségeire utaló hiányok tűnnek fel, mellyek valamint a drámában a résztvevő kedélyeket a kiállhatatlanságig sértik, úgy a bohózatok éledni neveltetései s a tréfás elménezkedések, a nézők kedélye feltét szerint foglalatoskodván, láttatlan ugyanazonitják a hibát a sikerültséggel. Kisértse meg csak F. ur, s ne a színmüveket keverje néha bohózatokkal, hanem ezeket igen néha amazokkal, s tapasztalni fogja, hogy az anyagi czél, melly után mindenek felett járnia kelletik, mind saját érdekéhez, mind a közönség igényéhez közelebb jutand. Sz. Gy. Pozsony, jun. 8. Folyó hó 6kán Nagyszombatban tartott közgyűlésünkben elnöklő másodalispán ur üdvözölvén a számosan egybegyült Kendeket, miután főispáni hites ö magának a Kendekhez intézett s egy tiszteletbeli esküdt kinevezését illető levelét bemutatá, jelenté a Rendeknek, hogy követ urak országgyűlési jelentésöket megküldvén, a Rendek óhajtását véli megelőzni, midőn a tanácskozás fonalát előlegesen ezen tárgyra javasolja vezérlendőnek. A jelentés, s ennek mellékletei közül a kegy. kir. előadások is felolvastatván, egy tb. azon indítvánnyal lepte meg a Békef, miszerint a kegy. kir. előadások magoknak a nemzet forró óhajtásainak tolmácslatai lévén, ezért ő cs. kir. Felségének mély hálánkat egy alázatos felírásban fejeznék ki. Ezen indítvány azonban, habár azon érdek tekintetéből, minélfogva ezen felírásban megkérnék egyszersmind ő Felségét arra, hogy k. kir. előadásaiban érintett azon módok előállításában, mellyek által a czélba vett javítások létesítendők lennének, ő Felsége hazánk mostoha állapotját tekintve, részéről is segédkezet nyújtani kegyeskedjék, némellyek által támogattatok is, viszhangra nem talált azon okból, mivel az alsó tábla illy felírás iránt már különben is intézkedvén, ezen követeink részéről is pártolandó felírást feleslegesnek találták. A tanácskozások ezen folyamában többfelé ágazó vélemények nyilvánultak. Voltak, kik a k. előadásokat pontonkint kívánták tanácskozás alá vonni, melly vélemény azonban azon tekintetből, mivel több pontokra nézve követeink különben is kimerítő utasítással lennének ellátva, elmellőztetett. Egyik Ibizó a többek között az országgyűlési szállások adásában a pozsonyi polgárokat minden kényszerítő módoktól fel kívánta müntetni. Ez elméletileg ugyan igazságos, de gyakorlatilag nem helyeselhető, mert a bizonyos számú s épen nem felesleges házak ellenében az országgyűlésen megjelenő tagok száma határozatlan lévén, a polgárok könnyen egyedárusságot űzhetnének, s úgy hisszük, hogy e részben az országgyűlési tagoknak járandó szobák számát, s az illető díj maximumát határozni tanácsos. Majd más azt adá elő a BBnek, hogy miután az április 21-én tartott nevezetes közgyűlésben az határozódott, hogy midőn fizetésről lesz szó, a köznemesség annyiszor mennyiszer különösen meghivassék, ő most magát a tanácskozástól elzárva látja, amennyiben a szükséges módok iránti gondolkozást maga ő Felsége kötelességünkbe tévén, részéről most leginkább a módokról, mi pedig in ultima analysi csakugyan a pénz, kívánna tanácskozni. Eziránt azonban csakhamar megnyugtattatott, mert az érintett megyei határozat csupán a rendes háziadóra vonatkozván, ez a másnemű költségek megajánlásában a Rendeknek szabad tért hagyott, annyival inkább, mivel a köznemességnek bizonyos tárgyakra szorított különös meghívása különben is inkább kinövése lévén megyei rendszerünknek, a végzések ereje pedig, mint a Kjt. törvényes akaratának kifolyása, csupán ezen akarat által felételeztetvén, a tanácskozási tétt, mellyel egyedül a Bt. törvényes akaratra felel ki, teljességgel meg nem szoríthatja. A Rek megnyugtatásuk végett az ápr. 21-kén hozott végzést felolvastatni kívánták. A jegyzőhivatal azonban jelentvén, hogy az kezüknél nincs, határozok a BR., hogy mivel a gyűlésnek a tanácskozásokra vonatkozó oklevelekre mindig szüksége van, a jegyzőhivatal pedig hátán a levéltárt nem hordhatja, jövendőben a gyűlések rendesen Pozsonyban tartassanak. — Ezen előadás kapcsolatában voltak, kik bármiféle fizetésben csak akkor és úgy kívántak részt venni, ha abban a nemtelenek is aránylagosan részesülnek. Erre feleltetek, hogy ez annyit tesz, mint semmit sem akarni fizetni. Ezt histoirce és statistice kívánta bebizonyítani a szóló. A históriája rövid, mert alig két hónapja, hogy a háziadó megbuktattatok, illy körülmények közt pedig a nemtelent másnemű fizetésekbe aránylagosan részesíteni lehetetlenség. Ez okból bátor indítványozni, hogy miután a birtok mérnöki elrendezése különben is utasításba adatott, az országgyűlésileg megállapítandó szükségek fedezését személy és birtok arányában kizárólag a nemesség viselje. Minthogy pedig a nemesség birtokában csaknem 27 millió hasznavehető holdföld van, s ettől úgyszólván mivel sem járul a haza oltárához, nem kívánja, hogy a nemes, mikint a jobbágy, 30 ezüst garast fizessen egy holdtól, csak azt javasolja , hogy a föld osztályzata szerint fizessen egy holdtól évenkint 6, 5, 10 krt, s hogy örökös adó színét ne viselje, csak 32 évre megajánlandót. Az ebből befolyó mintegy 3—4 millió jövedelem csekély összeg ugyan ahhoz , amit a körülmények e hazától parancsolólag követelnek, ámde ha ezen évi jövedelem a státusadósságtól szűz birtokokba 32 évre indypothekáltatnék, midőn egy részről törlesztő kamatokra olly kölcsönt szerezhetnénk, mellyel az országnak nagyszerű szükségeit okvetetten fedezhetnék, más részről mind a növekedő ipar, mind az elrendezendő vámrendszer által időközben olly tőkét alapíthatnánk, melly nemcsak jövendőben teendő statusadósságoktól megkímélne, hanem a birtokba inhypothekált évi fizetéstől is, úgy lehet, felmentene. — Ezen vélemények szétágazó folyamában szokott tapintattal ragadá meg egy tbbr. a tanácskozási fonalat, s figyelmezteté a őket, hogy a tanácskozás előleges tárgya a követ urak jelentése lévén, két tárgy van mindenek előtt magoknak a követ uraknak kívánsága szerint eldöntendő. Jelesül i, hogy az országgyűlési tanácskozások sorozatában milly helyet foglaljanak a k. kir. előadások, és hogy a kerületi napló költsége honnan fedeztessék. Ami a kir. előadásokat illeti, úgy van meggyőződve, miszerint a Rk, ha 1791 : 13. tezik, nem léteznék is, örömmel, sőt, mondhatja, lelki megnyugvással sietnének azoknak minél előbbi tárgyalását eszközölve látni. S ezt annyival örömestebb hiszi, mivel az alsó tábla, megbizóinek rokon érzeteit előre sejtve, kerületileg már rendelkezett is, miszerint a kir. előadásokba mint a nemzet régi vágyaink hű tolmácslataiba bele bocsátkozván, a sérelmek orvosoltatását azokkal kapcsolatban eszközölje. Volt idő, mellyben a hazán átok gyanánt rágódó visszavonás a nemzet és kormány közt fenálló bizodalmát titkos és nyilvános fegyverrel gyökerében aláásta. E vészfellegek hála istennek elvonultak; kegyes Fejedelmünk atyai tülekedéseinek rést nyitott a nemzet jóra fogékony kebléhez, s tért az országos Rek cselekvőségének, minőt a honnak üdvözölni szerencséje csak alig volt. És igy az alsó tábla érintett lépése mindenesetre ollyan volt, mellyel nemzetünk a bölcs kormány által felhozott józan haladásnak, s ebben nyilvánult legfelsőbb birodalomnak tartozott. A birodalom ezen kölcsönös nyilvánítása után a legkegyelmesebb fejedelmi szándékot a sok részben elavult sérelmek halmazával időt és ezélt vesztve megakasztani akarni, nemzeti bűn lenne. Javasolja tehát, miszerint azok utasításba adni sietnének, hogy azon törvényjavaslatok iránt, mellyekre nézve a két tábla közt az egyetértés már közbejött, őfelségétől előlegesen resolutio sürgettessék, addig is azonban a k. kir. előadásokba belebocsátkozván, a többi sérelmeket azokkal kapcsolatban tárgyalják. A kerületi napló költségeit illetőleg pedig, azon esetre, ha az országgyűlési újság létre nem jöne, miután ő a kerületi napló diplomatikai jelentőségét el nem ismerheti, nem az országos pénztárból, hanem a nemesség által vélt fedezendőnek. Ezen indítvány több a sérelmeknek előleges orvosoltatását sürgető vitatkozások után elfogadtatott, s az ülés, mellyel csupán egy előrangú tb. köz rosszalással vett, némelly szellemi gyengeséget takargató személyeskedései zavarának meg, délutáni 3/4 órakor, rebus feliciter gessis, eloszlott, kh. Sz. Fejérvár, jun. 7. Mig tegnap kezdődött közgyűlésünknek bővebb ismertetését adhatnám, részint a kebelünkbeli távollévő tagok minél hamarábbi megnyugtatása, részint a nagyközönség figyelmes olvasói várakozásának kielégítése végett röviden csak annyit sietek közölni, hogy daczára mindazon híreknek és rémitgetéseknek, mellyek a májusi gyűléskor kisebbségben maradottak által ébresztve mindig jobban terjesztettek, békésen s meglehetős csendben folyt. A kicsapongások megvizsgálása végett királyi biztosság kikérése vált határozattá. Liptó-Sz.Miklós, május 31. Tegnapelőtt kezdett közgyűlésünk eredménydús lehetend, mert ezen olly lelkesedést, olly közjó iránti buzgóságot tapasztalánk, minő egyéb közgyűlésünkön nem igen mutatkozott. Főtárgy, mellyről tanácskoztunk , a k. k. előadások voltak. Tanácskozásunknak eredménye következő: A. 1. A követ urak által közlött legélénkebb örömmel, s a Felséges Urunk atyai gondoskodása iránti buzgó hálával fogadott k. kir. előadások fő pontjában az utolsó országgyűléséből 3., 4. s 5. törvénycikk által kiküldött választmányok munkálatinak felvétele említtetvén, követeink eziránti tanácskozások addigi elhalasztását inditványozandják, amiglen a törvényhatóságok ez érdemben utasításokat nem adhatnak. R. A közgyűlések tartásánál beharapózott kicsapongások foganatos gátlását, s mindennemű visszaélések eltörlését érdeklődik k. kir. előadás által az anyautasitásban mintegy megelőztetvén, a követ uraknak továbbá is meghagyalik, hogy e fontos, és felelte korszerű tárgyat lelkesen felfogva, a bajnak gyökeres orvoslására vezetendő sikeres intézkedésekről a tanácskozások megkezdését sürgessék, addig is, míg a kerületi munkálat a megyével közöltethetni fogna, kijelentéseik vezérfonalául a következő alapelvek jeleltetvén ki: 1 A Hárm. könyv 11. czím, 8. §an említett „sanior pars“ fogalma a nélkül, hogy számos dalmagyarázatokra alkalom nyujtassék, meg sem határoztathatván, a megyei tanácskozások alapjául csak a közönséges, koránsem valamelly határozatlan categóriák által megszorított részvét szolgálhat, s érvényes végzéseket csak az általános, de szabadon kifejlendő többség alkothat. 2. A szólásszabadsága s a valódi többség kifejlődése minden oldalról biztosittassék, s a megállapodás elnökileg addig ki sem mondathassák, miglen a szólani kívánók legalább egyszer véleményüket ki nem jelentették, de viszont 3) a tanácskozásokba a jó rend behozatala, s a kölcsönös kímélő figyelem és kellő illedelem szigorú megtartandásául a) széksértési büntetés, hogy a rendzavarok, s a közhiedelmet sértők ellen hathatós óvószerül szolgáljon, a mostani körülményekhez képest bővitlessék. b) A szólási rend szigorú megtartandásául a szólani kívánók magukat előre bejelenteni kötelesek legyenek. c) Miután a hely szentsége féltékeny ápolásában őseink is a helyhatósági működések fényoldalát méltán keresték, a közgyülekezetekben illetlen kifejezéseket használó, másokat szóbeli előadásaikkkal sértegető avagy szólásukban akadályozó, továbbá a szólási rendet, vagy lármás kitörésekkel magát a tanácskozást megzavaró egyének széksértési bírsággal, a pénzt lefizetni nem képesek fogsággal bűnhődjenek, de A széksértési esetek fölött rögtön összehívandó rendkívüli törvényszék bíráskodjék, s az elmarasztalt fél a törvényszék tartásának költségeire nézve is végrehajtást szenvedjen, ej A széksértési bűnbe ismételve keveredett egyéb köztanácskozásokbani részvéttel is bizonyos időre kizárassék. 1j A széksértési büntetés csak a közönségnek okozott bántalmáért járván, s a megsértett magányfél külön keresete most is fenállván, a becstelenítésről létező sikeretlen törvények, a becsmérlések foganatos megelőzése végett az egyébként szelidebbnek és miveltebbnek bélyegzett jelenkor igényeihez idomuttassanak. 4 Hogy az értekező többségnek köztanácskozások lefolyta alatt történhető csödítések általi erőszakoltatása sikeresen megóva s azon lényeges kelléknek, hogy a közmegállapodások egyedül a vitázat alkalmával a tárgy mellett, s ellenére felhozott okoskodásokból folyjanak, mindenkép megfelelve legyen a számba veendő szólási avvagy szavatolási joggal csak azok bírhassanak, kik a szőnyegen lévő tárgy feletti tanácskozásokban elettől fogva végig jelen valának. 5 A többség biztos megtudása, s e részbeni önkénykedés gyökeres kiirtása tekintetéből a szólók előadásaiknak lélekismeretes számba vétele mellett, ezek többsége szerint mondja ki rendszerint az elnök a közmegállapodást, ha mindazonáltal az értekező Rendek egyik része szószedést kívánna, akkor ennek is legyen helye, s a fenforgó kérdésnek olly képemn egyszeresítése után, hogy nemmel vagy igennel kiki szavazhasson, a szószedés golyók által titkosan menjen végbe, illyetén titkos szavazásnál mindennemű értesítés, utasítás, avagy csak felvilágosítás is szigorúan tilalmaztatandván. A személy- és vagyonbeli bátorság, bármelly alkatú polgári társaság első rendeltetési czélja, s csakugyan kétségbe esnie kellene minden igaz honfinak helyhatósági intézményeink borzasztó elfajulása miatt, ha azok cselekvőlegi gyakorlásában a személy teljes biztosításáról sikeresen gondoskodni nem lehetne, miért is a követ urak ezen üdvös czél mennél tökéletesb elérését eszközlendő minden módokhoz egész készséggel járulandanak, úgy mindazonáltal, hogy e részbeni intézkedések a vélemények szabad kifejlődésének gátlására semmikép sem használtathassanak, hanem egyedül a személyes bátorság szilárdítására, melly a szabad tanácskozások egyik nélkülözhetlen feltétele, fordittassanak. T) A köztanácskozások erőszakos fenakasztása, a személyek tettleges megtámadása, avagy épen megvérengzése s a tanácskozási terem bútorainak erőszakos megrontása, melly soronkivüli törvényszék által ítélendő el, azonnal fenyite kereset alá vonattassék s a bűnös fél az e czélra megkívántaté hatalommal felruházandó elnökség által rögtön elfogattatván, a perbeli költségek s a teremben okozott kár megtérítésében is elmarasztaltassék, a szavaztatási jog gyakorlásától is a körülményekhez képest meghatározott időre felfüggesztethetvén, s végtére , hogy a részrehajlás gyakorlására annál kevesebb alkalom nyujtassék, a magánosak ügyeinek közgyűlésekbeni felvételekor sem az illető felek, sem azoknak rokonaik a második fokig eldöntő szavazattal ne birjananak. C. Szabad kir. városok érdemében a követ urak utasítást nyervén, a megye Kir. érei szinte óhajtják, hogy a sz. kir. városok állapítja felöli tanácskozások a k. kir. előadások nyomán is azonnali megindításán nemcsak a szab. kir. városok pillanatnyi megnyugvása eszközöltessék, hanem a voksirány megállapításával az országgyűlési tanácskozásokat hátráltató súrlódások jövőre is teljesen megszüntessenek, miért a követ urak megegyezendenek abban, hogy a kir. városok összes képviselői 15 voksot nyerjenek, maga a felosztás pedig s több kisebb városok egybekapcsolása a népesség, nádori porták, választók száma s egyéb körülmények kellő figyelembe vétele mellett, a fenebbi arány szerint a törvényhozás utján úgy vitessék végbe, hogy a városok méltányos igényei kielégittetvén, az ország többi rendeinek aggodalma is alaposan eloszolva, s a szab. kir. városok törvényhozási befolyása, s voksainak aránylagosmegállapítása törvény által állandóul elhatározva legyen. A káptalanok országgyűlési voksa, minthogy a kegyelmes kir. előadásokban nem emlittetik, ez alkalommal nem jön tárgya tanácskozásunknak (Folyt. köv.) Közli Dankó András. Nógrádbó I. Losoncz, máj. 27. Országgyűlési utasításainkban munkálkodó küldöttségünk f. hó 25-kén összeülvén, a kir. előterjesztésekre nézve olly javaslatot terjesztett a 26-kán tartatott közgyűlés elébe, amelly szerint az előterjesztéseket, hazánk javára célzóknak és nagyobb