Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-06-11 / 46. szám

ezen csekély jogosságú terem ugyanis, melly a tanácskozá­si fordulatok időszerinti igényeihez képest nem ritkán vegyes ülések tényező helyéül szokott használtatni, illyenkor kivá­lóig, de a hallgatóság nagyszámmali betódulása miatt álta­lában a nagy tömeg elfogadhatására elégtelen lévén, orsz. Főrendeink úgy intézkedtek, hogy a már létező karzat egy a terem bemeneti jobb oldalán végig nyúló új karzattal toldat­ván meg, a hallgatóság jövendőre a tanácskozóktól elkülö­­nözötten foglalhasson helyet, mi, részünkről, óhajtva óhajta­nék, hogy tanácskozási tereme rendezésére nézve a követi tábla is tenne holmi igen szükséges módosítást.— Időjárásunk már hetek óta nedves lévén, a mindennapi esőzés Thalia te­­tétlen circusokba szorított papjait folytonos aggodalommal gyötri, s mi, kik a tartós esőzést már szinte unni kezdjük, kénytelen valljuk meg, hogy e nedves körülmény tőlünk is sok élvezetet rabol el; óhajtásunkat tehát a színészek­ vállal­kozókéval ezennel szívesen összefűzve, az ég fellegeinek valahára a tartós­ szétosztását melegen óhajtjuk. — Tegnap­előtt a magyar színkörben a „Peleskei nótárius" czimü ma­gyar bohózat két felvonását láttuk az ég folyton könyerű borúja alatt előadatni, a harmadik felvonást is megkezdők a működök, de az eső tetemesb cseppekben kezdvén mege­redni, az előadás, mellyben a kellemetlen idő daczára is szép számú közönség volt jelen , félbenszakadt. — Ez már a második bohózat, melly a magyar színkör műhelyére került, mindkettő folytonos esőzés közben adaték elő, s mindkettőn szép számú közönség volt jelen; s Fekete úr szemei, meg­láthatni a közönség óhajtását, még­sem nyílnak fel eléggé; h­iában ! ő csak nem képes czélszerű távolságban tartani ma­gától a magyar színészet ama ügyrontó álomképeit, mellyek miatt az élet valódi logicája mindenkor túl szokott esni az eredmény kedvezésein . Ő azt hiszi, hogy valamint a színház­ban vagy színkörben működni egészen egyre megyen ki, úgy nemzetiség elleni vétség volna talán nélkülözni a Zrínyi dolmányos színműveket, pedig ez nem úgy van kedves F. ur. A színművészet valódi élveit a szükséges esti csalódás­ra számítva épült valódi színpadon s Thalia avatott papjai közt keresi s leli fel az ahhoz értő közönség, s nem a szín­körben, hova ő szórakozni, nem pedig művet v. művészetet bámulni s nagyságában épülni megyen. A nappali előadás ártalma a színműnek, s a varázst takaró árnyoldalak ter­mészetes feltűnései leverői az indulatnak, melly, hogy az elő­adást hozzásimultan kisérje, szükséges. A sziliköri előadá­sokban az írónak s működőnek szinte csak emberi tehetsé­geire utaló hiányok tűnnek fel, mellyek valamint a drámá­ban a résztvevő kedélyeket a kiállhatatlanságig sértik, úgy a bohózatok éledni neveltetései s a tréfás elménezkedések, a nézők kedélye feltét szerint foglalatoskodván, láttatlan ugyanazonitják a hibát a sikerültséggel. Kisértse meg csak F. ur, s ne a színmüveket keverje néha bohózatokkal, hanem ezeket igen néha amazokkal, s tapasztalni fogja, hogy az anyagi czél, melly után mindenek felett járnia kelletik, mind saját érdekéhez, mind a közönség igényéhez közelebb jutand. Sz. Gy. Pozsony, jun. 8. Folyó hó 6­kán Nagyszombatban tartott közgyűlésünkben elnöklő másodalispán ur üdvözöl­vén a számosan egybegyült Kendeket, miután főispáni hites ö magának a Kendekhez intézett s egy tiszteletbeli esküdt kinevezését illető levelét bemutatá, jelenté a Rendeknek, hogy követ urak országgyűlési jelentésöket megküldvén, a Rendek óhajtását véli megelőzni, midőn a tanácskozás fona­lát előlegesen ezen tárgyra javasolja vezérlendőnek. A je­lentés, s ennek mellékletei közül a kegy. kir. előadások is felolvastatván, egy tb. azon indítvánnyal lepte meg a Békef, miszerint a kegy. kir. előadások magoknak a nemzet forró óhajtásainak tolmácslatai lévén, ezért ő cs. kir. Felségének mély hálánkat egy alázatos felírásban fejeznék ki. Ezen in­dítvány azonban, habár azon érdek tekintetéből, minélfogva ezen felírásban megkérnék egyszersmind ő Felségét arra, hogy k. kir. előadásaiban érintett azon módok előállításá­ban, mellyek által a czélba vett javítások létesítendők len­nének, ő Felsége hazánk mostoha állapotját tekintve, részé­ről is segédkezet nyújtani kegyeskedjék, némellyek által tá­mogattatok is, viszhangra nem talált azon okból, mivel az alsó tábla illy felírás iránt már különben is intézkedvén, ezen követeink részéről is pártolandó felírást feleslegesnek találták. A tanácskozások ezen folyamában többfelé ágazó vélemények nyilvánultak. Voltak, kik a k. előadásokat pon­­tonkint kívánták tanácskozás alá vonni, melly vélemény azonban azon tekintetből, mivel több pontokra nézve kö­veteink különben is kimerítő utasítással lennének ellátva, elmellőztetett. Egyik Ibizó a többek között az országgyű­lési szállások adásában a pozsonyi polgárokat minden kény­szerítő módoktól fel kívánta m­üntetni. Ez elméletileg ugyan igazságos, de gyakorlatilag nem helyeselhető, mert a bizonyos számú s épen nem felesleges házak ellenében az országgyűlésen megjelenő tagok száma határozatlan lé­vén, a polgárok könnyen egyedárusságot űzhetnének, s úgy hisszük, hogy e részben az országgyűlési tagoknak járandó szobák számát, s az illető díj maximumát hatá­rozni tanácsos­. Majd más azt adá elő a BBnek, hogy mi­után az április 21-én tartott nevezetes közgyűlésben az határozódott, hogy midőn fizetésről lesz szó, a köznemes­ség annyiszor mennyiszer különösen meghivassék, ő most magát a tanácskozástól elzárva látja, a­mennyiben a szük­séges módok iránti gondolkozást maga ő Felsége kötelessé­günkbe tévén, részéről most leginkább a módokról, mi pedig in ultima analysi csakugyan a pénz, kívánna tanácskozni. Eziránt azonban csakhamar megnyugtattatott, mert az érin­tett megyei határozat csupán a rendes háziadóra vonatkoz­ván, ez a másnemű költségek megajánlásában a Rendeknek szabad tért hagyott, annyival inkább, mivel a köznemesség­nek bizonyos tárgyakra szorított különös meghívása külön­ben is inkább kinövése lévén megyei rendszerünknek, a végzések ereje pedig, mint a Kjt. törvényes akarat­ának ki­folyása, csupán ezen akarat által felételeztetvén, a tanács­kozási tétt, mellyel egyedül a Bt. törvényes akaratra felel ki, teljességgel meg nem szoríthatja. A Rek megnyugtatásuk végett az ápr. 2­1-kén hozott végzést felolvastatni kívánták. A jegyzőhivatal azonban jelentvén, hogy az kezüknél nincs, határozok a BR., hogy mivel a gyűlésnek a tanácskozások­ra vonatkozó oklevelekre mindig szüksége van, a jegyző­hivatal pedig hátán a levéltárt nem hordhatja, jövendőben a gyűlések rendesen Pozsonyban tartassanak. — Ezen előa­dás kapcsolatában voltak, kik bármiféle fizetésben csak ak­kor és úgy kívántak részt venni, ha abban a nemtelenek is aránylagosan részesülnek. Erre feleltetek, hogy ez annyit tesz, mint semmit sem akarni fizetni. Ezt histoirce és sta­­tistice kívánta bebizonyítani a szóló. A históriája rövid, mert alig két hónapja, hogy a háziadó megbuktattatok, illy körül­mények közt pedig a nemtelent másnemű fizetésekbe arány­lagosan részesíteni lehetetlenség. Ez okból bátor indít­ványozni, hogy miután a birtok mérnöki elrendezése kü­lönben is utasításba adatott, az országgyűlésileg megál­lapítandó szükségek fedezését személy és birtok arányában kizárólag a nemesség viselje. Minthogy pedig a nemesség birtokában csaknem 27 millió hasznavehető holdföld van, s ettől úgyszólván mivel sem járul a haza oltárához, nem kí­vánja, hogy a nemes, mikint a jobbágy, 30 ezüst garast fizes­sen egy holdtól, csak azt javasolja , hogy a föld osztályzata szerint fizessen egy holdtól évenkint 6, 5, 10 krt, s hogy örökös adó színét ne viselje, csak 32 évre megajánlandót. Az ebből befolyó mintegy 3—4 millió jövedelem csekély összeg ugyan ahhoz , a­mit a körülmények e hazától paran­­csolólag követelnek, ámde ha ezen évi jövedelem a státus­adósságtól szűz birtokokba 32 évre indypothekáltatnék, mi­dőn egy részről törlesztő kamatokra olly kölcsönt sze­rezhetnénk, mellyel az országnak nagyszerű szükségeit ok­­vetetten fedezhetnék, más részről mind a növekedő ipar, mind az elrendezendő vámrendszer által időközben olly tő­két alapíthatnánk, melly nemcsak jövendőben teendő status­adósságoktól megkímélne, hanem a birtokba inhypothekált évi fizetéstől is, úgy lehet, felmentene. — Ezen vélemények szétágazó folyamában szokott tapintattal ragadá meg egy tbbr. a tanácskozási fonalat, s figyelmezteté a őket, hogy a tanácskozás előleges tárgya a követ urak jelentése lévén, két tárgy van mindenek előtt magoknak a követ uraknak kí­vánsága szerint eldöntendő. Jelesül i, hogy az országgyű­lési tanácskozások sorozatában m­­illy helyet foglaljanak a k. kir. előadások, és­­­ hogy a kerületi napló költsége honnan fedeztessék. A­mi a kir. előadásokat illeti, úgy van meggyő­ződve, miszerint a Rk, ha 1791 : 13. tezik, nem léteznék is, örömmel, sőt, mondhatja, lelki megnyugvással sietnének azoknak minél előbbi tárgyalását eszközölve látni. S ezt annyival örömestebb hiszi, mivel az alsó tábla, megbizói­­nek rokon érzeteit előre sejtve, kerületileg már rendelke­zett is, miszerint a kir. előadásokba mint a nemzet régi vá­gyaink hű tolmácslataiba bele bocsátkozván, a sérelmek orvosoltatását azokkal kapcsolatban eszközölje. Volt idő, mellyben a hazán átok gyanánt rágódó visszavonás a nemzet és kormány közt fenálló bizodalmát titkos és nyilvá­nos fegyverrel gyökerében aláásta. E vészfellegek hála istennek elvonultak; kegyes Fejedelmünk atyai tülekedései­nek rést nyitott a nemzet jóra fogékony kebléhez, s tért az országos Rek cselekvőségének, minőt a honnak üdvözölni szerencséje csak alig volt. És igy az alsó tábla érintett lé­pése mindenesetre ollyan volt, mellyel nemzetünk a bölcs kormány által felhozott józan haladásnak, s ebben nyilvá­nult legfelsőbb birodalomnak tartozott. A birodalom ezen kölcsönös nyilvánítása után a legkegyelmesebb fejedelmi szándékot a sok részben elavult sérelmek halmazával időt és ezélt vesztve megakasztani akarni, nemzeti bűn lenne. Javasolja tehát, miszerint a­zok utasításba adni sietnének, hogy azon törvényjavaslatok iránt, mellyekre nézve a két tábla közt az egyetértés már közbejött, ő­felségétől előle­ge­s­e­n resolutio sürgettessék, addig is azonban a k. kir. elő­adásokba bele­bocsátkozván, a többi sérelmeket azokkal kapcsolatban tárgyalják. A kerületi napló költségeit illető­leg pedig, azon esetre, ha az országgyűlési újság létre nem jöne, miután ő a kerületi napló diplomatikai jelentőségét el nem ismerheti, nem az országos pénztárból, hanem a ne­messég által vélt fedezendőnek. Ezen indítvány több a sé­relmeknek előleges orvosoltatását sürgető vitatkozások után elfogadtatott, s az ülés, mellyel csupán egy előrangú tb. köz rosszalással vett, némelly szellemi gyengeséget takargató személyeskedései zavarának meg, délutáni 3­/4 órakor, re­bus feliciter gessis, eloszlott, kh. Sz. Fejérvár, jun. 7. Mig tegnap kezdődött közgyű­lésünknek bővebb ismertetését adhatnám, részint a kebe­­lünkbeli távollévő tagok minél hamarábbi megnyugtatása, ré­szint a nagyközönség figyelmes­ olvasói várakozásának ki­elégítése végett röviden csak annyit sietek közölni, hogy daczára mind­azon híreknek és rémitgetéseknek, mellyek a májusi gyűléskor kisebbségben maradottak által ébresztve mindig jobban terjesztettek, békésen s meglehetős csend­ben folyt. A kicsapongások megvizsgálása végett királyi biztosság kikérése vált határozattá. Lip­tó-S­z.­Miklós, május 31. Tegnapelőtt kez­dett közgyűlésünk eredménydús lehetend, mert ezen olly lelkesedést, olly közjó iránti buzgóságot tapasztalánk, mi­nő egyéb közgyűlésünkön nem igen mutatkozott. Főtárgy, mellyről tanácskoztunk , a k. k. előadások voltak. Tanács­kozásunknak eredménye következő: A. 1. A követ urak által közlött legélénkebb örömmel, s a Felséges Urunk atyai gon­doskodása iránti buzgó hálával fogadott k. kir. előadások fő pontjában az utolsó országgyűléséből 3., 4. s 5. törvényc­ikk által kiküldött választmányok munkálatinak felvétele említ­­tetvén, követeink eziránti tanácskozások addigi elhalasztá­sát inditványozandják, am­iglen a törvényhatóságok ez érdem­ben utasításokat nem adhatnak. R. A közgyűlések tartásánál beharapózott kicsapongások foganatos gátlását, s mindenne­mű visszaélések eltörlését érdeklő­­dik k. kir. előadás által az anyautasitásban mintegy megelőztetvén, a követ uraknak továbbá is meghagyalik, hogy e fontos, és felelte korszerű tárgyat lelkesen felfogva, a bajnak gyökeres orvoslására ve­zetendő sikeres intézkedésekről a tanácskozások megkezdé­sét sürgessék, addig is, míg a kerületi munkálat a megyével közöltethetni fogna, kijelentéseik vezérfonalául a következő alapelvek jeleltetvén ki: 1­ A Hárm. könyv 11. czím, 8. §an említett „sanior pars“ fogalma a nélkül, hogy számos dalma­gyarázatokra alkalom nyujtassék, meg sem határoztathatván, a megyei tanácskozások alapjául csak a közönséges, ko­­ránsem­ valamelly határozatlan categóriák által megszorí­tott részvét szolgálhat, s érvényes végzéseket csak az álta­lános, de szabadon kifejlendő többség alkothat. 2. A szólás­­szabadsága s a valódi többség kifejlődése minden oldalról biztosittassék, s a megállapodás elnökileg addig ki sem mondathassák, miglen a szólani kívánók legalább egyszer véleményüket ki nem jelentették, de viszont 3) a tanácsko­zásokba a jó rend behozatala, s a kölcsönös kímélő figye­lem és kellő illedelem szigorú megtartandásául a) széksér­tési büntetés, hogy a rendzavarok, s a köz­hiedelmet sértők ellen hathatós óvószerül szolgáljon, a mostani körülmények­hez képest bővitlessék. b) A szólási rend szigorú meg­­tartandásául a szólani kívánók magukat előre bejelenteni kötelesek legyenek. c) Miután a hely szentsége féltékeny ápolásában őseink is a helyhatósági működések fényoldalát méltán keresték, a közgyülekezetekben illetlen kifejezéseket használó, másokat szóbeli előadásaikkkal sértegető avagy szólásukban akadályozó, továbbá a szólási rendet, vagy lármás kitörésekkel magát a tanácskozást megzavaró egyé­nek széksértési bírsággal, a pénzt lefizetni nem képesek fogsággal bűnhődjenek, de A széksértési esetek fölött rög­tön összehívandó rendkívüli törvényszék bíráskodjék, s az elmarasztalt fél a törvényszék tartásának költségeire nézve is végrehajtást szenvedjen, ej A széksértési bűnbe ismétel­ve keveredett egyéb köztanácskozásokbani részvéttel is bi­zonyos időre kizárassék. 1j A széksértési büntetés csak a közönségnek okozott bántalmáért járván, s a megsértett ma­gányfél külön keresete most is fenállván, a becstelenítésről létező sikeretlen törvények, a becsmérlések foganatos meg­előzése végett az egyébként szelidebbnek és miveltebbnek bélyegzett jelenkor igényeihez idomuttassanak. 4­ Hogy az értekező többségnek köztanácskozások lefolyta alatt történ­hető csödítések általi erőszakoltatása sikeresen megóva s azon lényeges kelléknek, hogy a közmegállapodások egye­dül a vitázat alkalmával a tárgy mellett, s ellenére felhozott okoskodásokból folyjanak, mindenkép megfelelve legyen a számba veendő szólási avvagy szavatolási joggal csak azok bírhassanak, kik a szőnyegen lévő tárgy feletti tanácskozá­sokban elettől fogva végig jelen valának. 5­ A többség biz­tos megtudása, s e részbeni önkénykedés gyökeres kiirtása tekintetéből a szólók előadásaiknak lélekismeretes számba vétele mellett, ezek többsége szerint mondja ki rendszerint az elnök a közmegállapodást, ha mindazonáltal az érteke­ző Rendek egyik része szószedést kívánna, akkor ennek is legyen helye, s a fenforgó kérdésnek olly kép­emn egyszeresí­­tése után, hogy nemmel vagy igennel kiki szavazhasson, a szószedés golyók által titkosan menjen végbe, illyetén titkos szavazásnál mindennemű értesítés, utasítás, avagy csak felvilágosítás is szigorúan tilalmaztatandván.­­­ A személy- és vagyonbeli bátorság, bármelly alkatú polgári társaság el­ső rendeltetési czélja, s csakugyan kétségbe esnie kellene minden igaz honfinak helyhatósági intézményeink bor­zasztó elfajulása miatt, ha azok cselekvőlegi gyakorlásában a személy teljes biztosításáról sikeresen gondoskodni nem lehetne, miért is a követ urak ezen üdvös czél mennél töké­­letesb elérését eszközlendő minden módokhoz egész kész­séggel járulandanak, úgy mindazonáltal, hogy e részbeni intézkedések a vélemények szabad kifejlődésének gátlására semmikép sem használtathassanak, hanem egyedül a sze­mélyes bátorság szilárdítására, melly a szabad tanácskozá­sok egyik nélkülözhetlen feltétele, fordittassanak. T) A köz­tanácskozások erőszakos fenakasztása, a személyek tettle­ges megtámadása, avagy épen megvérengzése s a tanács­kozási terem bútorainak erőszakos megrontása, melly soron­­kivüli törvényszék által ítélendő el, azonnal fenyite kereset alá vonattassék s a bűnös fél az e czélra megkívántaté ha­talommal felruházandó elnökség által rögtön elfogattatván, a perbeli költségek s a teremben okozott kár megtérítésében is elmarasztaltassék, a szavaztatási jog gyakorlásától is a körülményekhez képest meghatározott időre felfüggesztet­­hetvén, s végtére ,­ hogy a részrehajlás gyakorlására an­nál kevesebb alkalom nyujtassék, a magánosak ügyeinek közgyű­lésekbeni felvételekor sem az illető felek, sem azok­nak rokonaik a második fokig eldöntő szavazattal ne birja­­nanak. C. Szabad kir. városok érdemében a követ urak uta­sítást nyervén, a megye Kir. érei szinte óhajtják, hogy a sz. kir. városok állapítja felöli tanácskozások a k. kir. előadá­sok nyomán is azonnali megindításán nemcsak a szab. kir. városok pillanatnyi megnyugvása eszközöltessék, hanem a voksirány megállapításával az országgyűlési tanácskozáso­kat hátráltató súrlódások jövőre is teljesen megszüntessenek, miért a követ urak megegyezendenek abban, hogy a kir. városok összes képviselői 15 voksot nyerjenek, maga a fel­osztás pedig s több kisebb városok egybekapcsolása a né­pesség, nádori porták, választók száma s egyéb körülmé­nyek kellő figyelembe vétele mellett, a fenebbi arány sze­rint a törvényhozás utján úgy vitessék végbe, hogy a váro­sok méltányos igényei kielégittetvén, az ország többi ren­­deinek aggodalma is alaposan eloszolva, s a szab. kir. váro­sok törvényhozási befolyása, s voksainak aránylagos­­megál­lapítása törvény által állandóul elhatározva legyen. A káp­talanok országgyűlési voksa, minthogy a kegyelmes kir. elő­adásokban nem emlittetik, ez alkalommal nem jön tárgya ta­nácskozásunknak (Folyt. köv.) Közli Dankó András. N­ó­g­r­á­d­b­ó I. Losoncz, máj. 27. Országgyűlési uta­sításainkban munkálkodó küldött­ségünk f. hó 25-kén ös­szeülvén, a kir. előterjesztésekre nézve olly javaslatot ter­jesztett a 26-kán tartatott közgyűlés elébe, amelly szerint az előterjesztéseket, hazánk javára c­élzóknak és nagyobb

Next