Honismeret, 1976 (4. évfolyam)
6. szám - SZABAD FÓRUM - Dr. Szántó Imre tanszékvezető egyetemi tanár felszólalása a HNF Országos Kongresszusán
iftW''" SZABAD FÓRUM Dr. Szántó Imre, tanszékvezető egyetemi tanár felszólalása a Hazafias Népfront Országos Kongresszusán Tisztelt Kongresszus! A párt és a Hazafias Népfront nem egyszer hívta fel a figyelmet, hogy bátrabban, lelkesebben nyúljunk haladó hazafias hagyományainkhoz — így a helyi haladó hagyományokhoz is —, hogy nemzeti történelmünk és művelődésünk minél gazdagabban feltárt örökségével alapozzuk meg ifjúságunk és dolgozó népünk hazafias nevelését. A helytörténeti kutató és feldolgozó munka a történettudomány érdeklődésének előterébe került, s nagy lendületű kibontakozásának eredményeként egymás után jelennek meg feldolgozások a községek, a városok vagy a különböző területek, földrajzi egységek történetéből. Számos helyi folyóirat indult, a helyi tanácsok kiadásában kisebb-nagyobb terjedelmű füzetekben, kötetekben helytörténeti tanulmányok látnak napvilágot. Szinte tömegméretekben kezd kibontakozni a helyi honismereti anyag becses értékeit (múzeális leleteket, történelmi forrásértékű írásos dokumentumokat, néprajzi, művészettörténeti és egyéb vonatkozásokat) összegyűjtő és feldolgozó mozgalom Csongrád megyében is. Egyik oldalról a politikai vezetés aktív támogatása, másik oldalról pedig a társadalom egységes igényei azok a jelenségek, amelyek a helytörténetírás újabb megélénküléséhez vezettek. Széles tömegek kíváncsiak arra, hogy egy-egy faluban, városban hogyan éltek elődeink, s miképpen zajlott le az a folyamat, amely végül is elvezetett a felszabaduláshoz, s a felszabadulás utáni, a korábbinál jóval dinamikusabb fejlődéshez. Elődeink alkotó munkájának megismerése és megbecsülése a kései unokákat a teremtő, építő munkában megnyilvánuló hazaszeretetre neveli. A szocialista lokálpatriotizmus nélkülözhetelen erőforrás a társadalom életében, helyileg és országosan is. A szülőföldhöz, lakóhelyhez, munkahelyhez fűződő szeretet és az ezek korszerű alakítására kifejtett szellemi vagy fizikai erőfeszítés és felelősségérzet nemcsak helyi jelentőségű, hanem az össztársadalmi fejlődésnek is egyik legfőbb tényezője. A nemzeti fejlődés ugyanis nem egyszerűen a helyenként elért eredmények összegezéséből tevődik össze, annál több és végső minőségében más is. Mégis bizonyos, hogy a helyi fejlődés az országos fejlődésnek nélkülözhetetlen, szerves alkotóeleme és tényezője. A szocialista lokálpatriotizmus és a szocialista patriotizmus tehát nemcsak kölcsönösen kiegészíti, hanem kölcsönösen fel is tételezi egymást. A helytörténeti kutatások nagyon jelentős vonása, hogy fel akarja tárni az emberek aktív tevékenységét, építő munkáját, harcát a gazdasági, a társadalmi és a kulturális továbbhaladásért. Helytörténeti kutatásaink és ismeretterjesztésünk célja, hogy a magyar nép haladó demokratikus, forradalmi és szocialista hagyományainak felelevenítésével erősítsük a nemzeti összefogás és a szocialista hazafiság gondolatát. A párt-, a népfront- és a tanácsi szervek éppen ezen az alapon váltak a helytörténetírás fellendítőivé. A felszabadulás óta nagy politikai, gazdasági és kulturális változások történtek hazánkban. Sürgető feladat, hogy a magyar nép életének e fontos állomásait helyi viszonylatban feltárjuk a történetírás számára. A helyi krónikák, a statisztikai táblázatok és a dokumentációs képanyag felhasznlásával kritikai beszámolókban rögzíthetik az újjáépítésnek és a szocializmus építésének azt a hatalmas munkáját, amely hazánkban 1945 óta folyik. Mindenütt nagy idők szemtanúi vagyunk, ennek eredményeit rögzítenünk kell. Ezekből a helytörténeti munkákból tevődik össze a nagy harcnak összefoglaló története, amelyet a békéért, az újjáépítésért, a szocializmus alapjainak lerakásáért, majd teljes felépítéséért folytatunk. A szocializmus emberéhez elsősorban a munkásosztály harcos, felszabadító hagyományai, mindenekelőtt a szervezett munkásmozgalom tradíciói állnak a legközé-