Honismeret, 1976 (4. évfolyam)

6. szám - SZABAD FÓRUM - Dr. Szántó Imre tanszékvezető egyetemi tanár felszólalása a HNF Országos Kongresszusán

lebb. A helytörténeti kutatók megtisztelő feladata többek között a párt­veteránok és az öreg munkások szóbeli közléseinek feljegyzése. Ezeknek a közvetlen élményből fa­kadó benyomásoknak, tapasztalatoknak és tanulságoknak az összegyűjtése és ifjúsá­gunk politikai nevelése érdekében való felhasználása kétségkívül a szocialista ön­tudat fejlesztésének egyik leggyümölcsözőbb módja. Nagyon sok fiatal magától ér­tetődőnek tekinti boldog ifjúságát és nincs tudatában annak, hogy a munkásfiatalok élete valamikor egészen más volt. Hallja csak meg az ilyen fiatal az öreg munkások­tól és pártveteránoktól, hogy munkásosztályunknak — marxista-leninista pártja ve­zetésével — milyen kemény és áldozatos harcot kellett vívnia, míg a szocializmus építése hazánkban is valósággá válhatott. Az üzemtörténeti munkáknak abból a szempontból is nagy jelentősége van, hogy — a tapasztalat szernt — a legalkalmasabbak az üzem, a gyár, a telep munkásságá­nak megmozgatására, a munkásmozgalom története iránti érdeklődésük felkeltésére. Az üzemek múltjának feltárása, az egymást váltó munkásgenerációk életének, a gyár fejlődésének, termelési és műszaki színvonalának bemutatása közvetlen szerepet tölt be az üzemi kollektíva kovácsolásában, az üzemi büszkeség és öntudat kialakításá­ban és fejlesztésében. A visszapillantás a munkában, az alkotásban gazdag évtizedek­re erőt, önbizalmat ad, mert az emberi erőfeszítés értelme, eredménye testesül meg a több évtizedes változásokban. A magyar munkásosztály történetéhez a legszorosabban kapcsolódnak a paraszt­ság osztályharcos hagyományai. A munkás-paraszt szövetség haladó hagyományainak ápolása sürgetően írja elő annak megvizsgálását, milyen szervezeti és ideológiai ha­tása volt a munkásmozgalomnak a parasztságra. Meg kell mutatnunk, hogyan ala­kult munkásság és a parasztság szövetsége, milyen történelmi fázisokon ment át amíg eljutott a mai helyzetéhez, amikor a munkásság és a dolgozó parasztság ha­zánkban is együtt építi a szocialista társadalmat. Haladó hagyományaink sorában a forradalmi eszményképek mellett az eddigiek­nél jóval nagyobb helyett kell szentelnünk a dolgozó osztályok termelési és mun­káshagyományainak, a termelő és alkotó emberi munka kultuszának. A helytörténet az igaz hazafiságot az alkotó munka megbecsülésével kapcsolja össze, vagyis a te­remtő-építő munkában megnyilvánuló hazaszeretetre nevel. Egy kis falu (vagy vá­ros) történetéből is kitűnik, hogy dolgozó elődeink nyomorúságos, gondokkal teli éle­te, szenvedése, áldozata és harca nem volt hiábavaló. Ők „csinálták" azt a helyi tör­ténelmet, amihez megszépült életünk kapcsolódik. Falusi randevú (Jámborné Balogh Tünde agyagszobrocskája)

Next