Honismeret, 1976 (4. évfolyam)
6. szám - SZABAD FÓRUM - Dr. Szántó Imre tanszékvezető egyetemi tanár felszólalása a HNF Országos Kongresszusán
lebb. A helytörténeti kutatók megtisztelő feladata többek között a pártveteránok és az öreg munkások szóbeli közléseinek feljegyzése. Ezeknek a közvetlen élményből fakadó benyomásoknak, tapasztalatoknak és tanulságoknak az összegyűjtése és ifjúságunk politikai nevelése érdekében való felhasználása kétségkívül a szocialista öntudat fejlesztésének egyik leggyümölcsözőbb módja. Nagyon sok fiatal magától értetődőnek tekinti boldog ifjúságát és nincs tudatában annak, hogy a munkásfiatalok élete valamikor egészen más volt. Hallja csak meg az ilyen fiatal az öreg munkásoktól és pártveteránoktól, hogy munkásosztályunknak — marxista-leninista pártja vezetésével — milyen kemény és áldozatos harcot kellett vívnia, míg a szocializmus építése hazánkban is valósággá válhatott. Az üzemtörténeti munkáknak abból a szempontból is nagy jelentősége van, hogy — a tapasztalat szernt — a legalkalmasabbak az üzem, a gyár, a telep munkásságának megmozgatására, a munkásmozgalom története iránti érdeklődésük felkeltésére. Az üzemek múltjának feltárása, az egymást váltó munkásgenerációk életének, a gyár fejlődésének, termelési és műszaki színvonalának bemutatása közvetlen szerepet tölt be az üzemi kollektíva kovácsolásában, az üzemi büszkeség és öntudat kialakításában és fejlesztésében. A visszapillantás a munkában, az alkotásban gazdag évtizedekre erőt, önbizalmat ad, mert az emberi erőfeszítés értelme, eredménye testesül meg a több évtizedes változásokban. A magyar munkásosztály történetéhez a legszorosabban kapcsolódnak a parasztság osztályharcos hagyományai. A munkás-paraszt szövetség haladó hagyományainak ápolása sürgetően írja elő annak megvizsgálását, milyen szervezeti és ideológiai hatása volt a munkásmozgalomnak a parasztságra. Meg kell mutatnunk, hogyan alakult munkásság és a parasztság szövetsége, milyen történelmi fázisokon ment át amíg eljutott a mai helyzetéhez, amikor a munkásság és a dolgozó parasztság hazánkban is együtt építi a szocialista társadalmat. Haladó hagyományaink sorában a forradalmi eszményképek mellett az eddigieknél jóval nagyobb helyett kell szentelnünk a dolgozó osztályok termelési és munkáshagyományainak, a termelő és alkotó emberi munka kultuszának. A helytörténet az igaz hazafiságot az alkotó munka megbecsülésével kapcsolja össze, vagyis a teremtő-építő munkában megnyilvánuló hazaszeretetre nevel. Egy kis falu (vagy város) történetéből is kitűnik, hogy dolgozó elődeink nyomorúságos, gondokkal teli élete, szenvedése, áldozata és harca nem volt hiábavaló. Ők „csinálták" azt a helyi történelmet, amihez megszépült életünk kapcsolódik. Falusi randevú (Jámborné Balogh Tünde agyagszobrocskája)