Honismeret, 1979 (7. évfolyam)
HONISMERETI OLVASÓKÖNYV - Vörösmarty Géza: Az Academia Istropolitana
ság jóváhagyja az alapítást. Választania csak a katolikus egyház feje, a pápa és a keresztény állak névleges feje, a római császár között lehetett. Mátyás nem volt jó viszonyban III. Frigyes császárral, ezért nem fordulhatott hozzá ebben a jelentős ügyben. Egyedüli megoldás volt, ha az egyház fejéhez fordul és tőle szerzi meg a szükséges engedélyt. 1465 tavaszán Mátyás budai udvarából fényes követséget küldött Rómába. A követség élére az Itáliában már ismert Csermiczei János pécsi püspököt és Rozgonyi János erdélyi vajdát állította. A pápának szánt adomány is méltó volt a küldöttséghez: a húszezer darab arany pompás verető minden bizonnyal sokat nyomott a latban a kérés teljesítésekor. A küldöttség vezetője a nyilvános és az első magánkihallgatáson még nem tett említést az egyetemről. Ezt később, egy következő magánkihallgatáson terjesztették elő. A kérvényben Mátyás előadta, hogy nagy kiterjedésű országában ez idő szerint egyetlen egyetem sem működik. Ezért olyanok, akiket tehetségük alkalmassá tenne a tudományos pályára, gyakran kénytelenek félbeszakítani tanulmányaikat, mert szegénységük és a nyelvi nehézségeik miatt külföldi egyetemre nem juthatnak el. Az engedély elnyerése érdekében a kérvényben a pápa érdekeit is ki kellett domborítani. Mátyás király rámutatott arra, hogy az egyházra nézve nagy veszteséget jelent az egyetem hiánya, mert nincsenek kellő tudományos felkészültségű férfiak, akik az eretnekséggel szemben felvehetnék a harcot szellemi téren. Az érvelés jónak bizonyult: a pápa teljes mértékben hozzájárult az egyetem alapításához. Engedélyezte a négy (bölcsészeti, jogi, orvosi, hittudományi) tudományág megszervezését a bolognai egyetem mintájára. A pápa hozzájárulása a szokásos módon neve kezdőbetűjének (P) ellenjegyzésével történt és saját kezűleg rávezette a kérvényre. Történjék meg az alapítás úgy, ahogyan kérik. Az egyetem szervezésének sok gondját Mátyás király Vitéz Jánosra bízta. A nagy tudású érsek a feladatot két év alatt elvégezte. Nagy gondot jelentett az egyetem számára kiváló tanárokat szerezni. Ebből a célból megbízottait elküldte Franciaországba, Olaszországba, Ausztriába, hogy tárgyaljanak jónevű tanárokkal és nyerjék meg őket a pozsonyi egyetem számára. Ilyen meghívás alapján került ide a bécsi egyetemről Regiomon tanus, Pozsony város hatósága is kitett magáért. Az egyetem épületének átalakítását és a berendezés költségeit is magára vállalta. A városba érkező tanárokat kellő tisztelettel fogadta, a város polgármestere megvendégelte őket. Az Academia Istropolitana huszonhárom évi sikeres működése után — nagy alapítójának halálával — megszűnt. Alig másfél század múltán ismét közel állt ahhoz, hogy új életre támadjon. 11. Ferdinánd király 1625. november 20-án arról értesítette Sopronból a pozsonyi káptalant, hogy az új egyetemet Pozsonyban kívánja felállítani. A terv azonban nem valósult meg. Az ellenreformáció szellemi vezetésére hivatott egyetemet tíz évvel később Nagyszombatban alapította Pázmány Péter érsek, II. Ferdinánd hozzájárulásával. A háborúk zivatarában elpusztult Academia Istropolitana szellemi örököse 1914. október 3-án az Erzsébet Tudományegyetem lett, amelyet rövid négyéves működés után — az I. világháború befejezésekor — 1918-ban Pécsre helyeztek. Vörösmarty Géza 3 Eredeti neve Johann Müller (1436—1475), német csillagász. Mátyás meghívására Pozsonyba jött, de csak rövid ideig volt itt. A csillagászat sokat köszönhet neki, fő érdeme, hogy az égbolt látszólagos mozgását az idő mérésére használta fel. 37