Honismeret, 1979 (7. évfolyam)

HONISMERETI OLVASÓKÖNYV - Vörösmarty Géza: Az Academia Istropolitana

ság jóváhagyja az alapítást. Választania csak a katolikus egyház feje, a pápa és a ke­resztény álla­k névleges feje, a római császár között lehetett. Mátyás nem volt jó vi­szonyban III. Frigyes császárral, ezért nem fordulhatott hozzá ebben a jelentős ügy­ben. Egyedüli megoldás volt, ha az egyház fejéhez fordul és tőle szerzi meg a szüksé­ges engedélyt. 1465 tavaszán Mátyás budai udvarából fényes követséget küldött Rómába. A kö­vetség élére az Itáliában már ismert Csermiczei János pécsi püspököt és Rozgonyi Já­nos erdélyi vajdát állította. A pápának szánt adomány is méltó volt a küldöttséghez: a húszezer darab arany pompás verető minden bizonnyal sokat nyomott a latban a ké­rés teljesítésekor. A küldöttség vezetője a nyilvános és az első magánkihallgatáson még nem tett említést az egyetemről. Ezt később, egy következő magánkihallgatáson terjesztették elő. A kérvényben Mátyás előadta, hogy nagy kiterjedésű országában ez idő szerint egyetlen egyetem sem működik. Ezért olyanok, akiket tehetségük alkalmassá tenne a tudományos pályára, gyakran kénytelenek félbeszakítani tanulmányaikat, mert sze­génységük és a nyelvi nehézségeik miatt külföldi egyetemre nem juthatnak el. Az en­gedély elnyerése érdekében a kérvényben a pápa érdekeit is ki kellett domborítani. Mátyás király rámutatott arra, hogy az egyházra nézve nagy veszteséget jelent az egyetem hiánya, mert nincsenek kellő tudományos felkészültségű férfiak, akik az eret­nekséggel szemben felvehetnék a harcot szellemi téren. Az érvelés jónak bizonyult: a pápa teljes mértékben hozzájárult az egyetem alapításához. Engedélyezte a négy (bölcsészeti, jogi, orvosi, hittudományi) tudományág megszervezését a bolognai egye­tem mintájára. A pápa hozzájárulása a szokásos módon neve kezdőbetűjének (P) el­lenjegyzésével történt és saját kezűleg rávezette a kérvényre. Történjék meg az alapí­tás úgy, ahogyan kérik. Az egyetem szervezésének sok gondját Mátyás király Vitéz Jánosra bízta. A nagy tudású érsek a feladatot két év alatt elvégezte. Nagy gondot jelentett az egyetem szá­mára kiváló tanárokat szerezni. Ebből a célból megbízottait elküldte Franciaországba, Olaszországba, Ausztriába, hogy tárgyaljanak jónevű tanárokkal és nyerjék meg őket a pozsonyi egyetem számára. Ilyen meghívás alapján került ide a bécsi egyetemről Regiomon tanus,­ Pozsony város hatósága is kitett magáért. Az egyetem épületének átalakítását és a berendezés költségeit is magára vállalta. A városba érkező tanárokat kellő tisztelettel fogadta, a város polgármestere megvendégelte őket. Az Academia Istropolitana huszonhárom évi sikeres működése után — nagy ala­pítójának halálával — megszűnt. Alig másfél század múltán ismét közel állt ahhoz, hogy új életre támadjon. 11. Ferdinánd király 1625. november 20-án arról értesítette Sopronból a pozsonyi káptalant, hogy az új egyetemet Pozsonyban kívánja felállítani. A terv azonban nem valósult meg. Az ellenreformáció szellemi vezetésére hivatott egyetemet tíz évvel később Nagyszombatban alapította Pázmány Péter érsek, II. Fer­dinánd hozzájárulásával. A háborúk zivatarában elpusztult Academia Istropolitana szellemi örököse 1914. október 3-án az Erzsébet Tudományegyetem lett, amelyet rövid négyéves működés után — az I. világháború befejezésekor — 1918-ban Pécsre helyeztek. Vörösmarty Géza 3 Eredeti neve Johann Müller (1436—1475), német csillagász. Mátyás meghívására Pozsonyba jött, de csak rövid ideig volt itt. A csillagászat sokat köszönhet neki, fő érdeme, hogy az égbolt látszólagos mozgását az idő mérésére használta fel. 37

Next