Honismeret, 1980 (8. évfolyam)
KRÓNIKA - Vörösmarty Géza: Bornemissza Péter, a XVI. század humanista írója
Miként lett a hajdani szebeni diákból kolozsvári tanár? Nagy kerülővel, persze. A húszas évek elején az erdélyi magyar fiatalok tömegesen vettek vándorbotot a kezükbe. Engem is vonzott a pesti egyetem. Három év után azonban úgy éreztem, hogy haza kell jönnöm, itt van nekem hivatásom. A bukaresti egyetemre iratkoztam be, ahol szívesen fogadtak, elismerték pesti tanulmányaimat. Én voltam az első magyar hallgató a karon. Könyvből tanult román beszédemet hallva a kari titkár megkérdezte, hogy miféle nemzetiségű vagyok, talán bolgár? Egy év alatt letettem még hátralévő vizsgáimat — a latin vizsgákat, említettem, már Pesten letettem — s „cum laude" megszereztem a licentiátust történelemből. Ez 1924-ben volt. Mindjárt alkalmam is nyílt arra, hogy nemes szolgálatot vállaljak. Ebben az évben létesült Székelyudvarhelyen a román nyelvű állami gimnázium, amely magához vonzotta az otthoni református kollégium és katolikus főgimnázium románul tudó tanárainak nagy részét. Így két nagyon régi magyar tanintézet további létezése kérdésessé vált. A református kollégium felhívásában, román nyelvet beszélő diplomás történelemtanárt keresett, s én rögtön jelentkeztem. Vállaltam a végzős osztályokban — negyedik, nyolcadik — minden román nyelven tanítandó tantárgyat, mindkét felekezeti iskolában. Egy év múlva ugyanez a probléma merült fel a kolozsvári piarista gimnáziumban. Ezért kaptam ide áthelyezésemet. Ezt örömmel fogadtam, mert tudományos ambícióim is voltak. Erdély történetének a mélyébe akartam bepillantást nyerni. Rövid ideig levéltári munkát végeztem, Kelemen Lajos irányítása alatt, de aztán úgy döntöttem, hogy minden erőmet a tanításnak, az ifjúságnak szentelem. Ennek az iskolának az élete nyitott volt a város társadalma előtt, mozgásba hozta a város közönségét is egy-egy iskolai ünnepély, esemény. Miként emlékezik erre Puskás Lajos, aki 1925-től 1972-ig, megszakításokkal, kihagyásokkal az ifjúság egyik népszerű nevelője volt? Az évente megrendezett két-három iskolai műsoros ünnepség olyan látogatottságnak örvendett, hogy a díszterem kicsinek bizonyult, és az előadást többször meg kellett ismételni. Az előadásokon ötven-hatvan diák is szerepelt. Az ünnepélyekre való előkészületek közben a fiúk ügyességben, táncban, énekben, zenében lényegesen előrehaladtak. Emlékezetes marad számomra az Iglói diákok előadása vagy a házi diákszerzők által írt Liliom című operett; zenéjét egy ma Svájcban élő orvos szerezte, a szövegkönyv írója idehaza egyetemi tanár lett. Eseményszámba mentek a városban is az év végén megrendezett sport- és tornabemutatók, melyekben az egész ifjúság részt vett, s persze eljöttek a szülők, érdeklődök igen nagy számban. A két háború között iskolánkban szerkesztették a Jóbarát című ifjúsági lapot, amely kéthetente jelent meg, szerte az országban a tanulóifjúság kedves olvasmánya volt, és sok tehetséget indított útjára. A lapot dr. Rózsa József tanár szerkesztette, a munkatársak jórészt a tantestületből kerültek ki. Mikes Kelement gyakran emlegetjük, ha ennek a jeles iskolának nagy hírű diákjairól esik szó. Puskás Lajostól, a történet kutatójától joggal kérdezhetem: Mikesről és egyáltalán a hajdani diákokról milyen feljegyzéseket őriz az iskola levéltára? Az iskoladráma a jezsuita nevelés egyik eszköze volt. Az 1599. évi Ratio studiorum erről így ír: Az ifjakat csodálatosan felvidítja és lelkesíti, midőn a gyermekek igyekezetüknek, játékbeli ügyességüknek, emlékezetüknek némi bizonyítékát adhatják az iskolai színpadon. Egy ilyen iskolai színelőadáson találkoztunk a 12 éves kisdiák Mikessel. Levéltár őriz egy tízoldalas műsorfüzetet, mely arról tudósít, hogy a kolozsvári „katolikus akadémia" növendékei 1702. július 8-án theatrumot rendeznek Bánffy György, Erdély akkori guberátora leányának a házassága alkalmából. Az előadásra az iskola akkori székhelyén, az óvári ferences kolostorban kerülhetett sor. A latin és magyar nyelvű műsorfüzet tartalmazza a színdarab „summáját": „László királynak iffjukorában való halála után, minden rendek egyértelemmel Hunyadi Mátyást Magyar Ország Királlyának választák, kinek kikérésére (mivel a Cseh Ország Királlyánál, Pogrebrági Györgynél fogva tartatik vala) követség küldeték. Melyet a Csehek Királlyá vatsora felett megértvén, Mátyást magánál fenebb helyre ülteti, és Leányát házastársul néki adván, nagy tisztességgel Magyar Országba visszaküldi". A műsorfüzet tartalmazza a szereplők nevét, rangját és osztályát. A szereplők között mindjárt harmadik helyen ez áll: Catherina Regis Bohemiae filia, Clemens Mikes Praenobilis Siculus et Tribus Sedibus, Parvistae Convictu Nobilium (Katalin,