Honismeret, 1980 (8. évfolyam)

III. ORSZÁGOS HONISMERETI KONFERENCIA - Cseppentő Miklós: A Honismereti mozgalom Szolnok megyében

Megérdemlik a történelemnek e beszédes tanúi, hogy az elkövetkezendő 3 évben a honismereti munka központjában álljanak. A műemléki figyelőszolgálatot, a helyre­állítás szorgalmazását és társadalmi támogatását, valamint a műemléki propagandát az ajánlásba vegyük fel, s e konkrét munkával tevékenységünket gazdagítsuk, széle­sítsük, s ezzel a Honismereti mozgalom munkáját hasznosabbá, konkrétabbá tesszük. Cseppentő Miklós: A Honismereti mozgalom Szolnok megyében A honismerettel, helytörténettel való foglalkozásnak, a Honismereti mozgalom fejlődésének — önkényesen — három szakaszát különböztetjük meg Szolnok me­gyében. 1. A Honismereti mozgalom előzményei 1945—1960 között A felszabadulás utáni években néhány lelkes egyéni kutató: Szűcs Sándor, Bet­kovszki Jenő, Kaposvári Gyula, Györffy Lajos, Kiss Géza és mások hozzáfogtak a szűkebb környezet történelmi, néprajzi emlékeinek feldolgozásához, publikálásához. A Szolnoki Múzeum már 1948-ban vállalkozott helytörténeti, honismereti feladatok részbeni végzésére és irányítására. A kutatás társadalmasítása 1954-ben kezdődött, amikor megalakult a Magyar Történelmi Társulat Szolnok megyei szervezete. Egy­mást követve jelentek meg helytörténeti publikációk. A helytörténeti kutatómunká­hoz komoly segítséget nyújtott a TIT Szolnok megyei szervezete. A Jászkunság c. folyóirat helytörténettel foglalkozók fórumává vált. 2. A mozgalommá válás időszaka 1960-tól 1976-ig A HNF megyei bizottsága 1970-ben összegezve a Honismereti mozgalom Szolnok megyei tapasztalatait megállapította, hogy a Honismereti mozgalom a 60-as évek elején bontakozott ki megyénkben. Míg 1960-ban csupán néhány szakkör és a lelkes egyéni kutatók gyűjtő és feldolgozó munkájára épült a honismereti tevékenység, 1970-ben már a helyi szervek együttes munkájának eredményeként a legtöbb helyen szervezetten foglalkoztak a helytörténeti monográfiák és résztanulmányok feldolgo­zásával, gyűjtemények kialakításával. A mozgalommá válás folyamatában — az egyéni kutatók, gyűjtők szakmai összefogására kutatási központok alakultak a megye városaiban; — az egyéni kutatók, gyűjtők köré közösségeket szerveztek, így jöttek létre az első szakkörök; — a közösségek munkája egyre több szakterületre terjedt ki: (üzemek, szövetke­zetek, intézmények története, munkásmozgalom-történet stb.); — az évenként megrendezett múzeumi hónap 1970-től múzeumi és honismereti hónappá bővült; a legnagyobb nyilvános bemutatkozás lehetőségét jelenti, egyben átfogó képet ad a megye honismereti tevékenységéről is. A honismeret tömegmozgalommá fejlődését mutatja, hogy a megye 7 városában, a jászberényi járás 16 községéből 11-ben, a kunszentmártoni járás 11 községéből 6-ban, a szolnoki járás 18 községéből 8-ban, a tiszafüredi járás 10 községéből 5-ben található honismerettel foglalkozó közösség. 3. Az elmúlt négy évre a Honismereti mozgalom megyei összefogása, egységes eszmei-politikai irányítása, a közművelődési intézmények, közgyűjtemények együtt­működésének, munkamegosztásának kialakítása a jellemző. A megyei pártbizottság elvi álásfoglalásai alapján a megyei tanács művelődési osz­tálya 15 éves, 5 éves és éves irányelveiben fogalmazta meg a közművelődési intézmé­nyekben folyó honismereti, helytörténeti munka feladatait. A Honismereti mozgalmat a HNF megyei elnöksége mellett működő honismereti munkacsoport fogja össze. Eb­ben a munkacsoportban részt vesznek: a tanácsi szervek, a felsőoktatási intézmények, a nagyüzemek, a tömegszervezetek, az SZMT, a közoktatási szakfelügyelet, a közmű­velődési intézmények, közgyűjtemények képviselői, valamint a gyakorlati munkát kiemelkedő színvonalon végző aktivisták. Az 1976. évi megyei küldöttértekezlet óta a Honismereti mozgalom szerves része megyénkben is a HNF politikai mozgalmi munkájának. Ez annak is köszönhető, hogy a HNF folyamatosan alakította és építi ki ma is együttműködését az érdekelt szer­vekkel, intézményekkel.

Next