Honismeret, 1981 (9. évfolyam)

HONISMERETI OLVASÓKÖNYV - Szathmáry Lajos: Népi és néprajzi mozgalom a hódmezővásárhelyi diákság körében a harmincas években

és fűszerekkel is foglalkozott!). A leányoknak a fiúk örökségéből megillető részt is fizettek. A továbbiakban a teljesen magyarrá váló Constantin család megélhetését már a szőlőgazdálkodás fedezte, s pincészetük messze földön híres volt. Néhány éve egyik iro­dalmi folyóiratunk fel is használta illusztrációul palackcímkéiket.10 A család tagjai min­dig emlegették görög származásukat, ennek emlékei a névadásban is tükröződtek, például Constantin Tamás második keresztneve Traján volt! Dr. Sasvári László Népi és néprajzi mozgalom a hódmezővásárhelyi diákság körében a harmincas években Az úgynevezett Horthy-korszak második felében, a harmincas évektől kezdve, a barokk társadalom értelmiségi rétegeiben ébredezni kezd a szociális fel­dismeret. A hivata­los politika a birtokon belüli társadalmi osztályok helyzetét igyekszik továbbra is stabili­zálni, ugyanakkor azonban m­­ind erősebb hangot kap az említett lelkiismeret, elsősorban az ún. népi íróknál, valamint az akkoriban sok port felvert szociográfiai művekben. Az érdeklődés kezd az eladdig figyelemre nem méltatott nép felé fordulni, mégpedig elsősor­ban a diákság körében, mely minden időben fogékony minden új iránt, de akiknek az ún. Márciusi Front mozgalmának hatása alatt már szociális reformok igénye, sőt követelése is szőnyegre került. Illyés Gyula, Szabó Zoltán, Féja Géza, Németh László műveit kezdik olvasni a diákok, s míg eddig azért jártak középiskolába, hogy hátat fordíthassanak annak a népnek, amelyből ki akartak emelkedni, most felelősségérzet támad bennük (már ti. a jobbakban) az iránt a nép iránt, amelynek maguk is a fiai. A vásárhelyi gimnáziumban az 1920-as évekig csend honolt. „A munkát — hála Isten­nek — nem zavarta semmiféle körülmény" — adja hírül az 1932-es gimnáziumi értesítő. Az ünnepélyeken Zwissig, Weber, Herold, Sztára és Ammer szerzeményeit énekelték a diákok. Az évtized elején mindössze egyszer szerepel ilyesféle dolgozatcím felső osztályos diákok számára, hogy „Karácsonyi szokások városunkban", s egyszer olvashatunk az addigi Értesítőben olyanféle hírt, hogy a diákok egy iskolai kirándulás során megtekintet­ték a szentesi néprajzi gyűjteményt. 1933-ban aztán megtört a jég. Kodály Zoltán születésének ötvenedik évfordulója ürü­gyén a diákság a Fekete Sas színpadán előadta a Háry Jánost, művészi feldolgozási népda­laival, a népi képzelet megelevenített figuráival. Kodály Zoltán maga is jelen volt, és a dobogóról úgy nyilatkozott, hogy ő is így képzelte el művének és a belőle szóló mondani­valónak a népszerűsítését. Egy más alkalommal Csépke tanár úrék kvartettje Kodály II. vonósnégyesével lépett a közönség elé, Tóth Lajos kántor, a későbbi operaénekes, vegyes­kara pedig a Mátrai Képek című hatalmas népdalcsokorral igyekezett áttörni a város Béla-cigányos idegenkedését a valódi népi muzsikától. Péczely Attila, a homeopata orvos állt spiritus rectorként a népdalkultúra művelése mögött. Nem törődve praxisa hanyatlá­sával összegyűjtötte és a saját költségén ki is adta a helyben még élő valódi népdalkincset, s vállalta, hogy ellenfelei bolondnak tartsák. Mindegy: a jég megtört. A gimnáziumi regös cserkészek országjárásaik közben néprajzi és szociográfiai érdeklődéssel figyelték a régeb­ben lenézett népi kultúrát. Baranyahídvégi táboruk egyenesen a népre vonatkozó ismere­tek gyűjtését célozta. A táborvezető szétküldte az őrsöket a szomszédos falukba néprajzi és szociográfiai gyűjtést végezni. Tárkány Szűcs Ernő gyűjtése mai szemmel nézve is értékes anyagot tartalmaz Cun falura vonatkozóan. A Hegyközbe ránduló csapat tagjai 10 Kortárs, 1972. 1259. és 1267. old.

Next