Honismeret, 1983 (11. évfolyam)
ÉVFORDULÓK - Laszkarátyné Ács Anna: Száz éve alakult a Moson megyei Történelmi és Régészeti Egylet
Gaal figyelme a népmeséken kívül a közmondásokra is kiterjedt. Hat nyelven megjelent gyűjteménye nemcsak nagy nyelvismeretéről tanúskodik, hanem azt is bizonyítja, hogy mennyire érdekelték a nép szellemi termékeiben rejlő értékek. A gyűjtemény mintegy 2000 latin közmondást tartalmaz, utána következnek a többiek, az angol, olasz, francia, német. Legkevesebb benne a magyar, mindössze 782. Az irodalom iránt érzett vonzalma nyomán, a húszas évektől kezdve, egymás után jelentek meg részben magyar vonatkozású eredeti művei, versei, német nyelven. Jogos a kérdés, hogy mindezeket miért nem anyanyelvén írta. Ezt egyedül az akkori viszonyok indokolják. Amikor Kismartonba került, néhány évig még magyar földön élt ugyan, de környezete teljesen idegen nyelvű, sőt idegen érzelmű volt. Az Esterházyak udvarából éppen úgy hiányzott a magyar nyelv, mint a többi magyar főúréból, legnagyobbrészt. Általános jelenség volt, hogy az arisztokrácia németül vagy franciául beszélt és nem magyarul. De nem voltak sokkal különb viszonyok a polgári osztály körében sem, amely sokáig ugyancsak idegen hatás alatt állott, minden szellemi termékét idegen, legnagyobb részt osztrák területről kapta. S ha a polgárságot a hazai viszonyokkal, a magyar irodalom alkotásaival akarták megismertetni, nem lehetett nélkülözni a német nyelvet. Ha bent az országban ilyenek voltak a viszonyok, nem lehet csodálkozni, hogy Gaal, amikor teljesen német környezetbe került, majdnem elfelejtette anyanyelvét. Bármennyire is fájlaljuk a veszteséget, amely irodalmunkat elszakadásával érte, mégis hálásnak kell lennünk azon törekvéseiért, amellyel igyekezett fordításai által a német nyelvterületen élőket a magyar szellemi termékekkel megismertetni. Ezzel szolgálta legjobban a külföld előtt nemzete jóhírét. Célja az volt, hogy Magyarországot, melynek szellemi életéről majdnem semmit sem tudtak az ország határain túl, a külföld előtt az eddiginél kedvezőbb színben tüntesse fel. E munkásságát Kisfaludy Sándor Tátikájával indította el, majd Kisfaludy Károly darabjai következtek: a Tatárok, Ilka, Stibor stb. darabjait fordította le verses formában, bevezetőjében a magyar színészet történetéről szóló ismertetéssel. Gaal György tehát missziót teljesített az újabb magyar irodalom termékeinek németre való fordításával. Minden munkássága mellett azonban a legjelentősebb az az úttörő munka, amit a magyar népmesék gyűjtése és kiadása terén végzett. Méltó arra, hogy az utókor megemlékezzék róla születésének kétszázadik évfordulóján. Vörösmarty Géza Száz éve alakult a Mosonymegyei Történelmi és Régészeti Egylet 1882 nyarán Moson megye valamennyi településén plakát hirdette: a Mosonymegyei Történeti és Régészeti Egylet szeptember 2-án tartja alakuló közgyűlését a megyeszékhelyen, Magyaróváron. Az alapítás gondolata és a szervezés munkája Ivánfi Ede piarista tanár nevéhez fűződik. A példaképéül Rómer Flórist, a magyar régészet és muzeológia megteremtőjét választó Ivánfi tanári pályájának korábbi állomásain, Veszprémben és Sátoraljaújhelyen már megkísérelte múzeumegyesület létrehívását. Rómer szellemi indíttatásában fogalmazta meg a Mosonymegyei Történelmi és Régészeti Egylet megalakulásának szükségességét a megyei Törvényhatósági Bizottsághoz benyújtott felterjesztésében: „Hazánk összes megyéi között Moson megye egyike azoknak, melyek múltjukból legkevesebb történelmi emlékkel bírnak és a legkevesebb adatot képesek felmutatni, mely múltakban a helyzetről felvilágosítást nyújtani képes lenne, levéltára csakis az aligmúlt kor eseményeiről tanúskodik, a történelmére vonatkozó tények pedig csak szórványosan érintvék hazánk történetében." A széleskörű előkészítés hatására már augusztusban mintegy ötvenen juttatták el belépési nyilatkozatukat a szervező bizottsághoz. Az érdeklődést bizonyára magyarázza az is, hogy a megyében az 1850-es évektől több gyűjtemény jött létre. Báró Sina Simon mosonszentmiklósi cukorgyáros a község határában folytatott régészeti feltárásainak leleteiből „uradalmi múzeumot" hozott létre. Modrovich János földbirtokos Rajkán római őrtornyokat tárt fel és térképezett, valamint felmérte a megye műemlékeit. Magyaróvárott a piarista gimnáziumnak volt jelentős gyűjteménye, amely - kiegészítve Ivánfi Ede saját gyűjteményével - a Történelmi és Régészeti Egylet régiségtárának alapját adta. 21