Honismeret, 1984 (12. évfolyam)
HAGYOMÁNY - Aszalós Sándor: A Tisza-szabályozás előzményei
Vásárhelyi váratlan halálával megkezdődtek a Tisza-szabályozás nehézségei és bonyodalmai. Egyes helyi érdekeltek vidékükre előnytelennek vélték Vásárhelyi tervét, ezért a tervek felülvizsgálatára szakértők meghívását követelték. A vita eldöntésére Francesconi udvari tanácsost és Paleocapa velencei építési igazgatót hívták meg. Francesconi egyetértett Vásárhelyi véleményével, a választmány azonban Paleocapa némileg eltérő „ellentervét" fogadta el. Széchenyi — hogy elejét vegye a további huzakodásnak — aggályait kifejezve, hozzájárult a központi választmány döntéséhez. A nagy vonalakban elfogadott szabályozási tervvel a választmány tagjaival együtt Széchenyi ismét bejárta a Tisza völgyét a helyi társulatok tényleges megszervezése és a munkálatok megkezdése érdekében. 1846. július 15-én indult Pestről, majd Szegeden, Tokajon keresztül Sárospatakra és Sátoraljaújhelyre utazott, ahol a Bodrogközi Vizi Társulat ülésén mondott beszédet. Innen, az ugocsai és a szabolcsi községek érintésével, augusztus 2-án érkezett Debrecenbe, ahová a Tiszavölgyi Társulat az összes érdekelt meghívásával közgyűlést hirdetett. A közgyűlés elfogadta Széchenyi ajánlásait, kialakították a teljes vidéki szervezetet. Külön eredmény volt, hogy bejelentették a Tisza Gőzhajózási Társulat megalakulását is. Debrecenből Széchenyi a választmány tagjaival Tiszadobra utazott, az Alsószabolcsi Vízszabályozási Társulat alakuló ülésére és a Tiszadob és Szederkény közötti átvágás munkálatainak megkezdésére. Az 1846-os esztendő a XIX. századi Európa legnagyobb vízszabályozási és árvédelmi vállalkozásának kezdetét jelentette. Augusztus 27-én délelőtt az első ünnepélyes kapavágást Széchenyi István végezte el. Aszalós Sándor 28 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Hazafias Népfront sárospataki Honismereti Bizottsága az 1984. évre is meghirdeti helytörténeti pályázatát a következő témakörökben: 1. Városi társadalom, önkormányzat és igazgatástörténetének egy korszaka. 2. Fejezetek Sárospatak művelődéstörténetéből. (Különös tekintettel a még feldolgozatlan iskola történetére és tanáraik életére.) 3. Sárospatak néprajzi múltja és jelene. (Különös tekintettel a város szellemi és tárgyi néprajzi emlékeinek gyűjtésére, valamint az egykori cselédekre.) 4. A város történetével kapcsolatos levéltári és okmánytári annotált bibliográfia készítése. 5. Sárospatak egy ipari vagy mezőgazdasági üzemének története. 6. A sárospataki Alsóhatár a vízszabályozás előtt és után. Pályázati feltételek: a) A pályázaton önálló kutatáson alapuló pályamunkával bárki részt vehet, b) A pályamű tartalmazza a felhasznált irodalom és források jegyzékét, c) A pályázaton más pályázatra be nem nyújtott, s még nem publikált tanulmánnyal lehet részt venni. d) A pályaműveket a Hazafias Népfront városi Bizottságának címére (Sárospatak, Kazinczy út 27.) kell beküldeni, első két gépelt példányban, jeligével ellátva. A pályázó a nevét, címét és foglalkozását zárt borítékban mellékelje! e) A díjazott munkák a pályázat kiírójának tulajdonává válnak. Ezeket a Tudományos Gyűjtemények Könyvtárában és a városi könyvtárban helyezzük el. f) A pályamunkákat az illető szaktudományok szakemberei értékelik. A bizottság ennek megfelelően az értékesnek minősített munkákat 1000 Ft-tól 5000 Ft-ig terjedő jutalomban részesíti. g) Bővebb felvilágosítást a HNF városi Honismereti Bizottsága ad. A pályázat benyújtásának határideje: 1984. szeptember 30. A Hazafias Népfront sárospataki Honismereti Bizottsága 1