Honismeret, 1990 (18. évfolyam)
1990 / 2-3. szám - ÉVFORDULÓK - A budai királyi palota Zsigmondtól Mátyásig (Nagy Emese)
[ ÉVFORDULÓK A budai királyi palota Zsigmondtól Mátyásig Mátyás király halálának ötszázadik évfordulóján országszerte megemlékeztek a magyar történelem egyik legnagyobb uralkodójának életéről, arról, hogy miként szilárdította meg az ország belső rendjét és európai helyzetét, s hogyan növelte az ország nemzetközi tekintélyét. A kultúra, művészet pártolása ugyancsak országépítő tevékenysége részét képezte. Mecénási működésének célja a saját és az egész ország dicsőségének növelése volt. Itt most a Mátyás kori történet és művelődéstörténetnek csak egy kiragadott — de korántsem jelentéktelen - részletével, Mátyás budavári építkezéseinek a bemutatásával szeretnénk érzékeltetni azt a fejlődést, amit Mátyás uralkodása jelentett nemcsak a budai királyi várban és udvarban, de ezzel együtt az ország kulturális életében is. A magyar királyok budavári középkori palotája, mint ezt a helyszínen sok éven át végzett régészeti kutatások igazolták, több építési szakaszban érte el középkor végi állapotát és kiterjedését. A királyi palota első ismert épületei az Anjou-korból, Nagy Lajos öccse, Anjou István, majd Nagy Lajos építkezéseiből maradtak ránk. A következő - nagyszabású -építkezés Zsigmond király nevéhez kapcsolódik. Az ő uralkodásának egy időszakában Buda nemcsak Magyarországnak, de a német birodalomnak is központja volt, érthető tehát, hogy a király-császár hatalmához mérten nagyszabású központot akart Budán kiépíteni. Az ő idejében érte el a palota épületegyüttese a legnagyobb kiterjedését, s az ő korára tehető a ma is látható erődítésrendszer legnagyobb része. A legmagasabb sziklaszinten levő déli, Anjou-kori palotát kibővítette a következő, mélyebb sziklalépcsőn a ma helyreállítva látható gótikus, kétpilléres teremmel és dongaboltozatos szobákkal. Kiépítette a második - középső - palotaudvar nyugati, árkádokkal szegélyezett szárnyát, ettől északra a Csonkatornyot, s ő toldotta meg a korábban két udvar körül csoportosuló épületegyüttest egy harmadik udvarral, amit az új épületek és az ún. „Címertorony" minden valószínűség szerint L alakban öveztek. Az itt levő épületek egyikében hatalmas, kb. 70x17,5 m méretű nagy terem volt, melynek boltozatát a leírások szerint nyolc pillér tartotta. E nagy terem pompáját még hosszú időn át dicsérték az oda látogatók. A forrásokból úgy tűnik, hogy fölötte még egy hasonló méretű terem húzódott, s tudunk arról is, hogy ehhez a palotaegyütteshez még egyéb helyiségek, többek között egy audienciás terem, s egy fűtött szoba is tartozott. Mátyás király címere a budai várból (mészkő)