Honismeret, 1995 (23. évfolyam)
TERMÉS - Horváth Lajos: Kárpátalja "behívott" képviselői az 1939-i magyar országgyűlésben
redben szolgált. Azután Munkácson megalakította a Kárpáti Futár című lapot, mikor ezt a csehszlovákok betiltották, a Ruszkij Vesztyik szerkesztője lett évtizedekig. Magyar, niszin, szlovák és cseh nyelven publikált. Nevét és műveit hiába keressük a Bródynál említett kiadványokban. Huszonkét esetben folytattak ellene eljárást a csehszlovák hatóságok, négy ízben bebörtönözték. Főbb művei: Radics parasztköztársasága, A munka és a munkás Podkarpatska Ruszban, Az autonóm földmívesszövetség története. Az utóbbinak alapító tagja, a „magyarorosz" nemzeti színház ügyvezető alelnöke, 1928-ban részt vett Rigában az orosz kisebbségek kongresszusán, a genfi kisebbségi kongresszus tagja volt hosszú ideig. Hét évig tagja a niszii tartománygyűlésnek. A magyar honvédség kárpátaljai bevonulása előtti napokban elfogató parancsot adtak ki ellene a csehszlovákok, de sikerült elrejtőznie a terület felszabadulásáig. Horthy Miklós kormányzó 1939. június 28-án miniszteri tanácsossá nevezte ki, ettől kezdve volt gazdasági tanácsadója Kárpátalja kormányzói biztosainak. A magyar országgyűlés képviselőházába 1939. július 1-én hívták meg. Fenczik István (Nagylucska, 1892-?), görög katolikus, teológiai tanár, kárpátorosz miniszter. Budapesten és Bécsben járt egyetemre. Párizsban a Sorbonne-egyetemen jogi tanulmányokat kezdett, melyeket a sárospataki jogakadémián fejezett be. A cseheknek először ukránosító, majd csehesítő törekvései ellenében megszervezte 1923-ban a Duchnovits Magyarorosz Kultúregyesületet, melynek ügyvezető titkára maradt a hosszú megpróbáltatások idejében. A Kárpátorosz Cserkészek Központját 1930-ban hozta létre. Az amerikai kárpátorosz egyesületek központjának meghívására több mint 150 előadást tartott Amerikában Kárpátaljáról. Újságíróként 460 sajtópere volt Csehszlovákiában. A már említett kiadványokban neve nem szerepel. Sőt még Nagy István nemes családjai között sem találjuk a Fenczik nevet, pedig II. Rákóczi Ferenc nemesítette őket. A lengyel-magyar közös határért kifejtett propagandája miatt bebörtönözték Ungvárott, ahonnan híveinek szavazatai hozták ki. 1935-ben a prágai nemzetgyűlés képviselője lett. A bécsi döntés előtt, 1938. október 11-én Prágában miniszterré nevezték ki, a döntés után (november 3 ) az összes őslakos politikai párt kimondta Kárpátaljának Magyarországhoz való csatlakozását. A magyar országgyűlés képviselőházába a felvidéki képviselők csoportjával vonult be és beszédet mondott az egész Kárpátalja felszabadításának ügyében. A kárpátaljai nagy kultúrszövetségnek, amelyhez kb. 500 magyar, niszin, ukrán, zsidó, cseh, szlovák stb. tagszervezet tartozott, három cikluson keresztül volt az elnöke. Földesi Gyula (Szobránc, 1875-?), görög katolikus, nyomdász, Münchenben is tanult. Amikor az Ungvári Unió Társaság nyomdát nyitott, Iglóról hívták meg üzletvezetőnek. Az ungvári Jenger Bertalan-féle nyomdát 1907-ben megvásárolta, ettől kezdve önálló nyomdatulajdonos. Már 1914-ben megsebesült a fronton az uzsoki harcokban. Szerkesztője és kiadója volt Ungvárott a Határszéli Újságnak. Ez a Kossuth-párti lap az államfordulatig létezhetett, azután a Magyar Keresztényszocialista Párt orgánuma lett, 1934-ben megszűnt. Ugyancsak kiadta az Autonóm Földműves Szövetség lapját, a Ruski Visnyik-et. Amikor 1927-ben a csehek Csehszlovákiát országrészekre tagolták, kiadta az Autonómjogi Vázlat című könyvét. Kiáltványt intézett a magyarokhoz és a zipszerekhez, hogy segítsék a ruszin nép autonómiájának kivívását. Három ízben akarták a prágai parlamentbe küldeni, de ezt csak 1935-ben fogadta el. Rengeteget tett a niszin nép kultúrájáért, még 1918 előtt negyven féle niszin és magyar nyelvű imakönyvet nyomtatott. Színdarabokat és más niszin nyelvű műveket adott ki, melynek nagyobb részét Amerikába szállították, ahol akkor több mint félmillió niszin élt. Amerikában három könyvkereskedése volt: New Yorkban, Pittsburgban és Clevelandban. A magyar képviselőházba először 1938. novemberében hívták meg, 1939. júniusától is meghívott kárpátaljai képviselő volt. Nevét hiába keressük a már említett lexikonokban.