Honismeret, 1997 (25. évfolyam)

1997 / 5. szám - TERMÉS - Déryné vendégjátéka Pécsett (Márfi Attila)

A városhidvégiek lába alól kicsúszni látszott a talaj; eddig egységes közösségük több partra szakadt. Nagy részük, 39 lovas és 71 gyalogos leszármazott kétségbeesett, alázatos levelet írt a herceghez. Bocsánatát kérték atyáik 1814 óta folytatott pereskedése, magaviselete miatt. Keserűen kárhoztatják a nyomorra jutott lakosság nevében „a jobbágyi állapotból lett kiemelkedéstét". Panaszolják, hogy már ezernél is többen vannak, s a vesztett perek miatt már csak 4000 holdnyi szántójuk maradt. Sorsuk jobbítását kérik, immár nem ősi jusson, hanem hercegi kegyelemből.78 A hidvégi református lelkész, Kálmán József és Csonka János tanító külön fordult a herceghez, hiszen a református egyház 12 holdja, a lelkész 8 holdja, a tanító 4 holdja és a templom 2 holdja is a csergerendai, illetve a poszkai földekben volt. Az egész pereskedést ők is hibásnak ítélik, véleményüket egy közmondással fejezik ki: „az atyák ették meg az egrest, s a fiaknak foguk válik meg abban."79 Kérelmükre az uradalom csak a földjükért kínált irtásbért volt hajlandó megadni: azt mondják, hogy számukra földet a község adott, most is a községtől kaphatnak. A község viszont a felajánlott csereföldet nem fogadta el, így nincs miből adnia. A nagy ijedelmet a még fennálló területekre (Rebec, Selyemmező legelői), a szőlő­dézsma-megváltás és a szabadosok megváltakozása ügyében peregyezség követte 1862-ben. Az egyezségért Kapotsffy Imre ügyvédnek 200 pont­ot jutalomként utaltak ki. Egyezség tehát már létezett, de béke nem. Továbbra is jogtalan legelőhasználatról tudósítanak a források, a nagy indulatok viszont lehiggadtak, így, amikor a város hidvégi községháza összedőlt, újjáépítéséhez az uradalom is 140 ft értékű építőanyaggal járult hozzá. A tiszttartó indoklásában így írt: „ezen község hangulata az uradalom irányában egészen jóra változott és simulnak az uradalomhoz, mi a mostani értelmesebb elöljáróságnak köszönhető."81 A kuriálisok szolgálatai kieséséért járandó kárpótlás ügyében Farkas tiszttartó vívta tovább a harcot: az államtól, 1870-ben a földtehermentesítési alaptól próbált az uradalom számára kárpótlást szervezni. Az idős Batthyány Fülöp herceg nagyon dicsérte a tiszttartó buzgalmát, ám az uradalom kártalanítást nem kapott. Demeter Zsófia Déryné vendégjátéka Pécsett A „magyar vándorszínészet nagyasszonya", Déryné Széppataki Róza rövid, kétéves és balsikerűnek mondható házassága után (1813) végleg szakít Déry Istvánnal, hogy az országot bebarangolva felejtse el szerelmi fájdalmát, s a küzdelmes színészsorsot választva egyre ismertebbé váljon. 1815-től kezdődő, s csak­nem 30 évig tartó vándorlásai során pesti, budai, kassai, kolozsvári, székesfehérvári és más dunántúli vándortársulatok tagjaként lett egyre népszerűbbé, s a korai magyar színé­szet vezéralakjává. Vándorszínészi múltját Kolozsvár, Arad, Miskolc, Buda, Pécs, Győr, Pest, Marosvásárhely, Brassó, Szeged, Kassa, Pozsony, Sopron, Szombathely, Debrecen 78 FL. BUI. 20. 1857. január 18. 79 FL. BUI. 20. 1856. december 31 80 FL. BUI. 16. 1862. február 4. 81 FL. BUI. 17. 1865. augusztus 31. Farkas a főkormányhoz.

Next