Honismeret, 1997 (25. évfolyam)

1997 / 3. szám - TERMÉS - Vita és egyetértés a Tisza szabályozása kérdésében (Fejér László)

Az ugarolással egybekötött nyomásos gazdálkodásról áttértek a vetésforgós művelésre. A korábban árvizes megyék adatait összehasonlítva itt is hasonló eltolódásokkal találkozunk, mint a művelési ágak esetében. A századfordulón például Torontálban a szántók 1 %-át sem érte el az ugar, míg az Alföld észak-keleti részén 15 % fölé emelkedett. Ahogy nőtt a termelés biztonsága, és elmúlt a tavaszi árvizek veszélye, nőtt az őszi vetés aránya a gabonatermelé­sen belül. A felszántott ugarba különféle kapásnövényeket ültettek, és a fejlettebb területeken az 1871-1915 közti években a gabona rovására nőtt a kukorica, burgonya, répa jelentősége. E rövid összefoglalásból is kiderül, hogy a Magyarországon végrehajtott, európai mére­tekben legjelentősebb vízszabályozás alapvetően megváltoztatta az ember és táj kapcsolatát. A természet átalakítása nyomán óriási lehetőségek szabadultak fel, de további lépéseket kellett tenni ahhoz, hogy ezeket az ember szolgálatába állítsa. A virágzó Bács-Bodrog és Torontál megyei növénytermelés és állattenyésztés mellett ott volt Békés vagy Szabolcs megye elmaradott mezőgazdasága, ahol a vízszabályozások után nyert óriási területeken sem tudtak megfelelő megélhetést biztosítani a Viharsarok szegényeinek, vagy a Szabolcsból kivándorló lakosságnak. A társadalmi problémákat fokozta, hogy a számban megnövekedett kultikus réteg a vízszabályozás, vasútépítés után feleslegessé vált, a kevés munkáskezet i­génylő gabonaföldeken és a csökkenő legelőkön nem talált munkalehetőséget. A természeti tényezők átalakítása azonban a további fejlődés elengedhetetlen lépése volt, mely a benne rejlő előbb vagy utóbb kihasznált tartalékokkal a korszerű mezőgazdasági termelést, és így az egész ország életét befolyásolta. Dóka Klára Irodalom: Andrásfalvy Bertalan: A Sárköz ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a sza­bályozások előtt. (Vízügyi Történeti Füzetek) Bp., 1973. - Cseh Edit: A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri­­kérdőpontokra. In: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i törté­netéből. (Közlemények)..Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula, 1989. - Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében. Bp. 1987. - Erdei Aranka: Békés megye társadalma 1828-ban. Gyula, 1986. - Kuczy Károly: A Kalocsa környéki földrajzi nevek vizs­gálata. Kalocsa, 1980. - A magyar vízszabályozás története. Szerk.: Ihrig Dénes. Bp., 1973. -Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. Bp., 1865. - Pesty Frigyes helységnévtárából. Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Bev.: Jankovich B. Dénes. Békéscsaba, 1983. - Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. II. Külső-Szolnok. Szerk.: Bognár András. Kecskemét-Szolnok, 1979. - Réfi Oszkó Magdolna: A Rétköz földhasznosítása a XIX. századi vízimunkálatok előtt. Algártörténeti Szemle 1986.1-2. sz. - Szilágyi Miklós: A rekesz. (Az áradások jelentősége a tiszai halászatban). In: Népi kultúra, népi társadalom X. köt, Bp., 1977. - Takács Péter: A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772. Nyíregyháza, 1987. - Tápé története és néprajza. Tápé, 1971. - Vízrajzi értekezés. Huszár Mátyás leírása a Körösvidék­ről. Gyula, 1985. Vita és egyetértés a Tisza szabályozása kérdésében (1845-1847) Az 1840-es években a dunai és balatoni gőzhajózás ügye, Széchenyi pesti kikötő terve, az azóta is megvalósulatlan, bár időről-időre napirendre kerülő Duna-Tisza csatorna elképze­lések, de mindenekelőtt a Tisza-szabályozás kérdése állt technikai - és nem kevésbé politikai - tekintetben a társadalom érdeklődésének homlokterében. Már a Duna-Tisza csatorna eszméje is megosztotta a szakmai közvéleményt. Beszédes József tervét sokan pártolták, de a csatorna érdekében meghozott 1840: XXXVIII. tc., illetve a Duna-tiszai Társaság programja felett sok-sok vita dúlt. A legelutasítóbb vélemény Vásár­helyi Páltól származott, aki nemcsak műszaki, hanem - ami ezzel szorosan összefügg -gazdasági tekintetben is megalapozatlannak ítélte Beszédes pest-csongrádi, illetve pesti-sze- 41

Next