Honismeret, 1998 (26. évfolyam)

1998 / 2. szám - TERMÉS - Petőfi és Jókai Váradi Antal esküvőjén (Pifkó Péter)

1846. május 22-én Dömsödről írt verses levelében (Levél Várady Antalhoz) a követ­kezőképpen inti Váradyt: „...S azt gondolod tán: annyi a barátom, Mért e kis számot megfogyasztani?­­Mint fenn az égen a csillag? ha egy És Ida, Ida e kedves leány, Lehull közülök, észre sem veszem ? Ha téged elveszt, ő mivé lesz?­­ Hiszen tudod jól, mily kis számotok van Kinek kivűled nincsen senkije. Nektek, kik engem őszintén szerettek, Te vagy világa... Lennél oly kegyetlen, Kik föntartjátok szívem melegét. Reászakadni lárgynád a világot?"n Ennyi baráti szeretet után érthető, hogy Várady Antal Petőfit és Jókait kérte meg, hogy esküvőjén vállalják el a násztanúságot. Akkor még nem sejtették, hogy milyen bajok leselkednek rájuk az érseki székhelyen, Esztergomban. Az előállt helyzet valóban romantikus regénybe illő, s később Jókai a Tengerszemű hölgyben meg is írta, Menyasszonyrablás Esztergomban címmel. Mi is történt valójában? A Ruffy család tagjai, köztük Ida édesapja, Ruffy András is, régi nemesi katolikus ősök leszármazottai voltak. A Komárom vármegyei Koltán és a Bars vármegyei Fajkürtön voltak birtokaik, hivatali tisztségeik az alispáni hivatalig terjedtek.12 Ida édesanyjának, Foglár Máriának ősei szintén katolikus nemesek voltak. Templomépítők, egri és esztergomi kanonokok, püspökök fordultak elő családjukban. Birtokuk a Hont vármegyei Tésán volt. A hivatali ranglétrán a főszolgabírótól a királyi tanácsosig minden tisztséget betöltöttek.13 Ezzel szemben a kisnemesi jurátus Várady és Jókai református, Petőfi pedig evangélikus vallású. Gondolhatjuk mennyire voltak szívesen látott vendégek a lányos háznál. Nem kizárt, hogy Várady Antal (Simonyi Antal festménye, 1853. Gáthy Barnabás tulajdona) Váradyné Ruffy Ida és Gizella lánya (Simonyi Antal festménye, 1853.) A verses levél csak 1870-ben került elő. Ekkor küld el Jókainak Futó Ferenc Esztergomból, aki a Hon­ban és a Fővárosi Lapokban közölte a verset. Jókai kiegészítéséből tudjuk, hogy Várady a verset Kazinczy Gábornak adta, s tőle került valamilyen módon Futó Ferenchez. Az 1852-ben Tatán született Futó Ferenc a beküldés időpontjában az esztergomi bencés gimnázium tanulója volt, s egyben az önképzőkör legaktívabb tagja. 12 Bars vármegye monográfiája. Szerk.: Boro­vszky Samu. Bp. 1905. 13 Hont vármegye monográfiája. Szerk.: Borovszky Samu. Bp. 1906.

Next