Honismeret, 1998 (26. évfolyam)

1998 / 6. szám - A MAGYAR NYELV AZ EZREDFORDULÓN - Katona József történetírása (Törökné Gémes Tünde)

ugyan, de az alakoknak semmilyen valóságos kapcsolata nincs az adott korral.­ Ezért nem igazi történelmi drámák. Történeti anyaggal érzékelhetően először akkor dolgozott, amikor Franz Xaver Girzik Szent Istvánról németül megírt drámáját ültette át magyar színpadra. István, a magyarok első királya címmel.2 Orosz László szerint a mű alapvetése, egyéb mozzanatai hasonlóságot mutatnak a Bánk bánnal.3 Mint ahogy három történelmi tragédiája, az Aughigny dementia, Zsika, a Jeru­zsálem pusztulása is egy-egy fejlődési fokot jelent a Bánk bán felé. A történetek esemény­sorozatai itt ugyan egy-egy vallási kérdés köré fűződnek, de feleletet keres arra a kérdésre is, hogy a tradicionálisan lojális főúr szembefordulhat-e hazája érdekében a királyával.­ Ezzel már el is érkeztünk a Bánk bánhoz, amelynek első változata az ismert körülmények között 1815-ben született. Ebben az évben jelent meg Fazekas Mihály Lúdas Matyija. A két különálló műfajt képviselő mű mélységében nem hasonlítható össze, de az mindenképpen jól látható, hogy Fazekas Mihály munkája lényegesen egyszerűbb történelemszemléletet tükröz.­ A XVIII. és XIX. század elején a nemzeti szellem jelentkezésével az ország történelme is fontossá válik. A saját nyelv fejlesztése, a művelődés, a nemzeti öntudat kialakítására való törekvés a reformkorban teljesedett ki. Ha Katonának az 1810-es években írt munkáit, akkor kifejtett tevékenységét nézzük, sok tekintetben megelőzte korát. A reformkorban megerősödő nemzeti érzés nemcsak az ország történetének megismerésére ösztönözte, hanem a hely­történetre is ráirányította a figyelmet. Katonánál a történelem tanulmányozásának a vágya együtt járt annak tragikus látásmódjával, amely a magyar múltból, jelenből származhatott. Bánk bán története alkalmas volt ennek a szemléletnek a kifejezésére. A történetet több krónikás feldolgozásból ismerhette.­ A valóságos alapoktól a drámaírás céljainak és eszköz­tárának megfelelően azonban eltér, hogy valódi összetett konfliktust teremthessen. Célom azonban nem Katona drámaírásának elemzése, értékelése. Az előzőleg közöltekkel azt igyekeztem igazolni, hogy azok a munkák és jegyzetek, amelyek Katona József történetírói teljesítményeként tarthatóak számon, nem pusztán hézagpótló időtöltésként születtek, hanem évekig tartó, következetes törekvés részeredményei. A Katonával foglalkozó művek, méltatások gyakran említik, hogy történelmi érdeklődése már diákkorában, egyetemi évei alatt megnyilvánult.7 Rendszeres látogatója volt a köz­gyűjtemények könyvtárainak. Pesti tanulmányai idején bejáratos volt az egyetemi könyv­tárba, hiszen hosszú ideig Kocsnik Ignác, egyetemi könyvtárszolga volt a szállásadója.8 Csányi János rövid méltatásában fontosnak tartotta megemlíteni: „1808-tól 1820-ig folyvást Pesten lakván a nemzeti könyvtárban búvárkodott, és a 'mint nemcsak munkáji, hanem édesatyja' kezei közt fennmaradt számos, de csak diribdarab jegyzékei mutatják, többnyire a régi történetek nyomozgatásaiban 's világításaiban munkálkodott,...". Miletz János közli, hogy az egyetemi könyvtár anyagának jelentős részét kézbe vette. Katona készített egy jegyzéket is Bibliothekai könyvek és auctorok cím alatt. Ez arról tanúskodik, hogy görög, latin történetíróktól olvasott műveket, tanulmányozta a különböző népek, nemzetek történetét, de legrészletesebben a magyar történelmet.10 Miletz János 1853-ban Katona Sándornál akadt fontos kéziratokra, amelyeket közzé is tett.11 A második világháború idején a különböző gyűjteményekben addig fellelhető értékes dokumentumok elpusztultak.12 katonát szinte minden érdekelte, őskor, ókor, modern nemzetek kialakulása, közel­­és 1 Orosz László Katona József. Kecskemét, 1954. 7. old. 2 Orosz László Katona József. Bp. Gondolat, 1974. (Nagy magyar írók) 38. old. 3 Orosz László i.m. 38-42. old. 4 Orosz László Katona József. Kecskemét, 1954. 7. old. 5 Füzi László Katona József (1791-1830) Kecskemét, 1992. 20. old. 6 Fü­zi László, i.m. 64. old. 7 Miletz János Katona József családja, élete és ismeretlen munkái. Bp. Hornyánszky V., 1886. 58. old. 8 Toldy Ferenc Magyar Költők élete II. Pest, 1871. 177. old. " Csányi János Katona József. Katona emlékkönyv, szerk. Hajnóczy Iván. Kecskemét, 1930. 20. old. 10 Miletz János Katona József családja, élete és ismeretlen munkái. Bp. Hornyánszky V., 1886. 58. old. 11 Miletz János, i.m. 12 Orosz László A történetíró Katona József. Irodalomtörténet 1959. 2. szám, 266. old. 56

Next