Honismeret, 1998 (26. évfolyam)
1998 / 6. szám - A MAGYAR NYELV AZ EZREDFORDULÓN - Katona József történetírása (Törökné Gémes Tünde)
távol-kelet. Különösen jó érzéke volt a művelődéstörténethez.1-1 Ismereteinek gazdagítása során összekapcsolódott az önképzés a kedvteléssel. Jellemző adat, hogy 1815-ben a joggyakorlati idő letöltése után hivatalfőnöke, Halász Bálint ajánlásában olvasottságát tartotta legfontosabbnak kiemelni.14 Az 1815-ös év fontos időpont Katona József életében. Egyrészt ez év nyarán alkotta meg élete nagy művét, a Brink brint, majd néhány hónap múlva sikeres ügyvédi vizsgát tett. Az ezt követő néhány év az elmélyültebb munka kora. Megfontoltan foglalkozott irodalommal, történelemmel, dramaturgiával. Ekkor írta verseit, és ekkor ragadta meg szülővárosának története is.15 Festi tartózkodása idején, a Brink brin első kidolgozása és kiadása közötti időszakban, olvasmányai és talán Horvát István hatása alatt határozta el, hogy megírja Kecskemét történetét.16 A helytörténet régóta foglalkoztatta, egy korai drámája a Luca széke bizonyos értelemben helyi ihletésű. Miletz János által közzétett történeti, művelődéstörténeti tárgyú jegyzettöredékek bizonyítják, hogy a drámáihoz való adatgyűjtés során, de később is felfigyelt és kiemelten kezelte a Kecskemétet érintő adatokat.17 Bár Katona József több alkalommal is utalt arra, hogy kíváncsisága jóval régebbi indíttatású, s már kisgyermekkorában is megmozgatta a fantáziáját egy-egy „puszta templom" látványa.18 A kecskeméti tanácshoz 1818-ban egy beadvánnyal fordult, hogy levéltári forrásokat használhasson. Ezt nem tehette meg a zavaros helyi viszonyok miatt, ezért egy kérdőívet küldött, így próbált forrásértékű, eredeti adatokhoz jutni.20 Óvatosan fogalmazta meg kérését, pontokba szedte, hogy milyen kérdésekre szeretne választ kapni, és hangsúlyozta, hogy semmiképpen sem politikai célok vezérlik, hanem a „száraz történet" érdekli." Katona József 1820 végén visszaköltözött Kecskemétre, és elfoglalta az alügyészi állást. Hazakerülése után gyakorlatilag teljesen elszakadt az irodalmi élettől.22 Történeti tárgyú feljegyzéseit azonban továbbra is folytatta. Kijelenthető, hogy szülővárosa történetének megírása tervével érkezett haza.23 Katona történeti munkásságának áttekintése során teljes egészében befejezett művel nem találkozunk. Azok a részletek azonban, amelyek kutatásai során elkészültek, alkalmasak arra, hogy erről az oldaláról is megismerhessük. Maga a történészi teljesítmény a mai szaktudomány számára nem túlzottan jelentős. De vannak olyan motívumai, jellemzői, amelyek érdekesek és értékesek napjainkban is. Dédelgetett tervét, Kecskemét helytörténetének összefoglalását, nem sikerült megvalósítania. Pedig a hozzágyűjtött jegyzetanyagot látva, igen komolyan készült a feladatra. A tervezett munka három nagy fejezetből állt volna össze: a Krisztus születésétől a honfoglalásig tartó időszak leírásából, a honfoglalástól katona koráig terjedő eseménytörténetből, valamint az előző két fejezet társadalom-, és művészettörténetéből 24 A mű címe Szabados Kecskemét, alsó Magyar Ország első mezővárossá történetei. Első szerkezeti egységének kiadására 1834-ben, már az író halála után került sor. A szöveget édesapja, id. Katona József gondozta, aki iskolázott ember lévén, több-kevesebb sikerrel megpróbálta 13 Balanyi György Katona, mint történetíró. A Katona József Társaság évkönyve 1933/1934. szer. Vöröss József Kecskemét, [1934.] 22. old. 14 Miletz János Katona József családja, élete és ismeretlen munkái. Bp. Hornyánszky V.,1886. 63. old. Orosz László Katona József. Kecskemét, 1954. 13. old. 16 Hajnóczy Iván Katona József Kecskeméten. Kecskemét, 1926. 42. old. 17 Miletzái és Katona József családja, élete és ismeretlen munkái. Bp. Hornyánszky V., 1886. 228-314. old. 18 Katona József Szabados Kecskemét alsó Magyar Ország első mezővárossá történetei. Pesten. Trattner-Károlyi, 1834. Elő-beszéd, 50-51. old. '" Révész László Kecskemét harca a beköltözött nemesekkel a 18-19. században. Kecskemét, 1956. (Kiskunság könyvtár, 2.) 20 Orosz László Katona József. Kecskemét, 1954. 14. old. 21 Waldapfel József Katona József. Bp. Franklin-társulat, [1942.] ~ Orosz László Katona József. Kecskemét, 1954. 14. old. Balanyi György Katona, mint történetíró. A Katona József Társaság évkönyve 1933/1934. Szerk. Vöröss József. Kecskemét, [1934. 30. old.] 24 Katona József Szabados Kecskemét alsó Magyar Ország első mezővárossá történetei. Pesten, Trattner-Károlyi, 1834. Elő-beszéd.