Honismeret, 2001 (29. évfolyam)
2001 / 1. szám - ZSENGE TERMÉS - "A magyar hon szépségei" - Jókai Kelementelkén (Demeter Zoltán)
Hogyan mulat a magyar nép piros pünkösd napján? címmel részletesen írt a magyarság pünkösdi szokásairól, ezen belül külön fejezet szólt a kecskeméti bikahajszról. A Hétköznapok első fejezetében így kezdi az események helyszínének leírását: „E szőlőkön innen kedves kis halmon piroslik egy kisded kápolna teteje..." E „kedves kis halom" és a kápolna ma is megtalálható Kecskemét határában. Hosszú idő után ma ismét a kecskemétiek kedvelt kirándulóhelye. Temető, mázsaház és bikaakol ma már nem található mellette, de a környék egy gyönyörű arborétummal gazdagodott, mely méltó környezetet ad a kápolnának. A kápolnadomb körül néhány éve kálváriát építettek, 1999 őszén pedig felavatták a Szentek szoborsétányát. Ide az a hat szobor került (Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotásai), amelyek az 1960-as évekig a kecskeméti főtéren az egykori katolikus bérház homlokzatát díszítették. Az épület lebontása után a Köztemetőben őrizték a szobrokat, amelyek most méltó helyet kaptak. A kápolna másik oldalán még van egy darab abból a tágas, gyepes területből, amelyen valaha Jókai is járt. A Kápolnarét védett terület, ahol ma is él a Jókai által megörökített növényzet egy része. Székely Gábor Jókai Kelementelkén Kelementelke a Marosvásárhely-Szováta műút mellett helyezkedik el, határfalvai Balavásár és Gyulakuta. Jómagam nem vagyok kelementelki, a Gyulakuta melletti faluban, Havadtőn élek, de örvendek, hogy ilyen emlékhely van tájegységünkben. 1849-ben, amikor a cári seregek betörtek Erdélybe, a magyar szabadságharc leverésére, Bem tábornok és Petőfi Sándor, a forradalmi hadsereg vezetői, július 30-án Marosvásárhelyről útban Szitáskeresztúr (Székelykeresztúr) felé, Kelementelkén ebédeltek a Simén-kastélyban. 1949. július 30-tól Kővári László, aki Székelyudvarhelyről Marosvásárhely felé tartott, azt nyilatkozta, hogy „Július 30-án reggel Vásárhely közelében a Vácmányon felfelé, négy szekér jött velem szembe; az elsőben Bem ült Lőrinczy József századossal, a másodikban Pünkösti Gergely s... Gyalokay Lajos, s mire szekeremből kiugrottam, már a negyedik szekér állt velem szembe: Kurcz Antal, Bem titkára ült benne Petőfivel. Petőfi akkor is nemzetőri ruhát viselt". Egy másik koronatanú Gyalokay Lajos, Bihar megyei jogvégzett fiatalember, annak a Beöthy Ödönnek az egykori titkára, aki Kolozsváron belekötött Petőfi nyitott inggallérjába. Gyalokay Lajos is részt vett a szabadságharcban, megsebesült a piski hídnál, és azután Bem századosnak léptette elő. Gyalokay úgy írja le július 30-át, hogy Petőfi végignézett a kocsisoron, és kezével intve egyenesen felé tartott, majd az ő kocsijába ült fel. Amikor Gyalokay felajánlotta a helycserét, Petőfi így kiáltott fel: „Ne komédiázz velem, barátom, mert mindjárt itt hagylak." Petőfi elmondta neki, hogy Egressy Gábor (színész) társaságában érkezett Marosvásárhelyre július 29-én. Együtt beszélgettek a szekéren, amíg délben a szekérkaraván Kelementelkére érkezett. Gyalokay azonban téved, mikor Kővárit teszi meg tanúnak, hogy vele utazott Petőfi, mert Kővári nem is volt Kelementelkén, Vásárhelyre menet találkozott Bemmel és kíséretével. „Délben a szekérkaraván Kelementelkén pihent meg". Simén, úrnő kedves vendégszeretetéről is Gyalokay Lajos számol be. „... május 20-án a társaság már a Kisküküllő mellett fekvő Kelementelkén éjszakázik, s onnan utazik tovább Jókai Makfalván, Parajdon és Korondon megállva Székelyudvarhelyre"." Hatvany Lajos több mint száz év múlva írja, hogy egyszer megkérdezte ifjabb Ugron Gábort, volt belügyminisztert, mit tud a Simén házban lezajlott ebédről. „Semmit, felelte álmélkodva. Nagyanyám nem beszélt nekünk erről soha". A Simén-kúria berendezéséről, háztartásáról, a tájról azonban nem maradt feljegyzés abból az időből, amikor Petőfiék itt megebédeltek. Ezekről jóval később, 1853-ban Jókai Mór számol Dávid Gyula-Mikó Imre: Petőfi Erdélyben. Bukarest, 1972.256. old. 2 Uo. 258. old. 3 Dávid Gyula: Jókai. Kolozsvár 1971.72. old. 85