Honismeret, 2004 (32. évfolyam)
2004 / 2. szám - HONISMERET ÉS EURÓPA - Külföldön tanuló magyarországi diákok (Tolnay Gábor)
Bakócz Tamás (1447-1521) esztergomi érsek következtek a sorban, de ide járt egyetemre Szatmári György (1457-1524) katolikus főpap, a Jagelló-kori humanizmus mecénása is. Majd Brodarics István (14707-1539) humanista emlékíró következett a sorban. Vele egy időben jár Bolognában Móré László (1470-1526) humanista költő is. Egy évtizeddel később Hagymási Bálint (Valentinus Cybeleius Varasdiensis) (1490-1517) járta Bologna utcáit. Vele körülbelül egy időben tanult itt Kretschmer Lőrinc (1490 körül-1543?) a kitűnő humanista filológus is. Végül Nádasdy Tamás (1498-1562) levélíró és mecénás valamint Batthyány Orbán (7-1547) a híres erdélyi főúr és az egyik első protestáns énekszerző bővítették ismereteiket ebben a városban. A ferrarai egyetemet 1264-ben alapították. Ide járt Magyarországról Handó György (7 -1480) humanista diplomata, Janus Pannonius (1434-1472), a magyar humanista irodalom legjelentősebb alakja is ezen az egyetemen szerezte ismereteit. A már említett Bakócz Tamás (1447-1521) is járt néhány évet Ferrarában, ugyanígy Garázda Péter (1450-1507) is, aki Vitéz János és Janus Pannonius rokona volt. Itt tanult Nagylucsei Fodor István (1460-1494) dipolmata és szónok is, aki a Gratzban megkezdett tanulmányait Ferrarában fejezte be. A firenzei egyetemet 1349-ben alapították. Itt végezte egyetemi tanulmányait Váradi János (XV. század közepe-második fele) teológiai író. A padovai egyetemet 1222-ben alapították, Kézai Simon töltött itt néhány esztendőt. Benedek váradi püspök (1291-1296 között volt váradi püspök) és Tamás esztergomi érsek (1305-1321 között volt érsek) töltötte itt tanulóéveit. Itt lett a kánonjog doktora Bánfalvi Miklós (?-1459) jogtudós is. Itt tanult a már említett Garázda Péter (1450-1507) humanista költő is. Thurzó János (1464-1520) humanista főpap és mecénás is megismerte és megszerette Padovát. Brodarics István is tanult itt néhány hónapot. Kassai Antónius János (1499-1557), a híres humanista orvos és író szintén itt szerezte ismereteit. A római egyetemet VIII. Bonifác pápa 1303-ban alapította. Ide is járt egyetemre Nádasdy Tamás (1498-1562). Itáliai egyetemeken tanult Telegdi Csanád, aki 1330-1349 között volt esztergomi érsek. Ugyancsak itáliai egyetemekre járt Telegdi Tamás is, aki 1358-1367 között volt esztergomi érsek. A bécsi egyetemet 1453-ban alapították, közelsége miatt sok magyar diák látogatta. Közülük elsőként említhetjük Vitéz Jánost (1408-1472), aki humanista műveltségének alapjait itt szerezte meg. Itt végzett egyetemi tanulmányokat Debrenthei Tamás (1410-1479 után) is, aki a korszak neves mecénása lett. Itt és Heidelbergben szerezte ismereteit Váci Pál (1427-7) domonkos szerzetes, fordító, aki a Birk-kódex saját kezű másolatával gyarapította irodalmunkat. Itt tanult Valentin Krauss (1460 körül-1500) humanista orvos, szakíró és Johannes Kresling (7-1549) humanista szónok, prédikátor is. Az előbbi a magyar hallgatók prokurátora volt az egyetemen, az utóbbi Budán, Körmöcbányán, Korponán és Selmecbányán lelkészkedett. Kálmáncsehi Domokos (7-1503) humanista főpap, diplomata és a kor jelentős pénzügyi szaktekintélye is itt tanult. Itt fejezte be Olaszországban megkezdett tanulmányait Stephanus Taurinus (Stierexel István) (14807-1519) humanista költő, aki a Dózsa-háborúról írt eposzt. Itt tanult Szerémi György (1490 körül-1558 után), aki Verancsics Antal felkérésére megírta latin nyelvű emlékiratát az 1456-1543 közötti évekről. 1364. május 12-én került sor a krakkói egyetem alapítására. Ide járt Temesvári Pelbárt (1435 körül-1504) ferences egyházi író. Itt kezdte el 1463-tól tanulmányait - Bakócz Bálint titeli prépost költségén - erdődi Bakócz Tamás egyházfejedelem és a művészetek mecénása is. Itt tanult a magyar középkor legtermékenyebb, külföldön is ismert írója, Laskai Osvát (14507-1511) is. 1477-től kezdve tanult itt a Thurzók pártfogoltja, Szatmári György politikus, főpap is. 1493-ban iratkozott be a krakkói egyetemre Gyöngyösi Gergely (14727-1530-15457) katolikus egyházi író. Annak ellenére, hogy nagy volt a távolság Magyarország és Franciaország között, a párizsi egyetemre is elvetődtek magyar diákok. Elsőként talán Adorján királyi kancellár nevét említhetjük meg, aki 1202-ban halt meg. Főpapjaink közül Lukács (1158-1181 között volt érsek) és Jób (1185-1209 között volt érsek) esztergomi érsek tanult Párizsban, valamint Ugrin spalatói érsek volt 12 évig párizsi diák. A második - az európai csatlakozáshoz mérhető - eseménysornak a reformáció megjelenését és az egész országra gyakorolt hatását tekintjük. Ez sem volt más, mint jól átgondolt politikai akció, amely elméletileg is előkészítette a polgárság előtérbe kerülését.