Honismeret, 2004 (32. évfolyam)
2004 / 2. szám - HONISMERET ÉS EURÓPA - Külföldön tanuló magyarországi diákok (Tolnay Gábor)
Ekkor már megszaporodott európai egyetemekkel kellett számolni. Ennek megfelelően az egyetemeken tanulók száma is a többszörösére nőtt. A könyvnyomtatás megjelenése lehetővé tette, hogy a hazatérő diákok az itthoni anyaiskoláik számára - hálájukat, tiszteletüket, köszönetüket lerovandó egy-két jelentősebb könyvet hoztak haza Európából, ami nem egyszer egy-egy iskola könyvtárának alapját teremtette meg. A teljesség igénye nélkül a reformációt követő évszázadok néhány jelentősebb diákját szeretném bemutatni. A bolognai egyetemre járt Bassaréti Vitus János (1529-1575) orvos, református lelkész, aki a wittenbergi évek után jött a városba, hogy orvostudományi tanulmányokat folytathasson. Itt tanult Ferenczffy Lőrinc (1577-1640), aki a plomouci gimnáziumi évek után itt tanult jogot, majd kiváló nyomdász lett belőle. A magyar arisztokrácia leginkább a római egyetemet kedvelte. Itt tanult Pongrácz Imre báró (1654-1724), akit római és vatikáni útleírásai tettek híressé az irodalomban. Rómába jött tanulni a kassai, az egri és a nagyszombati tanulmányai után gróf Barkóczy Ferenc (1710-1765), aki egészen az esztergomi érsekségig feljutott a ranglétrán. Ide jutott Grassalkovich Antal támogatásával a pesti és nyitrai évek után Bajtay József Antal báró (1717-1773) katolikus egyházi író is. Batthyány Ignác gróf (1741-1798) is Rómában tanulta meg a könyveket megbecsülni, értékelni és lett 1792-ben a híres Batthyáneum megalapítója. A sienai egyetemet 1321-ben alapították. Ide járt Nádasdy Ferenc gróf (1623-1671) is, ahonnan 1642-ben tért haza. 1655-ben országbíró lett, s akit a Wesselényi-féle összeesküvés miatt a bécsi udvar kivégeztetett. A magyar arisztokrácia aulikus urai a bécsi egyetemre is szívesen küldték gyermekeiket tanulni. A kép azonban színesebb volt, mint ahogy azt gondolnánk. Ugyanis 1517 után több, később protestáns egyházi vezető is a római katolikus egyház egyetemeire járt tanulni. Ilyennek tekinthetjük Szegedi Kis István (1505-1572) egyházi írót is, aki 1535-1537 között a bécsi egyetemen tanult és aki későbbi bolyongásai során a mezőtúri középiskolát is igazgatta egy ideig. Hasonló pályát futott be az erdélyi szász humanista filológus, Martin Brenner (1520-1553) is, aki 1543-1547 között volt Bécsben diák. Baksay Ábrahám (1530-1577) felvidéki történetíró 1535-ben volt a bécsi egyetem hallgatója. Zsámboky János (1531-1584) költő, filológus, történész 1542-ben kezdte meg tanulmányait Bécsben Georg Rithamernél. Bornemissza Péter (1535-1584 első fele) költő, evangélikus egyházi író és drámaíró 1556 körül volt bécsi diák. Ugyancsak bécsi diák volt Batthyány Boldizsár (1538-1590) 1547 és 1560 között, aki neves műgyűjtő és mecénás volt. Bocskay István is feltehetőleg járt a bécsi egyetemre, hiszen ifjúkora nagy részét Bécsben és Párgában töltötte. Bécsben tanult Gyulafy Lestár (1557-1606 után) történetíró, aki Báthory Zsigmond lengyelországi diplomatája is volt. Naprágyi Demeter (1559-1619) mecénás, győri püspök feltehetőleg szintén Bécsben volt egyetemista. Dobokay Sándor (1567-1621) jezsuita teológus és író a krakkói és a poznani tanulmányok után 1591-1593-ban Bécsben, 1596-ban Gratzban tanult. Révay Péter báró (1568-1622) író Bártfán, Iglón, Bécsben és Strassburgban tanult. Pázmány Péter (1570-1637), aki református nemesi család gyermeke volt, Váradon kezdte iskoláit, majd krakkói és jaroslawi tanulmányok után 1590 ősze és 1593 tavasza között Bécsben filozófiai tanulmányokat folytatott. Széchényi György (1592-1695) katolikus egyházi író 1625-ben Bécsben teológiát hallgatott. Bornemissza Gergely (7-1584) humanista mecénás 1584-ben a bécsi egyetemen tanult. Pesthi Mizsér Gábor (XVI. század) író, bibliafordító 1527-1538 között Bécsben tanult. Zrínyi Miklós és Zrínyi Péter 1528-1534 között a bécsi és a gratzi egyetemet látogatta. Balassa Bálint (1626-1684) 1649-ben filozófiát tanult Bécsben. A széttagolt Németországban számos egyetemet alapítottak. Szinte mindegyik egyetemen találhatunk magyar nemzetiségű diákot. Az altdorfi egyetemet 1623-ban alapították. Ide járt többek között Czvittinger Dávid (1675-1743) lexikonszerkesztő, bibliográfus, aki 1701-ben volt itt diák. Az 1810-ben alapított berlini egyetem egyik legnevesebb magyar hallgatója az a Bocsor István (1807-1885), aki később neves pápai tanár, tankönyvíró és történész lett, akiről Kozma Andor költő „A carthagói harangok" című költeményét írta. 1837-ben tért haza Berlinből. Az erlangeni egyetemet 1742-ben alapították. Itt tanult Cornides Dániel (1732-1787) történész, egyetemi tanár, aki Körmöcbányán, Losoncon és a Pozsonyban kezdett tanulmányait Erlangenben fejezte be.