Honismeret, 2004 (32. évfolyam)

2004 / 3. szám - ÉN FALUM - ÉN VÁROSOM - Esztergom. Dr. Koditek Pállal beszélget Béla Pál

Béla Pál: De hát azt tanultuk, vita témája, hogy Székesfehérváron halt meg, vagy itt Eszter­gomban? Koditek Pál: Györffy György professzor úr - és mi esztergomiak mindenképpen ezt tekint­jük mérvadónak - Esztergomhoz köti első­ királyunk halálát, pontosabban Esztergom határá­ban, a keresztesek kolostorában halt meg. István sokáig élt, korának viszonyaihoz képest, va­lószínű, hogy oda húzódott vissza, ahol született, ahol legjobban érezhette magát, ez pedig nem lehet más, mint Esztergom. Béla Pál: Az Esztergomi Balassa Bálint Múzeum könyvtárszobájában vagyunk, és éppen munka közben találtuk dr. Horváth István igazgató urat, aki nemcsak ennek a múzeumnak, hanem a Komárom-Esztergom megyei Múzeumoknak is igazgatója. Dr. Horváth István: Esztergom a középkori Magyarország egyik jelentős városa volt, 38 templom volt benne és 11 kolostor. Egyházi székhely, az Árpádok idejében királyi székhely. Mindez a török háborúkban elpusztult, maradványaik csak a föld alatt találhatók. Ám a törö­kök, akik kereken 130 évig birtokolták a várost - hiszen Esztergom fontos végvára volt a török birodalomnak - nemcsak pusztítottak, hanem építettek is. Koditek Pál: Ez a makett, amely itt áll az asztalon, ez az Özicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi? Teljes eredeti formájában hitelesen helyre lehet állítani. Eltérően az általános dzsámi for­mától ez kétszintes dzsámi. Alsó része egy várkapu, és ennek az emeletére építették az Özicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámit, 1605 és 1663 között. Koditek Pál: Itt, az érseki Vízivárosban, a prímási palotától nem messze, a Dunai Rondella lábánál, a Malom bástyában valami egészen különleges, technikatörténeti érdekesség is épült a XV. században. Horváth István: Ezzel a gépezettel Mátyás király idejétől, a török­ kor végéig a Dunából szi­vattyúzott ivóvizet föl tudták nyomni a várba. Azt sikerült már megállapítanunk, hogy egy malom volt az, ami a gépezet, a vízszivattyút működtette. Eredetileg a várhegy északi lábánál fakadó bővizű 25-27 fokos meleg forrásra épült a káptalan gabona őrlő malma, és a XV. szá­zad második felében az esztergomi érsekek építtették rá egy olasz mérnökkel azt a vízszi­vattyút, ami a várba föl tudta nyomni a vizet. Esztergom, 1937.

Next