Honismeret, 2004 (32. évfolyam)

2004 / 3. szám - ÉN FALUM - ÉN VÁROSOM - Esztergom. Dr. Koditek Pállal beszélget Béla Pál

Béla Pál: Itt látok egy dokumentumot, az van ráírva, hogy Hévízi bástya török fürdő. Horváth István: A Szent Tamás-hegy lábánál fakadó hévíz forrásra már igen korán a 12. szá­zad végén fürdőt építettek. 111. Béla király felesége építtetett ott egy nyilvános közfürdőt, amit aztán IV. Béla király 1238-ban a városban lévő Johannitáknak adományozott, akik mellette is­potályt létesítettek. Tehát a fürdő vizét gyógyításra is használták és Szent Erzsébet tiszteletére egy kis templomot is építettek mellé. Nagyon szép, ódon hangulatú dolgozószobában beszélgetünk, látok itt egy több kilós könyvet. Horváth István: 1620-ban készült, a súlya 4-5 kiló lehet. Ez egy olyan szótár, amely a latin szavakat angolul, németül, franciául, görögül, magyarul és még 8-9 európai nyelven magya­rázza. Tehát ez egy rendkívüli és ma is használható több nyelvű latin szótár. Béla Pál: Remélhetőleg sokan kedvet kaptak egy esztergomi kiránduláshoz, és ahhoz is, hogy ebbe a múzeumba eljöjjenek. Horváth István: Az esztergomi Balassa Bálint Múzeumot 1894-ben alapították. Régészeti gyűjteménye a legjelentősebb, hiszen a város területén az őskőkortól kezdve folyamatosan laktak, s minden korszak itt hagyta az emlékét. Ezen kívül helytörténeti, képzőművészeti, iparművészeti, néprajzi, numizmatikai, irodalomtörténeti gyűjteményeink vannak. Itt a Vízi­városban van a régi Vármegyeháza, amely a török utáni első megyeháza volt. Középkori ro­mokból építettek egy szép kis barokk épület a várhegyi sziklafok alatt, ebben egy esztergomi festőművésznek, Bajor Ágostnak van emlékkiállítása, aki a XX. század első felében több száz képet készített Esztergomról. Ezek részben rézkarcok, részben grafikák, tusrajzok és festmé­nyek; igen szép kollekció, érdemes megnézni, mert a régi Esztergomot mutatja be nagyon hangulatos képeken. Koditek Pál: A Balassa Múzeum fennhatósága alá tartozik még egy emlékház. Horváth István: Babits Mihály kötőnek volt itt egy kis nyárilaka, nagyon hangulatos épít­mény, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Esztergom városára, különösen a Bazilika felé. A tor­nácon a vendégei fölírhatták a nevüket a falra, ez az úgynevezett autogram fal, ahol a XX. szá­zad jelentős írói, költői, művészei otthagyták a kezük nyomát. Esztergomot a Babits-háztól nézve a költő versei jutnak eszünkbe: Esztergomi Bazilikáról, a Szent Király városa, itt írta a Jónás könyvét is. 2004 mégiscsak Balassi éve. De hát 2004 Balassi éve! Mi Balassának mondjuk, meg is szokták kérdezni, hogy miért Balassa? Azért mert a család a XIII. századtól így tűnik fel, s csak a XVI­. században volt né­hány olyan tagja, mint például Bálint is, aki néha Balassinak is írta magát. Amikor újjáalakult a Balassa Társaság, akkor a Megyei Levéltár igazgatója és a Főszékesegyházi könyvtár igazga­tója utána néztek a korabeli dokumentumoknak, amelyek Balassi Bálint életében készültek és abból az derült ki, hogy a költő életében keletkezett írásbeli dokumentumok 70%-ában Balassa néven szerepel, és csak 30 %-ban Balassi. Mi megtartottuk az eredeti formát, és azt szoktam mondani, hogy Balassagyarmat sem Balassagyarmat. Tehát Balassa, ez volt a család eredeti neve. Béla Pál: Balassa Bálintról 2004-ben tudnak még újat mondani a történészek? Horváth István: Újdonság, hogy egészen pontosan sikerült meghatározni azt a helyszínt, ahol Balassa Bálintot a halálos lövés érte. Az esztergomi várhegy délkeleti lábánál a tanítókép­zővel szemben áll Dózsa Farkas András szobrászművész Balassa Bálint-szobra, amit 1938-ban avattak föl. Akkoriban még nem tudták pontosan, hogy hol történt a halálos végű ostrom. Korabeli ábrázolások alapján sikerült meghatározni szinte a pontos helyét, hogy hol volt az a rés a Víziváros falán, ahol Balassa Bálint és nyolcszáz magyar és német vitéz behatolt a Vízivárosba.­ Korábban azt hitték, hogy ágyúgolyó vitte el a lábát, puskagolyóval lőtték át, nem volt különösebben nagy a sérülés, valószínűleg vérmérgezésben halt meg május 30-án. Ennek a helyszínnek a közelében most emléktábla készül Nagy János felvidéki szobrászmű­vész plakettje. Béla Pál: A Honismereti Szövetség Esztergomban rendezi XXXII. Akadémiáját, mégpedig Balassi Bálintra emlékezve. 2 Erről bővebben lásd Horváth István írását a 6. oldalon: Balassa Bálint megsebesülésének helyszíne: Esztergom-Víziváros (Szerk.): 46

Next