Honismeret, 2004 (32. évfolyam)

2004 / 2. szám - HONISMERET ÉS EURÓPA - Külföldön tanuló magyarországi diákok (Tolnay Gábor)

Külföldön tanuló magyarországi diákok Az európai közösségbe való belépésünk időpontjának közeledése egyre több embert fog­lalkoztat. Ennek következtében sok olyan hasonlat lát napvilágot, kerül a köztudatba, amely párhuzamot von a magyar történelemben több évszázaddal ezelőtt történt események és a csatlakozás jelentősége között. A honfoglaló magyarság két keresztény kultúra - a keleti és nyugati, a görög és a latin ke­reszténység - közé ékelődött. Kezdetben a keleti kereszténység hatása érvényesült erősebben, később ennek gyengülése után a nyugati, a latin kereszténység hatása bizonyult erősebbnek. A kereszténység két irányzata között azonban a választást nem vallási, dogmatikai szempont­ok, hanem reális politikai érdekek döntötték el. A nyugati keresztény egyház X­XI. századi általános megújulása és vele párhuzamosan a bencés reformmozgalom megerősödése következtében egyre jobban tért hódított a magyarok körében a latin kereszténység. Egyelőre nyugatról - Németországból, Csehországból, Itáliá­ból, Franciaországból - szerzetesek jöttek az országba, akik közvetítették az európai kultúrát is. Például a cseh származású Szent Adalbert, az olasz származású Szent Gellért, valamint Bonipertus, akinek személyében francia származású főpap vezette a pécsi püspökséget. Ezt követően került sor arra, hogy magyar származású szerzetesek, egyházi személyek, de világiak is kikerültek a középkor nevezetesebb egyetemeire. Itáliában Ferrarába, Padovába, Bo­lognába; Lengyelországban Krakkóba; Csehországban Prágába; Franciaországban Párizsba, Orleansba, de még a Chartres-i dóm iskolájába is eljutottak, amit a 990-es években Fulbert (960-1028) itáliai származású főpap alapított. Később a bécsi, a wittenbergai és a nürinbergai egyetemeket látogatták előszeretettel. Feltehetnénk a kérdést: Miért nem jártak a tanulni vágyó fiatalok magyar egyetemekre? Azért mert nem volt. 1367-ben Nagy Lajos király ugyan alapított Pécsen egyetemet, de ez nem volt hosszú életű. A XVI. század elején az itt tanuló ifjúság évenkénti átlagszáma már elérte a kétezer főt. Közülük mintegy háromszázan a mohácsi ütközetben vesztették életüket. A török terjeszkedése azután elsorvasztotta a pécsi egyetemet is. Nagyszombaton Pázmány Péter 1635-ben állított fel jezsuita akadémiát, amit később -1777-ben - Kempelen Farkas irányításával Budára telepítettek át és 1780-ban nyerte el egyete­mi rangját. Tehát csak a XVIII. század végétől volt módja a magyar ifjaknak saját hazájukban egyetemre járni, addig külföldön kellett tanulniuk. Meg kell jegyezni, hogy igen nagy jelentő­sége volt az egyetem mellé telepített nyomdának is, ami sok és figyelemre méltó alkotás ki­adás tette lehetővé, ami szintén a magyar művelődés terjesztését segítette elő. Európa első egyetemeként tartják számon az itáliai padovai egyetemet, amelyet 1222-ben ala­pítottak. Majd Bolognában került sor egyetem alapítására 1239-ben. Itt tanított az 1240-es években Magyarországi Pál, a kánonjog neves tudósa, akinek híre hazájába is eljutva igen sok diákot vonzott az egyetemre, úgyhogy 1265-től külön „magyar nemzet (natio)" állott fenn Bo­lognában. A fentiekből következik, hogy mi a magunk részéről az európai közösségbe való csatlako­zás jelentőségéhez mérhető és alapvető változást hozó első eseménynek a kereszténység felvé­telét tekintjük. Ennek lefolytatása két irányú mozgást eredményezett: egyrészt külföldről -zömmel nyugatról - érkezett papok és nemesek segítették a beilleszkedést, másrészt a külföl­di egyetemekre menő diákok hazajőve igyekeztek meggyőzni környezetüket, elnyert tisztsé­geikben a nyugati kultúra megerősítését igyekezetek előmozdítani. A középkorban sok magyar diák jutott külföldi egyetemre. A kiválasztásban sokszor szere­pet játszott az is, hogy az időszerű magyar külpolitikának mi volt a célja és iránya. Elsősorban azonban a katolikus egyház befolyása érvényesült ezen a téren is, és az ő érdekük az volt, hogy a magyar diákok minél többen látogassák az itáliai egyetemeket. Ezek közül is elsősor­ban (az állítólag 425-ben, de valójában 1239-ben alapított) bolognai egyetemet kedvelték. Bologna: elsőként Szent Gellért (977-1046) püspök nevét említhetjük, aki bár nem volt ma­gyar származású, mégis a magyarok történelmének jeles személyiségévé vált. Majd a XIII. században élt Kézai Simon neve ötlik a szemünkbe, aki szintén itt tanult. Ladomér esztergomi érsek (1279-1298 között volt érsek) tanult ezen az egyetemen, majd Spalatói Tamás (1200-1268) történetíró is itt gyarapította ismereteit. Báthory Miklós (1425-1506) humanista főpap, majd 4

Next