Honismeret, 2006 (34. évfolyam)
2006 / 4. szám - ÉVFORDULÓK - A nándorfehérvári diadal, 1456. (Marossy Endre)
vasalföldi Jalomica folyó völgyében. Ezt követően valamennyi támadó hadjárata kudarccal végződött. 1443-44 telén I. Ulászló Drinápoly ellen készülő serege élén Hunyadi csak Szófiáig jutott el. 1444-ben a II. Murád szultán elleni várnai csatában katasztrofális vereséget szenvedett a keresztény szövetségesek hada, elesett maga I. Ulászló is. 1448-ban a magára maradt magyar állam hadereje Hunyadi János kormányzó vezetésével Rigómezőig jutott. A II. Murád szultán ellen itt megvívott csata eredménye ismét súlyos vereség volt. A Balkán félsziget belsejébe vezetett nagy támadó hadjáratok kudarcai közötti kisebb győzelmek arra bizonyultak elegendőnek, hogy egyrészt lefékezték az oszmán áradatot, másrészt ébren tartották a reményt az összefogásra, a diadalra. Az összefogásra 1456 tavaszán Magyarország valóban rászorult. Tizenhat esztendős királya, V. László levélben fordult a pápához és az európai uralkodókhoz, segítségüket kérve. III. Calixtus pápa elrendelte, hogy délben harangszó figyelmeztesse a hívőket, imádkozzanak Magyarországért. Egyéb segítségre nem tellett tőle. A magyar rendek álláspontja szerint Nándorfehérvár védelme az ország főkapitánya, tehát Hunyadi János kötelessége, az ő kötelezettségük addig terjedt, hogy a király seregéhez csatlakozzanak. Ilyen sereg azonban nem volt, mert V. László király Cilléi Ulrikkal vadászat ürügyén Bécsbe távozott. Hunyadi csak saját híveire, Szilágyi Mihályra, Kórógyi János macsói bánra számíthatott. A főkapitány teljesítette kötelességét: saját költségén állított ki hétezer lovas katonát. Május közepén nagy létszámú őrséggel látta el Nándorfehérvárat, a hétezer katona megfelelő tüzérséggel, hadieszközökkel és utánpótlással félelmetes erőt képviselt. Hunyadi a vár védelmét sógorára, Szilágyi Mihályra bízta, de itt szolgált nagyobbik fia, az ekkor 16 éves László is. Az összefogás megvalósításában kulcsszerepet játszó Kapisztrán Szent János hetven év körüli szerzetes fanatikus és fáradhatatlan volt. Keresztesei Szeged környékén gyülekeztek. Létszámuk Nándorfehérvár alatt legalább huszonhétezer fő volt, de kellő fegyverzettel és harci tapasztalattal nem rendelkeztek. Ostromzár Nándorfehérvár körül Az 1440. évi ostrom után Nándorfehérvárat helyreállították, sőt tovább bővítették. Továbbra is pártázatos falakat és tornyokat létesítettek, amilyen például a felsőváros északkeleti bejárata elé emelt kettős barbakán, a máig fennmaradt Zindán-kapu. Az 1440. évi ostromhoz mérten a vár nem volt erősebb. A korszerű fegyverzettel érkező oszmán haderő fölényét csak a védők és a felmentésükre érkező sereg együttes ereje csökkenthette. Hódító Mehmed szultán hada július 3-án érkezett Nándorfehérvár alá. Akárcsak atyja, II. Murád 1440-ben, ő is teljessé tette az ostromzárat. A Száva és a Duna torkolatától nyugatra egymáshoz láncolt hajóiból folyami zárat létesített. Serege a Nándorfehérvártól délre és délkeletre eső lejtőkön és síkságon ütött tábort. A Száva partjától kelet felé sorakoztak fel az anatóliai csapatok, a Duna partjától dél felé a ruméliaiak. A két szárny között, de kissé távolabb egy dombon, a janicsárok védelmében állt a szultáni sátor. A tüzérség a falak közelében létesített sáncokat, és már július 4-én kezdte meg a felsőváros lövetését. Az ostromot Karadzsa ruméliai pasa, a várnai és rigómezei csaták veteránja vezette. Szilágyi Mihály a falakon keletkezett károkat állandóan javíttatta, tüzérei keményen védekeztek. Eközben mindinkább sürgette Hunyadit, hogy mentse fel a várat az ostrom alól, mielőtt tragédia történik. Július 14-én Hunyadi hajói és Szilágyi Mihály sajkásai két oldalról megtámadták és széttörték a folyami zárat. Győzelmük nagyon sokat ért: megteremtette az állandó összeköttetést Zimony vára és Nándorfehérvár között. Ilyen módon egyrészt Hunyadi serege és a keresztesek válogatott kis csapata bejutott Nándorfehérvárba, másrészt onnan ki lehetett hajózni a sebesülteket. A várban már ekkor mutatkoztak a pestis jelei, a betegeket is kihozták a várból. A keresztes tábor Zimonytól keletre, a Száva partján helyezkedett el. Nándorfehérvár ostroma A következő héten az ostromtüzérség mind nagyobb pusztítást végzett a falakban és tornyokban. De a várbeliek keményen védekeztek. Július 20-án az egyik ágyú golyója halálra sebezte Karadzsa pasát. Most maga II. Mehmed szultán vette át az ostrom irányítását, és minden eddiginél pusztítóbb ágyúzásba kezdett. 30 órán keresztül lövette a felsővárost, hogy