Honismeret, 2007 (35. évfolyam)
2007 / 6. szám - Gróf Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékezünk - Batthyány Lajos és a divat (F. Dózsa Katalin)
tűnt végre az óhajtva várt télhó 15-e, mellyre a várt táncvigalom valt kitűzve (a védegyleti bál). Mondhatjuk szinte tudvágyó kíváncsisággal léptünk a tündérfényű táncterekbe, hol kilencz óra után már hemzsegett a többnyire magyaros öltözetű sokaság. A hölgyek legnagyobb része nemzeti szabású bársony vagy selyem mellényben díszelgett ...A lelkes gróf Batthyány Lajosné is belföldi kelmében jelent meg ... itt ott a legkitűnőbb hölgyek is egyszerű kartonöltönyökben mutatkoztak'' - számolt be a Pesti Divatlap az évad legjelentősebb eseményéről. S hogy ez nem volt kis tett, az is bizonyítja, hogy Petőfi Sándor versben magasztalta a két szép nővért: - Láttátok-e a két tündérvirágot, Borús hazánknak két sarkcsillagát? Evezhetsz bátran, nemzetem hajója. Nem veszthet az célt, aki ilyet lát.10 A két szép grófné a nemzeti szabású öltönyt is pártolta, mint ahogy Batthyány Lajos gróf is, amit a fennmaradt ábrázolások bizonyítanak. A nemzeti viselet 1829-től éledt újjá, amikor Kostyál Ádám (egy Párizsból hazatért német szabó) divatossá formált magyar viseletet közölt a Tudományos Gyűjtemény című lapban. Az európai romantikus hazaszeretet igényelte a nemzeti viseletet, több országban alkottak ilyet, melyek azonban, mint pl. az ónémet-altdeutsch divat, nem arattak széles körben sikert. Magyarországon ez a viselet az atillával, mentével, az ősök ruházatának felelevenítését jelentette megújult, „trendi" formában, s a reformkori hazaszeretet látványos kifejezésévé vált. Széchényi és harcostársa, Batthyány Lajos élen jártak a magyar ruha terjesztésében, Batthyány még a bajuszát is magyarosan pödörte, arról nem is beszélve, hogy a körszakáll a simára borotvált udvari viselettel szemben maga is forradalmi érzületet fejezett ki. Batthyány Lajos Barabás Miklós ismert képén magyar díszruhát visel: fekete bársony korallgombos dolmányt, fehér lehajtott gallérú inget, nyusztprém galléros mentét és korallal díszített arany (?) vagy aranyozott mentekötőt. A fekete bársony dolmány a nagy piros gombokkal és a lehajtott galléros fehér ing nagyon hasonlít Liszt Ferenc magyar viseletéhez, amelyben „hírhedett" hazánkfiát Barabás Miklós megörökítette. Batthyányt sötét színű magyaros ruhában" helyezték örök nyugalomba is, de tudjuk, hogy nem abban végezték ki, mert fehér piké, golyó lyuggatta mellényét 12 özvegye a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, egy nagyon érdekes másik mellénnyel együtt. Ez utóbbi piros-fehér-zöld fatörzs mintával préselt selyembársony 13, a nemzeti színek divatának bizonyítéka. A nemzeti színek hazafias célú, politikai üzenetű viselete a nagy francia forradalomhoz kapcsolható. Eredetileg a főurak hűbéresei öltöztek uruk címerének színeibe, s ez a szokás lényegült át a forradalom napjai alatt megszületett nemzeti színek viseletébe. Az egykorú divatlapokban és festményeken a vörös kabát-, fehér mellény-, kék nadrág, vagy szoknya együttestől a háromszínű szalagig, illetve kokárdáig a trikolór mindenféle variánsa megtalálható. 1830-tól kezdve jelentek meg a magyar divatlapokban a piros-fehér-zöld színű modellek. A leggyakoribb megoldás a női ruháknál a fehér alapon piros és zöld virágmintás, ritkábban pettyes. A piros rózsabimbó zöld levelekkel nagyon kedvelt mustra, így a hölgy egyszerre lehet divatos és jó honleány. A magyar színek viseletét ugyanakkor a divatlapok rejtjelezték: a képek magyarázatánál legfeljebb a színeket írták le, esetleg azt, hogy háromszínű. A divatlap Batthyány mellényét is valószínűleg csak csíkosnak nevezte volna. Maga a mellény azért érdekes, mert az egykori nemzeti divatképek között nem találunk a férfiaknak ajánlott „háromszínű" darabot, de számunkra annak bizonyítéka, hogy a férfiak között is terjedt, s nem utolsósorban szép emléke Batthyány Lajos divatirányító voltának. Nem véletlenül ajándékozta az özvegy a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Batthyány Lajos gróf, az első magyar felelős kormány Ferdinánd császár által kinevezett miniszterelnökének kivégzése után a pesti bálok első asszonya megkapta a holttestet, átöltöztette és eltemette. Batthyány Lajosné Zichy Antóniát többet nem érdekelte a társaság. Sohase volt hajlandó a császárnak megbocsátani, s gyermekeinek is megtiltotta, hogy az udvarban bármilyen szolgálatot vállaljanak. F. Dózsa Katalin : Pesti Divatlap, 1845. 6. 98. old. Fővárosi Postasíp 10 Petőfi Sándor: Batthyány és Károly grófnék. 1844 november 11 F. Dózsa Katalin: Nemzeti divatú ruhában. Magyar Nemzet 1987 március 3. 7. old 12 Magyar Nemzeti Múzeum. Lett. szám: 1961 1969 13 Magyar Nemzeti Múzeum. Lelt. szám: 1961.1968.