Honismeret, 2007 (35. évfolyam)

2007 / 1. szám - KRÓNIKA - Csongrád Megyei Levéltári Napok '06 (Bogdán Lajos)

polgároknak 1997-ben volt először lehetőségük ily módon támogatni civil szervezeteket. A Já­szok Egyesülete akkor 321 414 forintot kapott, 2005-ben pedig már 12 658 000(!) adóforinttal támogatta a tagság, a pártolók és a szimpatizánsok. Az egyesület általában havonta tartja összejöveteleit Budapesten, a Pest megyei megyehá­zán. Vendégeik voltak az ország, Jász-Nagykun-Szolnok megye és a Jászság kulturális, politi­kai és gazdasági életének jeles személyiségei, s jó kapcsolatokat ápol az egyesület Irán min­denkori magyar nagykövetével. Számos rendezvényt is jegyezhet az egyesület önállóan vagy társrendezőként, így például a rendszerváltás után felelevenítették a hagyományos farsangi jászbált Jászberényben a helyi városvédő-, szépítőkkel közösen. A bevételt közcélra fordítják, a város számos szobra s egyéb ékessége „köszönheti" létét a jászbáloknak. A 2005-ben felava­tott Jász emlékmű - Györffy Sándor Karcagon élő szobrászművész alkotása - megvalósulását pedig könyvaukcióval támogatta az egyesület, de számos emléktáblát is készíttetett a fővá­rosban és otthon a már említett jász hírességeknek. Az egyesület jelen van anyagiakkal és személyes képviselőivel is minden fontosabb hazai rendezvényen, vetélkedőkön, pünkösdi találkozókon, a népi dalosok seregszemléjére ván­dorserleget adományozott, támogatja művészeti csoportok működését, bemutatkozási lehe­tőséget teremt jász képzőművészeknek a fővárosban és más településeken. Társrendezője a já­szok világtalálkozójának, amelynek évente más-más jászsági település ad otthont, az idén Jászboldogházára hívták meg a szétszóródott földjeiket. Az immár tizenkettedik találkozón is több százan vettek részt, mert jó visszatérni oda, ahol igazán otthon érezheti magát az ember. A jászladányi születésű Tavis Ernő, a Svéd Királyi Opera magánénekese -, akit sokakkal együtt vitt hazájától távolra az '56-os csillaghullás - így fogalmazta meg érzéseit: „itt is úgy süt a nap, mint másutt, de valami másfajta melegséget is érzek szülőhazámban. S ez semmi máshoz nem fogható érzés (...) Lélekben sohasem szakadtam el szülőföldemtől, az itt kapott nevelés, kultúra, zene, az anyanyelvem kitörölhetetlenül mindig bennem élt és él." Globalizálódó világunkban bizonyára nemcsak ő érzi úgy, igen fontos, hogy ápoljuk kap­csolatunkat azzal a közösséggel, ahova a gyökereink kötnek. Ez az erős kötődés tartotta fenn a jász etnikumot az évszázadok során, s ez a vezérlő elve a Jászok Egyesülete sokszínű, gazdag tevékenységének is. Tál Gizella Csongrád Megyei Levéltári Napok '06. 2006-ban a Csongrád Megyei Levéltár szeptember 25-29. között rendezte meg a hagyomá­nyoknak megfelelően társszervekkel közösen, immár huszonkilencedik alkalommal a Levéltá­ri Napokat. A helyi témákon kívül az év két jelentős évfordulójával, az 1456-os nándorfehérvári diadal­lal és az­ 1956-os forradalommal kapcsolatban is hangzottak el előadások. Ennek az évnek az újdonsága, volt, hogy a Levéltár első igazgatójáról - Oltvai Ferencről - elnevezett díj első alka­lommal került átadásra. A kitüntetett személyt a levéltári dolgozók titkos szavazással választ­ják meg. A díjat Herczeg Mihály, a hódmezővásárhelyi levéltár nyugalmazott, 80 éves igazga­tója kapta meg. A Levéltári Napok első színhelyén Nagymágocson, a Felicián Helytörténeti Gyűjtemény előadótermében elsőként Bede Ádám régész Halmok Nagymágocs környékén címmel a térség mintegy huszonöt halmának a régészeti emlékeit ismertette. Mód László, a szentesi Koszta Jó­zsef Múzeum néprajzkutatója az uradalom benépesedéséről beszélt előadásában. Dóczi Jusztinia újságíró Falu a Mágocsér partján című előadásában a község lakóival folytatott ri­portjai alapján a település közelmúltját, jelenét vizsgálta a szociológia szemszögéből. Bede András helytörténész témája az uradalmak egyik fontos szállítási formáját, a már megszűnt keskenynyomtávú vasutat mutatta be. Beszélt arról is, hogy a termények elszállításához sok­szor ideiglenes vágányokat is építettek. A kisvasúton a teherszállítás mellett személyszállítás is történt. A Helytörténeti Gyűjteményt Vigh László, a szentesi Koszta József Múzeum restau­ 98

Next