Honismeret, 2008 (36. évfolyam)
2008 / 5. szám - HAGYOMÁNY - Honismereti munka Pápán (Huszár János)
ságharc Pápa melletti ütközetének emlékére. Különlegesen nagy vállalkozásra került sor 1905-ben, amikor a jeles kultúrközösség a város felkérésére elkészítette a Pápa város egyetemes leírása című nagyszabású monográfiát. Ez mindmáig alapvető forrásmunka mindazok számára, akik Pápa történetével kívánnak foglalkozni. A XX. század első felében lelkes helytörténészek egymástól elszigetelten foglalkoztak honismereti témákkal. Közülük a legtekintélyesebb Jankó László, az Állami Tanítóképző Intézet történelemtanára volt, aki ásatásokat is végzett a város területén. Ezek szakszerűségéről hivatásos régészek is elismeréssel nyilatkoztak. Két lelkes honismereti munkás, Horváth Elek újságíró és dr. Tóth Endre teológiai tanár 1936-ban remek összegzést készített Pápa történetéről, műemlékeiről és a környék nevezetességeiről Pápa megyei város múltja, jelene és környéke címmel. Ebben az időszakban még dr. Bognár Imre Ede, dr. Kovács Eszter és Kiss István is készített terjedelmes és értékes tanulmányt a városról. Iskolatörténetek is születtek ekkoriban, ezek közül kiemelkedtek a Református Kollégiumról és a Bencés Gimnáziumról született írások. Molnár István hitoktató remek újságcikkekben világította meg a várostörténet egy-egy eseményét, kérdését. 1945 után jó ideig egymástól függetlenül, irányítás nélkül foglalkoztak elkötelezett emberek honismerettel. Érdemes közülük néhány nevet megemlíteni: Nádasdy Lajos és Kövy Zsolt református lelkész, Exner István iskolaigazgató, Takács Pál igazgató, dr. Tungli Gyula tanár, Somfai Jánosné tanárnő, dr. Mithay Sándor múzeumigazgató, dr. Tóth Dezső könyvtáros, Rácz István és mások. A helytörténettel foglalkozók komolyabb összefogására az 1960-as években került sor, amikor megérett egy Pápa címmel kiadásra kerülő útikalauz terve. A költségeket a Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, a szervezést a Városi Tanács vállalta. A kiszemelt nyolc szerző közül hat pedagógus volt: Csapó Gyula, Huszár János, Jászay József Mátyus Ferenc, dr. Szakál Sándor, Tóth Sándor. Ketten: Boksay György és Várnagy Mihály idegenforgalmi szakemberek. A könyvet a kiváló Balaton-szakértő, Zákonyi Ferenc lektorálta. A tanulmányok rövidesen elkészültek, megkapta őket a kijelölt szerkesztő, aki életében először járt Pápán. Ő a kéziratokat jelentősen átalakította, így több komoly tévedés került bele a megjelenő könyvbe. Még az egyik szerző neve is helytelenül szerepelt a kiadványban. (Jászay Józsefből Juhász József lett.) A legsúlyosabb „tévedés" a következő volt: „...1918. október 31 -ét követően ... forradalmi hangulat uralkodott Pápán ... Még az őszön véres események színtere lett a város. A szocialista haladás ellenségei megtámadták a Munkásotthont. Az összeütközésnek három halottja lett." A valóságban a vérengzésre nem 1918-ban, hanem 1919. március 15-én került sor, de nem a Munkásotthonban, hanem a Felsővárosi Katolikus Olvasókörben. Nem a haladás ellenségei támadtak, hanem a felfegyverzett kommunista nemzetőrök, akik három fegyvertelen fiatalt megöltek, kettőt pedig megsebesítettek. 1969-ben Tanácsköztársaság Pápán címmel született pártirányítással egy dokumentumgyűjtemény, részben honismerettel foglalkozó pedagógusok bevonásával. A 450 oldalas, 60 példányban sokszorosított kiadvány fő célja a Tanácsköztársaság eseményeinek megszépítése, pozitív formában történő bemutatása volt. Ezután a Fiazafias Népfront létrejötte után időnként egy-egy kiváló honismereti szakember érkezett a városba (Kanyar József, Töltési Imre, Végh József stb.). Az ő előadásaik színesek, érdekesek, hangulatosak voltak. A találkozókat a Népfront helyi képviselője szervezte, főként a városi és járási iskolákba küldve a meghívókat. A hallgatóság ennek megfelelően főként pedagógusokból állt. 1964-től mindmáig hagyomány a Döbröntei Várünnepség. Ez az első időkben kétnapos volt. Az első napon megyei honismereti tanácskozásra került sor, melyen szép számmal szerepeltek a pápaiak. A második napon kulturális műsor, zenés program, lovasbemutató szórakoztatta a középkori vár romjai mellett a megjelenteket. A tanácskozások megszervezésében nagy szerepe volt Rácz Istvánnak, a Pápai Járási Hivatal elnökhelyettesének. 1983-tól a honismereti program elmaradt, a vigalom megmaradt. 1 A Pápai Jókai Kör emlékkönyve 1893-1993. Szerkesztő: Huszár János. 2 Dr. Mithay Sándor múzeumigazgató emlékezése. 3 Szalai Antal helytörténész szóbeli közlése 4 Dr. Tungli Gyula: A Veszprém megyei honismereti mozgalom négy évtizede. (Kézirat) 5 Pápa útikalauz. A Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kiadványa. 6 A Tanácsköztársaság Pápán című kézirat a Jókai Mór Városi Könyvtár honismereti gyűjteményében. 7 A szerző: Huszár János személyes emlékei. 8 Dr. Tungli Gyula: A Veszprém megyei honismereti mozgalom négy évtizede. (Kézirat)