Honismeret, 2008 (36. évfolyam)
2008 / 6. szám - ÉVFORDULÓK - Mátyás király és a reneszánsz kora - Mátyás és az európai kortárs gyűjtemények (Monok István)
ÉVFORDULÓK Mátyás és az európai kortárs gyűjtemények* Miért különleges a Bibliotheca Corviniana? 2008-ban, a reneszánsz év rendezvényein számtalanszor hangzott el, hogy a korszak legnagyobb, vagy második legnagyobb könyvtára, hogy a szakértők 2000-2500 kötetesre becsülik az állományát, és az, hogy ma hiteles corvina alig 215 ismert a világ félszáz gyűjteményében. Az érdeklődök persze nem kell, hogy tudják: az sem tisztázott a szakmai vitákban, hogy mit nevezünk corvinának. A kutatástörténet legutóbbi nagy fejezete kétségtelenül Csapodi Csaba és felesége, Gárdonyi Klára nevéhez kötődik. Ők olyan korszakban dolgoztak a corvinákkal, amikor csak nagyon keveseknek adatott meg az utazás lehetősége. Egy olyan téma, amelynek forrásai, maguk a kódexek, és kéziratok csaknem teljes egészében külföldön találhatóak, hálátlannak mondható. Tudjuk, hogy nem ezért, hanem könyvtörténeti okoknál fogva, a Csapodi házaspár leszűkítette a corvina fogalmát azokra a kódexekre, amelyeken Mátyás, illetve felesége, Aragóniai Beatrix valamilyen tulajdonjegye (főként a címerük) található. A díszes kódexek esetén ebben sem voltak következetesek, így belekerült Bibliotheca Corvinianájukba néhány, Mátyás utódja által birtokolt kötet, és amellett, hogy a nyomtatványokat szinte elvszerűen kizárták a gyűjteményből, a gazdagon díszített Thuróczykrónikával komolyan foglalkoztak. Nem jelentette ez azt, hogy Csapodi Csaba ne vizsgált volna meg minden olyan említést, amely valamely kötet kapcsán a nagy király könyvtárába tartozást állította, így foglalkozott a corvina XVI-XVII. századi utóéletével is." Neki köszönhető, hogy elkezdődött annak a könyvanyagnak az értékelése, ami Buda 1686-os, török uralom alóli felszabadítása után került a hadakat kísérő értelmiségiek látókörébe, és amit Bécsbe szállítottak. Ő ezeket nem tartja corvináknak, a királyi palota kápolnájának papsága könyvtáraként azonosította őket. A Csapodi házastárs emellett részletesen foglalkozott a Mátyással kortárs Magyarország előkelőségeinek könyveivel is. Csapodi Csaba főként Janus Pannoniusra,3 Gárdonyi Klára Vitéz Jánosra koncentrált.4 Kettejük munkássága önálló korpusz a corvinák történetében, és ha az ötven évvel ezelőtti évforduló körüli könyvtermés darabjai (Mátyás emlékkönyv, Zoltai Klára corvina könyvészete) mérföldkövek a Bibliotheca Corviniana történetét bemutató úton, akkor az 1973-ban megjelent The Corvinian Library, History and Stock,7 és a legutolsó Bibliotheca Corviniana díszalbum (1990), ezek méltó párjai. Az európai humanizmus-kutatás azonban ennél többet tud. A háború utáni negyven év nem volt alkalmas időszak a szakmai együttműködésre, így a magyar szakemberek - Csapodiék sem - nem tudták követni a nemzetközi szakirodalmat. Az 1982-es schallaburgi monumentális Mátyás-kiállítás, azonban Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára'' Magyar Könyvszemle, 1961. 394-421. old. (önálló füzetben ugyanez: Bp. 1961 Az MTA Könyvtárának közleményei 24.); US.: Wann wurde die Bibliothek des Königs Matthias Corvinus vernichtet? Gutenberg Jahrbuch, 1971. 384-390. old. 2 Csapodi Csaba: A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei 1590) Új sorozat) Bp. 1984. 3 Csapodi Csaba: A Janus Pannonius szöveghagyomány. (Humanizmus és reformáció, 10.) Akadémiai Kiadó, Bp. 1984. 4 Csapod-Gárdonyi Klára: Die Bibliothek des Johannes Vitéz. (Studia Humanitatis, 6.) Akadémiai Kiadó, Bp. 1984. 5 Mátyás király emlékkönyv I—II. Szerk.: Lukmich Imre. Bp. 1940. 6 Bibliographia Bibliothecae regis Mathiae Corvini. Mátyás Király könyvtárának irodalma. Fii. József közreműködésével összeállította Zolnai Klára. Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai. X. Bp. 1942. 7 Csaba Csapodi: The Corvinian Librarv. History and Stock. (Sludia humanitatis. I.) Akadémiai Kiadó. Bp. 1973. 8 Csapodi Csaba-Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Corviniana. Helikon Kiadó, Bp. 1990. 9 Schallaburg '82. Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn, 1458-1541. 8 Mai - I . November, 1982. Red. von Gottfried Stanglcr, Moritz Csáky, Richard Pcrgcr, Andrea Jünger. Wien 1982.