Honismeret, 2009 (37. évfolyam)
2009 / 5. szám - KRÓNIKA - In memoriam - Püski Sándor (Bakos István)
takról, látottakról, ez idén már írásos felkészítő anyagot is kézbe kaphattak a táborozók. Természetesen a kézművesség, a Mokányos zenekar csángó táncháza, a foci, a méta és a fürdőzés sem hiányozhatott a programból. Jóleső érzéssel tapasztalhattuk, hogy a néhány éve még kicsi táborlakókból szívvel-lélekkel szolgáló ifik cseperedtek, akikre komoly feladatokat, akár a későbbi szervezés oroszlánrészét is lehet immár bízni. Áldásként éltük meg, hogy - többszöri sikertelen kísérletünk után -, immár az Őrség Szlovéniához került részéről is bekapcsolódhattak a Kárpát-medencei vérkeringésünkbe, a „kiöregedett" bécsiek helyébe viszont ezúttal nem tudtak kisebbeket küldeni. A tábor kezdetén szomorúan emlékeztünk meg a nemrég elhunyt, lugosi születésű Mezey Tibor lelkipásztorról, aki a korábbi alkalmak lelki vezetője volt. A hét eseményeiről Dénes Tamásné Szöllősy Emőke táborvezető és dr. Székely András Bertalan a fasori gyülekezet színe előtt számolt be, a csapat pedig elénekelte a kezdettől fogva használt tábori himnuszunkat, a kárpátaljai „Mert a haza nem eladó" kezdetű éneket. A záró istentiszteleten Végh Tamás nagytiszteletű úr hirdetett igét az ITim 6. 12 alapján. Kérjük az Urat, tegye lehetővé - az egyre nehezedő forráshoz jutás ellenére -, hogy jövőre is dicsérhessük őt együtt, a mesterségesen emelt határok fölött összefogódzkodva, talán a Délvidéken. Székely András Bertalan In memóriam Püski Sándor (Békés, 1911. február 4 - Budapest, 2009. augusztus 2.) Három éve, 2006 tavaszán, amikor hű társát - Zoltán Ilonát - kísértük végső nyughelyére, éreztük, hogy ők, akik életükön át a nemzetszolgálat robotosai voltak, hamarosan találkoznak. Nemcsak Farkasréten. Az Úr 2000. esztendejében, róluk írt köszöntőjét így zárta költő-titkárunk: „ Mintha csak egy Sinka-versben, balladásban, hűségesben, áll most is két fényes nádszál: Ilus néném, Sándor bátyám. Állanak ők az időben. " Nagy Gáspár: Mintha csak egy régi versben... Az általa 70. éve alapított - immár a nevét viselő - Püski Kiadó és nagy családja eddig körünkben tartotta a 99. évébe lépett Sándor bácsit, aki most vasárnap reggel követte párját. Püski Sándor földműves családban született Békésen. Iskolában ott járt, a helyi gimnáziumban érettségizett. 1930-ban iratkozott be a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára, ahol 1935-ben avatták jogi doktorrá, s ekkor vette feleségül Zoltán Ilonát. 1938-ban nyitotta meg könyvesboltját, s 1939-ben megalapította a Magyar Élet Könyvkiadói. A kiadó főleg a népi írók műveit publikálta, köztük sok elsőkötetes szerző alkotását is megjelentette A líra, a próza és a dráma műfajában számos időt álló művet adott ki, közülük Erdélyi József, Gulyás Pál, Sinka István, Szabó Pál, Darvas József, Takáts Gyula, Tersánszky Józsi Jenő nevét említjük. Ezeknél jóval több forrásértékű tudományos, ismeretterjesztő és radikális politikai mondanivalót hordozó könyv jelent meg a Magyar Élet Kiadónál, László Gyula magyar őstörténetétől kezdve. Németh László, Szabó Dezső, Karácsony Sándor, Kodolányi János könyvein át Jócsik Lajos, Bözödi György, Féja Géza, Kovács Imre, Szabó Lőrinc, Veres Péter és mások művei fémjelzik Püski kiadói programját. A Soli Deo Gloria (SDG) református ifjúsági egyesülettel. 1943 augusztusában Szárszón rendezték meg a híres Magyar Élettábort, amely a korszak egyik legjelentősebb szellemi-közéleti eseménye volt kiváló előadókkal és előadásokkal. A kiadói munka mellett 1944-ben már az ellenállást is szervezte. A kiadót 1950-ben államosították, Püski Sándort pedig 1962-ben hamis vádakkal bebörtönözték. A Püski házaspár 1970-ben az Anyanyelvi Konferencia oldalvizén az Egyesült Államokba menekült. Kitelepülésük után nehezen, kezdetleges körülmények között, New-York-i hajlékukról indult meg a könyvterjesztő munka. Idővel előadókörutakat szerveztek a Kárpát-medencéből meghívott kitűnő művészekkel, írókkal, így juthatott el a tengeren túlra pl. Béres Ferenc, Jancsó Adrienne, Kecskés András, énekeikkel, majd Csoóri Sándor és Kósa Ferenc filmjeikkel, írásaikkal, Marosi Júlia dalaival. Azután az erdélyiek: Ádám Erzsébet színész, Domokos Géza könyvkiadó, s az írók: Farkas Árpád. Kányádi 123