Honismeret, 2011 (39. évfolyam)
2011 / 5. szám - TERMÉS - Liszt Ferenc és a Magyar Nemzeti Múzeum (Radnóti Klára)
34 TERMÉS Liszt Ferenc és a Magyar Nemzeti Múzeum Liszt születésének 200., halálának 125. évében szerte a világon a zongoraművészre, a zeneszerzőre és a pedagógusra emlékeznek. A Nemzeti Múzeum ezen túl jeles donátorát is tiszteli benne, aki hazájához, nemzetéhez való ragaszkodását fejezte ki azzal, hogy a múzeumnak ajándékozta legbecsesebbnek tartott tárgyait. 1846-ban a már világhírű virtuóz, a „zongorakirály", magyarországi koncertkörutat tett, s ez valóságos diadalmenetté vált. Kubinyi Ágoston, a múzeum igazgatója az 1840-es évek haladó eszméitől áthatva mindent megtett azért, hogy a múzeum valóban a tudomány s a művészetek megszentelt csarnoka legyen. Magáévá tette Miller Jakab Ferdinánd törekvéseit, akinek 1807-ben előterjesztett javaslata szerint az „érdemekkel teljes férfiak képmásait is mutassák be" a múzeumban, s ennek a célkitűzésnek a jegyében József nádor védnöksége mellett 1846-ban létrehozta a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egyesületet.A Liszt első pesti hangversenye után Kubinyi a művész engedélyét kérte, hogy arcképét a múzeum számára megfestesse, s megbízta Barabás Miklóst a portré elkészítésével. A festmény költségeit közadakozásból fedezte a Nemzeti Képcsarnok Egylet, s így kerülhetett be Liszt térdképe 1849. október 14-én a múzeumba, a leltárkönyv szerint „ajándékozta több tisztelője".A Liszt nagyméretű, élet után készült reprezentatív képén a művészt Barabás a reformkor kedvelt vörös-fekete magyar ruhájában ábrázolta a zongora előtt (l. a címlapon). Ez a viselet a magyarsághoz tartozást, a reformkor eszméi iránti elköteleződést fejezi ki - ezek a színek több reformkori politikus és művész portréjáról is visszaköszönnek. A következő találkozásra 1856-ban, az esztergomi mise évében került sor. Ebben az évben Kubinyi kérésére augusztus 26-án és 27-én a Nemzeti Múzeum dísztermében vezényelte Liszt a mise főpróbáját. Nemcsak a díszterem és a kupolaterem telt meg a hallgatósággal, hanem még a lépcsőkön is százával szorongtak az érdeklődők. Nagy siker volt, a Glória tételt meg is ismételték, a bevételt pedig Liszt a Lipótvárosi templom (a mai Bazilika) építésére ajánlotta fel. 1858 áprilisában újból elhangzott a Nemzeti Múzeumban az esztergomi mise Liszt vezényletével. A múzeum zsúfolásig teli volt publikummal, de a bevételt Liszt kevesellte, ezért ő maga is hozzátett 200 forintot, majd az egészet a Nemzeti Zenede javára ajánlotta fel. A Magyar Nemzeti Múzeum díszterme gyakorlatilag a palota megépítésétől kezdve jeles koncertterme a fővárosnak. Kubinyi igazgatósága alatt (1843-1869) kezdődtek meg a dísztermi hangversenyek. Az eredetileg a múzeumkert parkosítására a Helytartótanács engedélyével rendezett „zenélyek" csakhamar a legrangosabb társadalmi eseményekké váltak. Itt került sor a Filharmóniai Társaság első koncertjeire is, s a filharmonikusok megalakulásában, a koncertsorozatok elindításában Lisztnek is jelen t . Prahács Margit: A Zeneművészeti Főiskola Liszt-hagyatéka. In: Zenetudományi Tanulmányok VII. Szerk.: Szabolcsi Bence és Bartha Dénes. Bp., 1959. 432. és 574-575. 2 Mátray Gábor: A Magyar Nemzeti Múzeum korszakai, különös tekintettel a közelebb lefolyt huszonöt évre. Pesten, 1868.47-18. 3 Sebestyén Ede: Liszt Ferenc hangversenyei Budapesten. Hat évtized krónikája. Bp., 1944. 33-35.; Fejős Imre: A Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egyesület története. In: Művészettörténeti Értesítő VI. évf. 1957. 42.; Csernitzky Mária: A József Nádor Nemzeti Képcsarnok kezdeti évei. In: Művészettörténeti Értesítő 1995/3-4., 239-251.; Basics Beatrix: A Történelmi Képcsarnok. In: A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei. Szerk.: Pintér János, Bp., 2002. 274-279. 4 Tompos Lilla: A díszmagyar. A magyar díszöltözet története. Bp., 2005. 57-59. 5 Mátray i. m. 73., Sebestyén i. m. 47. 6 Liszt Magyarországi tartózkodásainak és főbb hangversenyeinek időrendi táblázatát közli a Zenetudományi Tanulmányok VII. 1959. 575-576.; Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp., 1975. 210. és 220. ; Radnóti Klára: A Hangszergyűjtemény. In: A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei. Szerk.: Pintér János, Bp., 2002. 428.