Honismeret, 2012 (40. évfolyam)

2012 / 2. szám - ÉVFORDULÓK - Százéves a Magyar Cserkészszövetség (Borka Elly)

lumának stilizált figuráját Márton Lajos festő- és grafikusművész tervezte. A mondabeli csodaszarvas a csodavárás érzését is kifejezte, ami ebben az időben áthatotta a magyarokat. Bi-Pi így értelmezte a jel­vény lényegiségét: ,,/íz ősmagyarok követték a fehér szarvast, nem azért, hogy megöljék, hanem mert új utakhoz, új kalandokhoz vezette őket s az üldözés öröme a boldogság ösvényére vezetett. A fehér szar­vast, mint a cserkészjellem szimbólumát tekinthetjük. Fölfelé szökelleve vezet benneteket, átugorja a ne­hézségeket, szembenéz új kalandokkal, melyekre a cserkészet magasztos céljainak követése közben akadtok. És ez a küzdelem hozza meg számotokra a boldogságot. A magasztos célok pedig: Isten, hazá­tok és embertársaitok iránti kötelességeitek egész szívvel való teljesítése, a cserkésztörvények szerint való élet, így mindegyikőtök előmozdítja Isten országát ezen a Földön, a béke, a jóakarat uralmát az emberek között."" Hogy mi minden színt, értéket és különlegességet hozott ezen kívül a Jamboree Gödöllő és az or­szág, a nemzetek életébe? A gödöllői szövőműhely gobelin-kézitáskákat készített a Jamboree résztve­vőinek. A Magyar Cserkészszövetség 1933 tavaszán adott megbízást egy olyan vitorlázógép megterve­zésére, amely Magyarországot képviselhette a gödöllői cserkész világtalálkozón. Erre az eseményre tervezte és építette meg Rotter Lajos a „Karakán" nevű teljesítménygépét, melynek berepülésére au­gusztus 4-én került sor. Később a „Karakán"-nal végezték hazánkban az első felhő-, termik- és műrepü­léseket, mivel gyakorlatilag ez volt Magyarországon az első, műszerekkel felszerelt vitorlázógép. Ek­kor derült ki, hogy nincs is olyan messze Amerika. A körmendiek egyenesen a Rába buzogányait hoz­ták ide, s azzal integettek át az amerikaiak Minnesotából toborzott táborának, amely az indiánok szent állatait festette sátrainak hátára. A Nagy Sóstó messze esik ugyan a piramisok világától, a cserkészek azonban felfedezték, hogy ez a távolság nem legyűrhetetlen. Forrón tűzött le a nap, de a nagy hőség ellenére jó ütemben folyt a cserkészmunka, vezényszavak pattogtak, s a bábeli hangzavarból néha csengően felhangzott valami, amit minden nemzet fia megér­tett: a kacagás. A királyi park táborában az amerikaiak készülődése keltette a legtöbb érdeklődést. Épülő tornyuk, amellyel a felhőkarcolókat akarták az emberek emlékezetébe idézni, ezerkétszáz pengőbe került. A leg­különbözőbb technikai újításokkal akarták elkápráztatni a látogatókat, és táboruk technikai kiállításával odáig mentek, hogy jégszekrényben tartották az élelmiszereket. De nemcsak a külföldi, hanem a ma­gyar táborok is lépten-nyomon feltűnést keltettek. A magyar népművészetet „hosszú aléltságából" a cserkészek keltették életre, ennek beszédes bizonyítékai voltak a Jamboree táborkapui. Az V. altábor­parancsnokság százéves magyar bútorokkal berendezett szegedi szalmatetős házban helyezkedett el. A szentesi csapat táborhelyére egy szentesi szélmalom kapuján vezetett az út. Távolabb a békési cserké­szek hatalmas táborkapuja látszott, amely a gyulai várat ábrázolta. Az üzletváros székely­ tornyai, a IV. altábor összetett, tömörfaragásos kapuja, az V. kerület paprikafüzéres, színes díszítése, a bácsalmásiak művészien ívelt „ősmagyar" kapuja és az egy darab fából faragott lánckerítése, az Ezermesterek szinte komor-pogányos bálványfái, a békéscsabaiak ízléses faragott kapuja, a győri ökörkoponyás sudárfák, a siketnémák tulipános festése, a mezőkövesdiek matyó-motívumai és a két rákospalotai színes faragott kapu a népművészet újjászületéséről beszélt. Mindegyik magába véve is látványosság. Különösen szép volt a jászberényi csapat építette Lehel-vezér kürtjének kapuja­ ,­Aki látja azt a viszonyt, amely a külön­böző nemzetek cserkészfiai között fennáll, az reményt meríthet a jövőre és önkénytelenül is megérzi azt, hogy amit a múltban elrontottak, azt a jövendő megjavíthatja. Lehetnek a korábbiakhoz képest bizony­talanabbak, szerényebbek a külső feltételeink, de ha önvizsgálattal naponta megmérjük dolgainkat, s minden új napra megújult lelki erővel indulunk el; ha a nagy parancsolat lesz életünk iránytűje, méltán bízhatunk küldetésünk jövőjében­" - amint a korabeli újság nyomán visszatekinthetünk. Liliomos zászló alatt A magyar cserkészet a két világháború közötti időben élte fénykorát. Kitűnő módszernek bizonyult az ifjúság valláserkölcsi nevelésére és a Trianon utáni Magyarország nemzetközi kapcsolatainak építésére. Olyan jelentős személyiségek álltak a cserkészet mellé, mint gróf Teleki Pál vagy Sík Sándor piarista tartományfőnök, tanár, költő, aki a magyar cser­készpedagógiát kidolgozta, s akinek jellemformálással kapcsolatos néze­tei - az „emberebb ember, magyarabb magyar" jelmondatba sűrítve - vé­gigkísérték a magyar cserkészet történetét. Az 1933-as gödöllői IV. fiú­cserkész világtalálkozó (Jamboree), és az 1939-ben megrendezett leány­cserkész világtalálkozó (Pax Ting) voltak a magyar cserkészet legkiemel­kedőbb eseményei. A jamboree liliom 14

Next