Honismeret, 2014 (42. évfolyam)

2014 / 4. szám - ÉVFORDULÓK - Udvarhelyi Nándor: A 650 éves krakkói egyetem magyar kapcsolatai

ÉVFORDULÓK A 650 éves krakkói egyetem magyar kapcsolatai A nagyhírű krakkói egyetem az idén ünnepli alapításának 650. évfordulóját. V. Orbán pápa jóváha­gyásával 1364-ben alapította Nagy Kázmér király, a bolognai és páduai Studium generálók mintájára. Közép-Európában az 1348-ban létesített prágai Károly Egyetem volt az első, ezt hamarosan követte a krakkói, majd 1365-ben a bécsi, 1367-ben a rövid életű pécsi, 1379-ben az erfurti és 1386-ban a heidelbergi egyetem. A krakkói azonban a következő évszázadokban túlszárnyalta valamennyit. Az egyetem ténylegesen 1367-ben kezdett működni, amikor három karon (szabad művészet, orvostudo­mány és jogtudomány) indult meg az oktatás. A pápa a legmagasabb rendű tudomány, a teológia fakul­tásának megalapítását ekkor még nem engedélyezte. Az uralkodó halála után azonban az egyetem tönk­rement és bezárta kapuit. Az 1384-ben Magyarországról lengyel trónra került Hedvignek köszönhető az egyetem újjászületé­se. Kérésére IX. Bonifác pápa 1399-ben engedélyezte a teológiai fakultás megindítását. Hedvig király­nő bőkezűen támogatta az egyetemet, királyi ékszereit, majd korai halála után minden vagyonát az egyetemre hagyta. Férjét, Jagelló Ulászlót tartják második megalapítójának, aki 1400-ban négy fakul­tással megnyitotta a megújult egyetemet. Megvásárolt egy épületet az Óvárosban, ami nem volt nagy, ezért a század során a szomszédos épületek megvásárlásával és új részek hozzáépítésével folyamatosan bővítették. Az 1462-es és 1492-es tűzvészek után egyesítették az épületeket, így született meg a harmo­nikus, árkádos udvarral rendelkező, késő gótikus stílusú Collegium Maius. Az udvarban ma is látható Hedvig királynő kőcímere. A földszinten helyezkedtek el az alacsony boltozatú tantermek. Az első emeleten volt a Könyvtár (Libraria), a Professzorok közös terme (Stuba Communis), a Kincstár és a Teológusok terme. A pro­fesszorok lakosztályai az első és második emeleten kaptak helyet. A második világháború után az ere­deti állapot szerint restaurálták, s létrehozták benne az egyetem történetét bemutató múzeumot. A ma­gyar látogató a kiállítási termekben felfedezheti Hedvig királynő és Báthory István arcképét, megcso­dálhatja a Hedvig-jogarnak nevezett rektori jogart, de érdekesek Mátyás király udvari csillagászának, Ilkuszi Mártonnak asztronómiai műszerei is, köztük egy fém éggömb, melyeket az egyetemre hagyott. Róla később még megemlékezünk. Az egyetem a XV. században maga köré gyűjtötte kora legkiválóbb reneszánsz és humanista tudósa­it, tanárait, így nemzetközi jelleget öltött. A diákok között is megtaláljuk Közép-Európa nemzeteit, a lengyelek, litvánok mellett németeket, sziléziaiakat, cseheket, oroszokat, de leginkább a magyarok ked­velték Krakkót. Míg a XIV. században a magyar diákok körében a bécsi egyetem volt a legnépszerűbb, addig a XV. század második felétől már Krakkó vette át ezt a szerepet. Arányát tekintve a legtöbb ma­gyar ifjú 1463-ban iratkozott be a krakkói egyetemre, ekkor a hallgatók több mint egynegyede érkezett Magyarországról. Számuk a század 80-as és 90-es éveiben emelkedett a legmagasabbra. A XV. század folyamán a tanulók 12,4%-a, összesen 2297 magyar tanult itt, ebből az utolsó negyven évben 1673-an. Főleg a közeli Felső-Magyarország tájairól, de Erdélyből és a távolabbi vidékekről is tódultak az ifjak Krakkóba, mely egyfajta magyar szellemi központtá vált. A XVI. század első másfél évtizedében is évente még mintegy 40-50 magyar fiatal iratkozott be, majd Mohács után számuk egyre csökkent, ami a hitújítással protestánssá váló ország fiatalságának német egyetemekre történő áramlásával függ össze. Az egyetem népszerűségének okait keresve feltétlenül ki kell emelni a két ország közti hagyomá­nyosan jó politikai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat. Krakkó kedvező földrajzi közelségben volt a magyar ifjak számára, és nem elhanyagolható szempont volt a nyugati egyetemekkel szembeni olcsósága. A magyar ifjúságot vonzotta a krakkói egyetem kiemelkedő természettudományos és huma­nista szellemiségű oktatása. Virágkorát élte itt a geográfia, az asztrológia és asztronómia, a matematika.

Next