Honismeret, 2014 (42. évfolyam)

2014 / 2. szám - TERMÉS - Labádi Lajos: Kossuth-emlékek Szentesen

175 éve hunyt el Kölcsey Ferenc, és sírja az­óta nemzeti zarándokhely. Ma már évente sok ez­ren felkeresik a Himnusz költőjének nyughelyét, legtöbbször csoportosan. A csöndes temetőben naponta többször is felhangzik nemzeti imánk éneke, ami a fejfás temetőben olyan lelki él­ményt nyújt, amit mindenki magával visz. Azok, akik voltak már a csekei simái biztosan átérzik Szathmáry Károly 1860. augusztus 24-én, Köl­csey halálának évfordulóján papírra vetett meg­ható és megszívlelendő sorait: „1838. aug. 24-kén oda költözött a jobb lélek, honnan szár­mazott, az égbe; földi sárháza pedig a csekei te­metőben porlik. Még mint gyermek, elzarándo­koltam e szent sirhoz, s azon virágszálak, melye­ket ormáról téptem, legdrágább kincseim. Oh, ha nem mehettek oda mindnyájan, hogy tőle ily lelkesítő emlékjelt hozzatok, menjetek el eszméi­nek, gondolatainak, érzéseinek temetőjébe, a könyvekhez, melyek munkáit tartalmazzák, s on­nan szedjetek magatoknak, soha nem múló, her­­vadatlan virágokat, onnan merítsétek a jónak, szépnek és igaznak állhatatos szerelmét, onnan tanuljatok jó emberek és lelkes hazafiak lenni. Az ő emléke legyen a szentelt zászló, melynek lengé­se nagy és nemes tettekre buzdítson benneteket. Hymnusza legyen gyermekeitek imája, s dicső nevét áldva emlegessétek unokáitok előtt.”32 Debreczeni-Droppán Béla Kölcsey Ferenc 1938-ban felavatott síremléke napjainkban (Debreczeni-Droppán Béla felvétele) Kossuth-emlékek Szentesen Idén 120 éve annak, hogy Kossuth Lajos 1894. március 20-án elhunyt Turinban. A nagy államférfi reformkori tevékenysége, valamint az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején betöltött kiemel­kedő szerepe általánosan ismert. Az már kevésbé, hogy milyen szálakkal kötődött városunkhoz, mivel magyarázható a szinte máig élő Kossuth kultusz. Az évforduló alkalmából idézzük fel ezeket a kapcso­lódási pontokat, csokorba gyűjtve a Szentesen fellelhető Kossuth-emlékeket. Kossuth Lajos és Szentes város közvetlennek mondható kapcsolata 1848 őszén kezdődött, a szabad­ságharc végnapjaiban futó találkozásokkal folytatódott, a kiegyezést követően történt országgyűlési képviselővé, majd díszpolgárrá választásával kiteljesedett. Halálát követően emléke nem merült fele­désbe: a főtér és főutca ma is az ő nevét viseli, ezeken kívül számos festmény, szobor, emléktábla, levél­tári dokumentum és múzeumi relikvia biztosítja emlékének maradandóságát. Az alábbiakban számba vesszük a nagy államférfi és Szentes fontosabb érintkezési pontjait, emléke ápolásának főbb mozzana­tait. A köztörténelemből ismert, hogy Jellasics horvát bán, császári altábornagy 1848 szeptemberében 35 ezer főnyi hadsereggel átkelt a Dráván, azzal a nem titkolt céllal, hogy a magyar forradalmat fegyveres erővel leverje. A képviselőház az önvédelmi harc mellett döntött, elrendelve az újoncozás megindítását, s az általános népfölkelés megszervezését. Batthyány Lajos miniszterelnök kinevezte Kossuth Lajost teljhatalmú országos népfölkelési biztossá, aki szeptember 24-én megkezdte toborzó körútját az Alföld­ön. Cegléd, Szolnok, Nagykőrös, Kecskemét és Csongrád után október 1-jén - Jókai Mór, Egressy Gá­bor és mások kíséretében - Szentesre érkezett. Erre a napra más ügyek miatt népgyűlést hívtak össze, így igen sokan tolongtak a város főterén. Kossuth érkezésének híréről és fogadtatásáról a korabeli taná- 32 Szathmáry Károly: Kölcsey Ferencz emlékezete. In: Vasárnapi Újság. 7. évf. 1860. szept. 16. 38. sz. 455. 27

Next