Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 2. szám - ISKOLA ÉS HONISMERET - Horváth Zoltán: Népfőiskolák Magyarországon
A NÉPFŐISKOLÁK JELENE A rendszerváltás előtti civil mozgolódásokkal, az új, ellenzéki pártok és szervezetek alakulásával, majd az ország demokratizálódásával egy időben a közösségi alapokon nyugvó, önszerveződés elvét valló, demokratikus elvek szerint működő művelődési formák is felerősödtek. A népfőiskolák is újra aranykorukat kezdték élni. Az új szervezetek támogatták ezt a fajta szabadabb, a rendszertől függetlenül működő és működtethető művelődési formát. A rendszerváltozás meghatározó ellenzéki csoportja, a későbbi első kormánypárt, a Magyar Demokrata Fórum megalakulása is szorosan kapcsolódik a népfőiskolai mozgalomhoz, hiszen első lépésként 1985. október 22-én Lezsák Sándor lakiteleki házának kertjében találkoztak az alapítók, ott, ahol a mára már legnagyobb infrastruktúrával rendelkező népfőiskola (lakiteleki Népfőiskola Alapítvány) működik, és működött a rendszerváltás óta. Lezsák Sándor és felesége az alapítványt azért hozta létre a rendszerváltás után, hogy a felnőttképzés és a közösségteremtés területén egy, a skandináv és a német módszerrel, valamint a hazai népfőiskolai hagyományokon alapuló intézményt hozzanak létre. 1995-ben indult az alapítvány és a kecskeméti Németh László Gimnázium közös szervezésében, az iskola lakiteleki kihelyezett tagozataként az iskolarendszerű felnőttoktatás. A hagyományos népfőiskolai típusú képzéseket a különféle, ún. kollégiumok (pl. Wesselényi Miklós Kollégium, Apor Vilmos Kollégium, Kossuth Kollégium, Tessedik Sámuel Kollégium, Afrika Kollégium stb.) és nyári szabadegyetemek keretében folytatják.21 A Lakiteleki Népfőiskola a népfőiskolai szövetségek mellett egy új, alternatív népfőiskolai hálózat kiépítésébe is kezdett. Koordinálásával kívánják létrehozni a Kárpát-medencei Népfőiskolák Hálózatát, melynek része két magyarországi bázis, Vasvár és Kisvárda is, ahol értékfeltáró kollégiumokat is szerveztek, illetve 19 külhoni értékfeltáró kollégiumot is létrehoztak a cél érdekében.22 Az új, az alapítvány által szervezett népfőiskolák létrehozásának segítése érdekében létrejött a Kárpát-medencei Népfőiskolai Terepfelmérő Munkacsoport.23 Az alapítvány 2011-es közhasznúsági jelentése szerint hét magyarországi és hét határon túli népfőiskola létrehozása várható 2020-ig.24 1988-ban országos művelődési egyesületként jött létre a Magyar Népfőiskolai Társaság. 1992-ben egyesületből a tagszervezetek szövetséggé váltak.25 A Népfőiskolai Társaság szerint a cél „egész emberekké, műveltebb emberekké, szabadabb emberekké, demokratikus emberekké válni”.26 2009-ben a hazai nonprofit szervezetek mintegy 10%-a végzett oktatási tevékenységet (kb. 4 és félezer szervezet). Ezek zömében gyermekek oktatásával foglalkoztak, ám a felnőttoktatásra szakosodott civilek száma sem volt elhanyagolható.27 A 2000-es évek környékén csak a Magyar Népfőiskolai Társaság hálózatában évente 10 ezer fő vett részt, 1997-ben 21 Népfőiskola Alapítvány 2011. évi közhasznú jelentése, http://nepfoiskola.lakitelek.hu/images/stories/ docs/2012/kozhaszn.jelent-2011.pdf, Letöltve: 2018. február 3. 22 Uo. 23 Jegyzőkönyv az Országgyűlés Kulturális bizottságának 2017. március 14-én, kedden 8 óra 35 perckor az Országgyűlés Irodaháza V. emelet 569. számú tanácstermében megtartott üléséről, http://www.parlament.hu/ documents/static/biz40/bizjkv40/KOB/1703141.pdf, Letöltve: 2018. január. 17. 24 Népfőiskola Alapítvány 2011. évi közhasznú jelentése, http://nepfoiskola.lakitelek.hu/images/stories/ docs/2012/kozhaszn.jelent-2011.pdf. Letöltve: 2018. február 3. 25 Sz. Tóth János (1993): Népfőiskolák Magyarországon. Magyar Népfőiskolai Társaság, Veszprém. 5. 26 Bordás István-Sz. Tóth János-Trencsényi Imre i. m. 56. 27 Sebestény István (2009): Oktatási szervezetek a magyar nonprofit szektorban, http://ofi.hu/oktatasiszervezetek-magyar-nonprofit-szektorban, Letöltés: 2018. november 3.