Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 5. szám - TERMÉS - Lukács László: Árkádos házak a Káli-medencében
Tölgyfa gerendákat és födémdeszkákat találunk a régi füstöskonyhás házakban. A födémgerendákat mestergerenda tartja. Dunántúlon, a Veszprém-Kaposvár vonaltól nyugatra elterjedt a ház hossztengelyére merőleges keresztirányú mestergerenda. A Káli-medencében öt településen, kilenc háznál találkoztam keresztirányú mestergerendával. Monoszlón a református parókia (Templom u. 9.) első szobájának födémszerkezete kereszt-mestergerendás, rajta a felirat: C. S MDCCLXV. A monogram Oroszi Sámuel prédikátor nevét őrzi. Szépen faragott keményfa kereszt-mestergerenda található Lengyel Mária, Szentbékkálla, Zrínyi u. 5. sz. alatti, egykor füstöskonyhás házának szobájában. A tulajdonos szerint a ház oromfalának felirati tábláján az 1816-os évszám volt olvasható. A Káli-medencében a lakóház külső megjelenését elsősorban az egyes épületrészek aránya, tagolása, a nyílások elhelyezkedése, a különböző tornácmegoldások és a homlokzatok gazdag vakolatdíszítése határozta meg. A vakolatdíszítés elsősorban az utcai homlokzaton, az oromfalon jelent meg. Az oromfal (csipkefal) téglából lépcsőzetesen kirakott szegélye, az ablakok és a padlásszellőző nyílások megfelelő mérete, formája és elhelyezkedése egyszerű, simára vakolt és fehérre meszelt homlokzat esetén is magas esztétikai értéket képvisel. A sarkokra, a felső, háromszög alakú orommező széleire, vagy az ablakok közé kerülő egyszerű szalagkeretek a külső megjelenés hatását fokozzák. A nemesi házak csipkefalán a XIX. század első harmadában jelentek meg a vakolatdíszítés motívumai: a füzérdísz, a levélkoszorú, a felirati tábla, az egy tőből kiágazó kettős csigavonal, a meander, a rozetta, a cserépből kinövő páratlan számú virág. A barokk jellegű vakolatdíszes homlokzatok közül a kővágóörsi Kernács-kúria és a szentbékkállai Istvándi-ház utcai homlokzata a leginkább figyelemre méltó. A Kernács-kúria (Petőfi u. 18.) oromfalán füzérdísz alatt, egyszerű szalagkeretben az 1821-es évszámot látjuk. Ekkor építtette a kővágóörsi nemes Bárány család egyik tagja, valószínűleg Bárány Pál ügyész. Az Istvándi-ház (Kossuth u. 9.) téglalépcsős homlokfalán két oldalról indadísz fogja közre a feliratot: ISTVÁNDI JÓSEF ÉPÍTETTE 1825. Oromfalán csigavonalas, tulipános szemöldökkel koronázott két ablak, az oromzat szellőzőnyílása alatt leveles, rozettás, tulipános díszítésű szoborfülke. Utóbbival azonos színvonalú a ma nyaralónak használt, Kővágóörs, Temető u. 1. számú műemlék ház vakolatdíszítése. Felirati tábláján a N. D. M N. K. J. 1826 felirat építtetőinek nemesi jogállására utal. A Bakony-Balaton vidéki lakóház külső megjelenését döntő mértékben az épületszerkezeti szempontból figyelemre méltó, a különböző építőművészeti stíluskorszakok, elsősorban a reneszánsz és a barokk hatását tükröző tornácok határozzák meg. Keresztirányú mestergerenda a monoszlói református parókia első szobájában 1765-ből (A szerző felvétele)