Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 5. szám - TERMÉS - Lukács László: Árkádos házak a Káli-medencében

Az új tulajdonosok: budapesti, székesfehérvári, pécsi építészek, műemlékesek, filmesek, színészek, képzőművészek, orvosok, mérnökök, tanárok mintaszerűen helyreállították, nyaralóként vagy állandó lakásként használják ezeket a házakat. Az 1990-es évektől külföl­di, elsősorban németországi vásárlók is megjelentek az új háztulajdonosok között. Az 1950- es években lerombolt kővágóörsi Tobak-kúriát (Petőfi u. 20.) Somogyi Zoltán budapesti mérnök állíttatta helyre. Szentbékkállán a Kossuth utcában Németh Gyula egykori torná­­cos háza ma Molnár Endre Münchenben élő építészmérnök nyaralója. A balatonhenyei Ba­­logh-kúriát (Kossuth u. 45.) is új, német tulajdonosa hozatta rendbe. Eredményes tevékeny­ségüket nem csupán helyreállított házaik, hanem a helyi lakosság körében a régi épületek megítélésének jó irányban történt változása is bizonyítja. Az új tulajdonosok hozzájárultak a Káli-medence népi építészeti arculatának helyreállításához, értékeinek megőrzéséhez. Lukács László Irodalom. Cseri Miklós-Lackovits Emőke (szerk.): A Balaton-felvidék népi építészete. Szentendre-Veszprém, 1997; Csukás Györgyi: A Bakony és a Balaton-felvidék népi építé­szete. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közép-Dunántúl tájegysége. Ház és Ember II. 1984. 21-61. Szentendre, Uő.: Barokk vonások a Balaton-felvidék népi építészetében. Néprajzi Ér­tesítő LXXV. 1993.111-141.; Ébner Sándor: Adatok a Bakony északi községeinek építkezésé­hez. Néprajzi Értesítő XXV. 1933.1-14.; Hudi József: A kisnemesi birtokforgalom a Káli-me­dence falvaiban (1800-1850). A kapcsolatok rendszere a Káli-medence falvaiban. Szerk.: Lackovits Emőke. Veszprém, 1988.19-47.; Uő.: Kisnemesi társadalom és építészet a Bakony­ban és a Balaton-felvidéken. A Balaton-felvidék népi építészete. Szerk.: Cseri Miklós-Lacko­vits Emőke. Szentendre-Veszprém, 1997.179-192.; H. Takács Marianna: Magyarországi ud­varházak és kastélyok. Budapest, 1970; Jankó János: A Balaton-melléki lakosság néprajza. Budapest, 1902; Kása László: „Hét szilvafa árnyékában...”. A nemesség alsó rétegének élete és mentalitása a rendi társadalom utolsó évtizedeiben. Budapest, 2001; Krizsán András- Somogyi Győző: A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete. Budapest, 2010; Lackovits Emőke: Népi építészeti emlékek a Kál-völgy falvaiban. Művészet XXI. 1980. 2. 27-29.; Lu­kács László: Die Erforschung der Arkadenhäuser in der ungarischen Volksarchitektur. Zur ästhetischen Volkskultur der Mittel- und Unterschichten der Landbevölkerung in Ungarn. Ostbalrische Grenzmarken XLIII. 2001. 137-154. Passau, Uő.: A káli-medencei lakóház a Dunántúl népi építészetében. Székesfehérvár, 2017; Márton Gábor: Gazdaságos méhtartás. Győr, 1816; Paládi-Kovács Attila: Kisnemesi társadalom és kultúra. Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Főszerk.: Paládi-Kovács Attila. 138-172. Budapest. Vajkai Aurél: Balatonfel­­vidéki és Bakony vidéki falusi épületek a XVIII. századból. Ethnographia LXVIII. 1957. 87-108.; Uő.: A Balaton északi partjának présházai. A Veszprém Megyei Múzeumok Közle­ményei V. 1966.181-246. Veszprém.

Next