Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 6. szám - KÖZ-GYŰJTEMÉNYEK - Pálmány Lilla: Látogatás az Albertfalvi Helytörténei és Iskolamúzeumban

herceg alapította és az új település fejlesztésére évtizedekig gondot fordított. E hagyomány őrzőiként Habsburg Mihály adományából sikerült korszerűsíteni a Mezőkövesd utcai isko­lát, és ő azóta is anyagilag támogatja ezt az intézményt. Habsburg Györggyel kapcsolatban annyit mondanék, hogy a két Habsburg ágnak a közös ünnepe e jubileum. - Mikor nyílt meg a múzeum? - Egy kicsit vissza kell tekintünk az 1828-as iskolakezdésre, az első elemi iskola ekkor ala­kult. A 150. évfordulóra a Petőfi Sándor Általános Iskola rendezett egy kiállítást, amelyet Beleznay Andor érdemesült iskolaigazgató úr szervezett, illetve gyűjtött be tárgyakat régi albertfalvi lakosoktól. Ez képezte az alapját a Hely- és Iskolatörténeti Múzeumnak, később lettünk Albertfalvi Helytörténeti és Iskolamúzeum. A múzeum akkoriban itt volt az isko­laudvaron, csak azt az épületet lebontották. - Mikor látogatható a múzeum és ki a fenntartója? - A nyitvatartási időnk kedd, csütörtök és szombat 14-18 óra. A fenntartó a kerület által üzemeltetett, illetve létrehozott Központ Kft., amelyhez a kerületi Újbuda TV, a kerületi Újbuda című újság és a kerületi művelődési házak üzemeltetése is tartozik. - A XI. kerületi önkormányzat már nem fenntartó? - Egy ideig az volt, de mostanra már kiszervezték és a Központ Kft.-hez került. - Kik látogatják a múzeumot? - Részben az albertfalvi kötődésű régi és új lakosok, az ide járó és ide járt diákok. Időn­ként vannak különleges vendégeink, például ezt az oldalt egy japán diákcsoport írta be az emlékkönyvbe, amikor itt tartottak egy kihelyezett órát. Találtak egy üveg japán bort is. - Egy tantermes épület volt? - A legelső iskolaépület a mai Cérnázógyár helyén állt, ennek a makettjét itt láthatjuk a középső üvegtárolóban, és helyét egy emléktábla jelzi a gyárépület falán. Később ez az épület vándorolt, a következő fázisban a Fő utca - mai Fehérvári út - 26. számú ház he­lyén volt a 24-29-ben. A következő fázis, amikor 1930-ban megépítették a mellettünk lévő, mai Albertfalva utcai téglaépületet az elemi iskola helyszínének, ennek szomszédságában lévő épület akkor igazgatói lakás volt, jelenleg múzeum. 1948-ban a mai Albertfalva ut­cai épületre emeletet építettek. Következő lépcsőben egy hatalmas arányú iskolabővítés­nek voltunk a tanúi. 1978-tól működik a házgyári elemekből összeállított iskola, végül a sportpályán is épült egy 8 tantermes kisépület. 1992-től a régi téglaépület a nyolcosztályos Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskolának ad otthont, később a Bükköny utca 9-ben óvodát is nyitottak. A házgyári épület megmaradt Petőfi Sándor Általános Iskolá­nak, bár közben lett itt gimnázium is, és felnőttoktatási szakképzésnek is helyt adott. Je­lenleg ismét Újbudai Petőfi Sándor Általános Iskolának nevezik. A kis épületben az óvoda lett, azt elvették tőlünk. A sportpályát három részre osztották, az egyik harmada a Petőfi iskoláé, a középső az óvodáé és egy kisebbik része a Don Bosco Iskoláé. - A gimnáziumot miért zárták be? - Ezt mi sem értjük, ez „kifutó rendszerben” megszűnt. Az általános iskola VIII. osztá­lyig megy. Előtte volt még egy iskolaösszevonás: a Mezőkövesd úti Általános Iskolát meg­szüntetve egyesítették a két intézményt. Ide jöttek az ottani tanulók, az az iskolaépület pedig ezután a Szent II. János Pál Iskolaközpontnak adott helyt, melyhez egyházi óvoda, általános iskola és hat évfolyamos, két tanítási nyelvű gimnázium tartozik. - Milyen értékek vannak itt a helytörténeti gyűjteményben? - Elmondtam az iskolatörténeti vonatkozását, az iskolatörténetei emlékek folyamatosan, évről évre bővülnek. Ezt kiegészítve a helytörténeti gyűjteménynek a részeit ismertetném. A folyosón az 1947-től kezdett római kori feltárások anyaga található. Először az öntödei

Next