Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 6. szám - TERMÉS - Pethő Judit: Hajdú Vármegye legendás főlevéltárnoka, Herpay Gábor

Hajdú Vármegye legendás főlevéltárnoka, Herpay Gábor Herpay Gábor 1885. október 5-én született Szabadszálláson, armalista nemes (a család 1754- ben Mária Teréziától kapott birtokadomány nélküli címeres levelet), szegény földműves kiskun szülők első gyermekeként. Édesapja, Herpai János (1856-1942) másodunokatestvére volt Petőfi Zoltánnak, ugyanis Petőfi Sándor szülei Szabadszállásra költözésük után odahívták Hrúz Mária Anna nevű testvérét, aki férjhez ment egy ottani mészároshoz, Baranyai Péterhez, s az ő Zsuzsanna nevű lányukat, a költő unokatestvérét pedig Herpai János - az idősebb - vette feleségül. Az ifjabb Herpai János és testvérnénje, Baky Józsefné Herpai Zsuzsanna (1852-1947) vol­tak azok a rokonok, akik a Petőfi-kutatóknak elmesélték a költő szabadszállási születésének tényeit, körülményeit. Herpai Jánosnak és feleségének, Kovács Zsófiának Gábor fiuk után még két gyermekük született: Imre 1887-ben (1945-ben az oroszok Budapesten az utcáról elhurcolták, s feltételezhetően már Temesváron meghalt tífuszban, abban a gyűjtőtáborban, melynek helyét lakóteleppel tüntették el a románok), neki saját gyermeke nem volt; az 1889- es születésű Mária leszármazottai pedig ma is Szabadszálláson élnek. Herpai Gábor tehetsége korán megmutatkozott, de szülei saját költségükön nem tud­ták volna taníttatni. 7 évesen íratták be az iskolába, s 6 elemit elvégzett Szabadszálláson, csak ekkor vált lehetővé, Baksay Sándor református esperes segítségével, a gimnáziumi továbbtanulás. Kunszentmiklósra került bentlakásra, itt járt ki 4 osztályt, majd 17 évesen odahagyta a kiskun ősök földjét, s a gimnázium felső osztályait már Debrecenben, az ősi Kollégiumban végezte el. 1906-ban érettségizett jeles eredménnyel. Ezután beiratkozott a református teológiára. Mint akadémiai hallgató nemcsak a mindennapi iskolai munkát végezte el kiválóan, de kitűnt pályamunkáival is. Négy ízben nyert pályadíjat, ebből há­romszor latin nyelven (sőt­ egyszer matematikából) írott dolgozattal. Az akadémiai ok­tatók véleménye szerint a hallgatók között ritkán akad ilyen tehetséges, kiváló képességű ifjú. Tanárai közül a nagynevű S. Szabó József nemcsak talentumát ismerte fel, hanem terelgette is a könyvek, levéltári dokumentumok, az egyháztörténet világában, s fel is hasz­nálta kimagasló latin tudását, íráskészségét is. Herpai Gábor tanulmányait alapítványok támogatásával, pályadíjakkal nyert, házitanítóskodással megkeresett pénzekből, a kiváló tanulmányi eredményeivel kiérdemelt tandíjmentesség, ingyenes internátusi, tápintézeti ellátás segítségével tudta folytatni. A teológiai alapvizsgát 1910-ben (ekkor már nős, 1908- ban kötött házasságot kendilónai Szász Matilddal), majd az első és a második lelkészképe­sítő vizsgát is jeles eredménnyel tette le 1912-ben. Az 1910-11-es tanévtől a Kollégium főgimnáziumában lett segédtanár, vallástant, termé­szetrajzot, földrajzot és szépírást tanított. 1911 júniusában megszerezte a népiskolai tanítói oklevelet is, s ekkor már kinevezett segédlelkész volt Szele György mellett. 1912-ben Herpai Gábor megtalálta igazi hivatását, levéltárosi szakképesítést szerzett (Budapesten, egyhangú eredménnyel), megpályázta és meg is kapta Debrecen város újon­nan szervezett segédlevéltárnoki állását, Koncz Ákos mellett. Herpay Gábor

Next