Hungarológiai Értesítő. XI. évfolyam 1-2. szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1989)

A hungarológia hírei - Tudományos ülések, konferenciák - Tárgyak és ereklyék, tények és legendák (Kultuszkutató konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeumban)

László 1951-es filmje szintén politikai töltetű. Az elnyomottakért küzdő, népi gyökerű színésznőt Tolnai Klári alakította, énekhangját Gyurkovics Mária. A parádés szereposztás, a megvalósítás igényessége táplálta tovább a kultuszt, s feledtette az ideologikus párbeszédek ostobaságait. Kelevéz Ágnes A kézirat mint kultikus tárgy. A pályakezdés önmítosza Babits Angyalos könyvében c. előadása Babits egy korai, kéziratos versgyűjteményének, az Angyalos Könyv egy részének (Versek 1903-1911) keletkezését kívánta ma­gyarázni. A kéziratcsomó szerkesztett, datált, lábjegyzetelt „őskötet", de Babits ebben a formában nem akarta publikálni. Játékos főpróba ez az igazi megjele­néshez; a Négyessy-szeminárium volt résztvevőinek küldte el Babits, tőlük várt bírálatot. Egyszerre barátok, tisztelők, rajongók, egymástól várták saját mű­vészi létük legitimációját. A versgyűjtemény másik forrásvidéke Arany Kapcsos Könyve. Nemcsak a művészi megformálásban példa Arany, hanem a „költősors"­ban is párhuzamokat keresett, érzett önmagával Babits. Kovács Ida A fénykép mint életdokumentum és a kultusz kialakulásának esz­köze c. beszámolójában két fényképtípust különít el. Az egyik a művészi portré, amely „nagy embert" ábrázol és igényes kivitelű — ez kultikus érzéseket, áhítatot vált ki. A másik típus időben közelebb áll a jelenhez, amatőrkép, beállítatlan, lé­nyege a spontaneitás. Az első típus a fotós és a modell szándéka szerint is valami magasabb rendűt — a portrén keresztül az illető művészetét — kíván megra­gadni. Legtisztábban ez akkor sikerül, amikor az író, költő életét, és önmagát is műnek tekinti, s teszi ki közszemlére. Jellemző példák Székely Aladár Ady-fotói. Az arc hordozza az életet, a sorsot, és az ebből fakadó művészi értékeket. Nem véletlen, hogy esetenként tokba teszik, asztalra állítják, falra akasztják ezt a fotótípust. A dedikáció még inkább növeli a fotó személyességét, ereklye jellegét. Csaplár Ferenc A Kassák-kultusz c. előadásában arra mutatott rá, hogy Kas­sák új idolt, új költői magatartást alakít ki Adyval szemben. Egy csoport, ta­nítványai élén jelenik meg, gúnyt és nevetségességet vállalva, külsőségekkel is elhatárolódik a tömegtől. A jelenség lényegét ragadja meg Bortnyik Sándor Mes­ter és tanítványok című 1922-es kompozíciója. Az aszketikus, elhivatott, új tant hirdető próféta, Kassák botránykeltő, „papi" fekete ingben és kalapban jár, nyo­mában így tüntetnek hívei is, a „Kassák-katonák". A próféta szigorú magatartási szabályokat követ és követel, mintája nyomán csoportrituálék alakulnak ki: za­rándoklat Bécsbe, a mesterhez, csavargás az emberek között, közös séták, fény­képezkedés. Kabdebó Lóránt Szabó Lőrinc fekete kultusza c. tanulmányában A vezér c. vers a vizsgálat tárgya. A Pesti Naplóban 1828-ban megjelenő vers Szabó Lőrinc 1838-as kötetébe került bele, s a két időpontban más-más akusztikájú. A mű a „fekete legenda" kiindulópontja, noha éppen akkor, 1927-28-ban íródott, mikor Szabó Lőrinc szakított messianisztikus illúzióival, a direkt politikai átgondolá­sokkal, azzal az eszmével, hogy a társadalmat egy kívülről jövő erő — a diktátor — váltja meg. A költő többé nem vátesz, hanem saját öntörvényű világának megteremtője. Tverdota György A Nekro­logika. József Attila halotti búcsúztatói c. előadá­sa József Attila-gyászbeszédeket, halotti búcsúztatókat elemzett a hagyományos

Next