4D - Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 9-12. (2008)

2008 / 9. szám - Balogh Péter István - Koszorú Lajos - Mohácsi Sándor: "Utcákból főutca". A pesti belváros új főutca programja

____ F F FF E J[ppl q !UJ E öjl = E = E ’ÍHp] ^3 jgjj ?? gg = e! ^IriaE 3E§ = 1=2 ej = = li kiflii P ____ P _____FF I PISTI HELKMHDS U J FiUT Cl piüiimji 6&fi ír j j| n [Ff m | m pj pl m [p np ff l3 W1T1Pl huszonegyedik század elején új paradig­mák keresése zajlik Budapesten a város építése, a városban élők életvitele, mun­kavégzése és lakásmódja terén. A „lakni és dol­gozni" kultúrája számos összetevőjében már na­gyot változott, és ez a változás még további évti­zedekig erőteljesen alakítja a város működését, szerkezetét, kultúráját, térigényét és­­használa­tát. Ez a változás formálja a főváros és a belváros egymásra ható szerepeit, és ennek a változásnak az egyik jele a Belváros Új Főutcája program is. 1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A pesti belváros (korábban maga Pest) észak-dé­li tengelyének kialakítása közel másfél évszázada foglalkoztatja a várostervezőket, a városban gon­dolkodókat. Az 1871-ben kiírt nagyszabású város­­rendezési pályázat­ egyik győztese, Feszi Frigyes vetette fel először egy, a várost a Dunával párhu­zamosan átszelő út gondolatát, amely a mai Kecs­keméti utca - Károlyi Mihály utca - Petőfi Sándor utca nyomvonalat követte volna (igaz, ekkor az Újépület miatt még a mai Roosevelt tér volt a vég­pont).­ Bár a „várostengely” első szakaszának ki­alakítására csak a Belváros rendezésének első szakaszában tettek félénk kísérletet, a téma to­vábbra is élénken foglalkoztatta a várostervezők képzeletét. A Szabadság tér alakjának megformálásakor­ is jól láthatóan számításba vették a Várostengely megvalósítását - a mai Október 6. utca méltó fo­gadására és a „tengely" lezárására szolgál a jelleg­zetes, félkörívvel záródó térforma. Közel negyven évvel később, 1935-ben a városfejlesztési prog­ram megállapítására kiküldött közmunkataná­csi bizottság újra kimondta, hogy a Duna-part és a Kiskörút között észak-déli főútvonal kialakítá­sa szükséges, de hasonlóan sok más, a Belvárost érintő jelentős beavatkozáshoz, ennek kiépítése újból elmaradt.­ A „Várostengely”, mint a Belváros Dunával párhuzamos feltárásának nagyvonalú eszköze utoljára 1959-ben bukkant fel Granasztói Pál és Polónyi Károly „Budapest holnap” című könyvében, hogy azután - engedve az egyre erő­teljesebb motorizáció térnyerésének - átadja he­lyét az északi Váci utca és környéke jóval kisebb léptékű fejlesztésének. Eközben az új Erzsébet hídhoz­ csatlakozó nagyszabású, és alapvetően gépjárműforgalom-központú változások - közöt­tük a Kossuth Lajos utca átépítése - évtizedek­re szabályosan „kettévágták” a Belvárost. Ehhez a kelet-nyugati irányú, kétszer három sávos köz­lekedési folyosóhoz szervesen hozzátartozott az észak-déli irányú átmenő forgalom megtartása és megerősítése a Kecskeméti és Petőfi Sándor ut­cák tengelyén. Évtizedek múltak el, mire Belváros-Lipótváros ma is hatályos szabályozási tervében­ ismét felszín­re került - ha távlati javaslatként is - a „tengely" egy részének megvalósítása. Az igazi áttörés aztán a 2006-ban kiírt „Budapest szíve” pályázat ered­ményének­ tudható be: a széles szakmai közvéle­mény elfogadta a Belváros új szerepének megha­tározását­ és kezelési stratégiáját­, amelyek fon­tos eleme a térség funkcióinak megújítása. az új SZERZŐK: BALOGH PÉTER ISTVÁN, KOSZORÚ LAJOS, MOHÁCSI SÁNDOR LEKTOR: SZILÁGYI KINGA

Next