Egyetemes Magyar Encyclopaedia 2. Aka-Amerika (Pest, 1860)
A - Alma - Alma-bor - Almacks
859 MOLYHOS LEVELŰ VADALMA-FÉLÉK.—ALMACK8. 860 Hogy az almafajok természetes csoportjainak további felosztását az egész növény jelentéséből merítve, tovább is figyelemmel, vagy talán biráki szemmel is kisérhessük, ime kiválasztottuk példakép a Kalvillok csoportját, mint olyant, melynek több változványa, minden szakember előtt ismeretes. Molyhos levelű vadalma- félék. I. Törzs: Dasimdeae. II. Sereg: C a v i 11 a e. III. A) Csoport: Gyümölcs egyszinü. a) Gyümölcs jobbára lapos, és kevés magú. Levele fattyúlevelekkel. b) Közepethasú, nem zsíros, elérik jan. előtt. B) Csoport: Gyümölcs kétszínű. a) Gyümölcs lapos, zsíros, közepethasu. Fatytyulevél nagy. b) Gyümölcs magasdad, zsíros, csutkahasu. Fattyulevél nagy. c) Gyümölcs lapos vagy laposdad gömbölyű, nem zsíros. Levél sötétzöld. d) Gyümölcs nem igen magas, nem zsíros. Levél halványzöld. e) Gyümölcs magas, kihegyezett, szag nélküli, nem zsíros. Levél sötétzöld. C) Csoport: Gyümölcs takaró szinti (Deckfärbig). a) Gyümölcs nagy, lapos kinézésű. Fattyúlevél nagy. Rügyek aprók. b) Gyümölcs magas kinézésű, zsíros. Levél világoszöld. c) Gyümölcs nem zsíros, lapos vagy laposdad gömbölyű, csupka fás. Levél világoszöld, fattyú levelekkel. d) Gyümölcs nagy, magas kinézésű, csupkahasu, nem zsíros. Csupka mély állású. e) Gyümölcs lapos, közepethasu, nem zsíros. Csupka fás. (Entz.) Alma, ismeretlen birtok Somogymegyében. — 1256. évben Favus pannonhalmi apát Szigligetet megnyervén V. Istvántól, oda várat épített, mely elkészülte után annyira megtetszett a királynak, hogy azt maga számára viszszavevé, cserébe adván érte egyebek közt ezen Alma földet, mely idővel nevét is elveszté, s most már fekvését sem tudjuk. (K. N.) Alma-bor (Cider), a gyümölcs, főkép az alma, de a körte levéből is nyert bor, mely közönségesen alma-bor, gyümölcs- vagy körtemustnak neveztetik, s Európa több vidékén átalános italul szolgál. Egyébiránt a legjobb s legszeszesebb gyümölcsbor készíttetik az almából. A gyümölcs t. i. kádakban péppé zúzatik s sajtóban kinyomatik. A nyert lé ezután nagyobb hordókba szűrve, forrás alá bocsájtatik. Ha valódi jó bor kevertetik közibe, ez által minőségében sokat nyer; de minden egyéb vegyrészek, mint bodzavirág, murok, birsalma stb feleslegesek. Mihelyest a must a hordóban megtisztul, lehuzatik s úgy kezeltetik mint a szőlőből sajtolt bor. A gyümölcsbor sok nyálka tartalmánál fogva nagyon hajlandó az eczetesedésre; azért a lecsapolásnál arra kell ügyelni hogy a megkezdett hordó mielőbb kiüizíttessék, egyébként tiszta hordót, folytonos töltögetést s jó pinczét igényel. Legkellemesebben ízlik a gyümölcsbor addig, mig belőle sok szénsav fejlődik ki. Később ugyan szesztartalma növekszik, de idővel keserűvé, fanyarrá s végre eczetessé válik. Ha a finomabb gyümölcsnemekből készült borba cseranyagot tartalmazó szer, p. o. kökény nem adatik, nem sokáig tartja magát. Ép mint a közönséges borból, úgy a gyümölcsborból is készíttetnek pezsgőitalok. A gyümölcsbor egészséges ital s naponkinti használatra többet ér a pálinkánál vagy kevésbbé jó sörnél. A legjelesebb almabor Normandiában készíttetik s aránylag legtöbb Schweitzban Thurgau kantonban. Németországban az almabor főitalul szolgál a Majna melletti Franfurt és Thüringa vidékén. Angolhon déli s nyugati részeiben is sok gyümölcsbor készíttetik s a kereskedésben „Britisch wines“ név alatt ismeretes. Ha a gyümölcs bor eczetté válik, a kezelés ugyanaz mint a közönséges bornál, t. i. készeczetre vagy eczetágyra töltetik. Az ily eczet gyümölcs-eczetnek neveztetik, s épen oly jó mint a valódi bor-eczet. A hires felső-ausztriai gyümölcsbor körtéből készíttetik. (W. O. Thon, „ Die Kunst, aus Obstwein zu bereiten Ilmen 1828.; Pohl, „Anleitung zur Bereitung des Obstweins”, Leipzig 1823.) Almacks néven neveztetnek Angolországban oly tánczvigalmak, melyeket határozott időben aláírás útján szokott rendezni a divatvilág. Ezen tánczvigalmak nem csak Londonban a téli időszak kezdetén, hanem a vidéken is kivált a fürdőkben a legnépesb összejövetel alatt megtartatnak. Nevöket egy vendéglőstől nyerték, ki a múlt században Londonban élt. 1763. óta és azontúl egész 1772-ig London előkelő osztálya fölülmúlhatlan fényű és hiszti hangversenyek, tánczmulatságok és álarczos összejövetelekben gyönyörködők, melyek Mistress Therese Comely, azelőtt német énekesnő házában, úgynevezett Carlislehouseban a régi Soho-téren tartattak meg. Ezen főaristokratikus mulatságokkal már 1765-ben hasonnemű mulatságok rendezése lépett versenyre, mely mulatságok a mondott év febr. 12-én Almack vendéglősnél három újból feldíszített teremben rendkívüli fénynyel meg is kezdettek. Ámbátor Almack a hirdetésekben biztosítá a közönséget, hogy a ház meleg téglákból és forró víz alkalmazásával épült, az előkelő közönség mégis félt az épület nedvességétől annyival inkább, mert az időben egész Londonban nátha uralkodott. Az első estély kevéssé volt látogatott, daczára annak, hogy Cumberland herczeg is jelen volt. Mindazáltal az Almack-ek rövid idő alatt divatba jöttek, és a régi soho-i táncrvigalmakat fölülmúlták. Az aláírás nem kevesebb, mint 10 guineába került mindössze 12 tánczestélyre, s az urak jegyei