Egyetemes Magyar Encyclopaedia 3. Amerikai alkotmányok-Asa (Pest, 1861)

A - Argentan - Argenti Döme

861 ARGENSOLA.—ARGENTI DOME. 862 udvaronczok által felőle terjesztett gúnynév, eléggé tanúsítják holta után kiadott munkái, mint: „Considerations sur le gouvernement an­cien et present de la France, comparé avec des autres états , suivis d ’ un nouveau plan d’admi­nistration. Amst. 1764;Sverd, 1784, Liège, 1787. (Elmélkedések Francziaország régi és jelen­legi kormányzása felett, más államokkal egy­bevetve , egy uj kormányzati terv mellékleté­vel). E munka pedig fényes tanúsága szerzője kiképzett szellemének, s igen fontos Franczia­ország belviszonyainak ismertetésére. Még ké­sőbb látott napvilágot ministeri tárczájának elvállalása előtt irt ily czimű mű­ve : „Loisirs d’ un ministre, ou essais dans le gout de ceux de Montagne composes en 1730. Liège, 1787- ben. (Egy minister szim­órái, vagyis kísérletek Montagne követőinek ízlésében szerkesztve). E mű­, mely 1788-ban két kötetben német for­dításban is megjelent, Bécsben, igen mulattató, s eleinte csak az Argenson család barátai szá­mára 100 példányban nyomatott ki, de utóbb számos kiadást ért; sok igen helyes és elmés ész­revételeket, a szerző több nevezetes kortársai jellemzésén kivül sok érdekes és jobbára ad­dig nem ismert adomát tartalmaz. ( 5) Ennek öcscse, Péter Márk, argensoni gróf, született Pá­­risban 1696-ik évi Kisasszonybó 16-kán, s több alsóbb hivatalokban kiváló eszélye és ügyes­sége által tűnvén ki, 1724-ben államtanácsos­, 1743-ban hadügyministerré lön, s 15-ik Lajos­nak igen kedves embere volt. Azonban mivel a király környezetének szintén szálka volt szemé­ben éles elméje, jellemszilárdsága, bő ismere­tei s ernyedetlen munkássága miatt, addig agyarkodtak ellene az üres udvaronczok, mig Pompadour asszony cselszövényei segítségével meg nem buktatták 1757-ben. Ezentúl vissza­vonult Ormesi birtokára, hol 1764-ben meghalt. 6) Antal Márk argensoni marquis, a fönemlitett Renat Lajos unokája, ki 1712. született Valen­­ciennesben, hol atyja felügyelő volt. Antal Márk Schweizban, Lengyelországban, Velenczében képviselte hazáját mint franczia követ ; utóbb ál­­lamminiszer lett. Egy ideig az országos tenger­­hadizár igazgatója is volt, s mint ilyen alapítá a 150,000 kötetre rugó tengerhadi könyvtárt, melyet később Artois gróf vett meg. Miután mi­nisteri tárczáját letette, a franczia akadémia, később a feliratok akadémiája, úgyszintén a berlini és nancy-i tudós társaságok tagjává vá­lasztatott, jeles könyvtárt szerzett, s Párisban 1787-ben meghalt. Iratai közös említést érde­mel : „Mélanges tirés d’une grande bibliothèque.“ (egy nagy könyvtár vegyes kivonata). — Ezen­kívül több lovagregényeket átdolgozott, s itt olvasható alakba öntött. — 7) Mark Renat, ki 1771-ben Párisban született, a franczia forra­dalom alatt a hadseregben szolgált; de Lafay­ette menekülése után, minthogy ennek szárnyse­géde volt, 1792-ben visszavonult jószágára.I.Na­­póleon ellenében megtartotta függetlenségét, s 1804-ben lemondott a „Des deux Nothes“ kor­mánymegye reá bízott igazgatásáról. 1815 óta mind képviselő mindig az ellenzékkel küzdött a kormány ellen , s minden alkalommal az egy­ház engesztelhetetlen ellenének mutatta magát, noha azzal dicsekedett, hogy a nép szellemi jólétének emelése törekvéseinek czélja, holott pedig ép ez az egyháznak fő feladata. A júliusi forradalom után alapított „Carbonnerie démo­cratique“ (népuralmi titkosegylet) czimű kor­mányellenes társulatnak is egyik legtevéke­nyebb tagja, sőt vezetője volt. (Y. O. Pierer, Universal-Lexicon. II. köt. Altenburg, 1835. — Brockhaus, Allgemeine Encyclopaedie. I. köt. Leipzig, 1743.— Dr Binder, Allgemeine Real- Encyclopaedie. I. köt. Regensburg, 1846. — Anselm, Hist. genealog. VI. k. 592—604­­.) (Zs.) Argentan (J. Packfong): Argenti Döme, orvostudor. Hazánkban az orvosi tudomány újabb vívmányaira nézve alig mutathat fel valaki több érdemet és ered­ményt,, mint Argenti Döme, hasonszenvi gyógy­­orvos. Ő a homeopathia tudományos elveit nem csak jeles iratai, hanem a gyakorlati alkalma­zás által is oly érvényre segítette immár, mi­kép hazánkban nem sok mérkőzhetik vele mind szerencsés gyógyításokra, mind népszerűségre nézve. Argenti Döme 1809-ben sept. 26-kán született Váczon. Tanulmányait ugyanott kez­dette, hol tanulótársai közt az első helyet fog­­lalá el. Túlságos szorgalma által gyenge teste annyira szenvedett, mikép Pestre jővén az or­vosi pályára, itt többnyire betegeskedett, és még akkor is szenvedő állapotban volt, midőn 1835-ben az orvosi oklevelet megnyerte, s igy kénytelen volt egészségének helyreállításáról gondoskodva, szülői házához visszatérni ; de nyugodni itt sem tudván, azonnal Hahnemann (i. e.) munkáinak olvasásához fogott, azon re­ménynyel, hogy tán ezen uj gyógymód tökéle­­tes a leend az önmagán tapasztalt réginél. Első kísérletei meglepők valának, és ösztönt adának neki arra, hogy egész lélekkel búvárkodjék. Ekkor egyszersmind ő maga is homeopathikus szerekkel kezdvén élni, a szükséges testmozgást egy nap sem mulasztotta el. Hahnemann példá­jára ily módon növekedvén testi ereje, kettőzte­­tett erővel dolgozott, irt, és tudtunkra első volt hazánkban, ki nyilvános lapokban, többi közt az akkori,, Jelenkor 11 Társalkodójában 1838-tól több éven át közlött érdekes czikkeket a homeopathiá­­ról évenkint. 1847-ben adá ki jeles s e tekintetben első magyar munkáját ily czim alatt : „Különféle betegségek hasonszenvi gyógyítása“ , — mely, daczára a nyugtalan időknek, nagy keletnek örvendett. 1855-ben bocsátá közre tetemesen bővített második kiadását. 1858-ban harmad­szor adá ki e jeles könyvét egészen újra átdol­gozva, Hahnemann életrajzával és a betegsé­gek leírásával gazdagon bővítve. E munkája, mely legújabban negyedik kiadásban is meg­jelent, ismerteté meg őt annyira, hogy hazánk-

Next