Egyetemes Magyar Encyclopaedia 3. Amerikai alkotmányok-Asa (Pest, 1861)
A - Argentan - Argenti Döme
861 ARGENSOLA.—ARGENTI DOME. 862 udvaronczok által felőle terjesztett gúnynév, eléggé tanúsítják holta után kiadott munkái, mint: „Considerations sur le gouvernement ancien et present de la France, comparé avec des autres états , suivis d ’ un nouveau plan d’administration. Amst. 1764;Sverd, 1784, Liège, 1787. (Elmélkedések Francziaország régi és jelenlegi kormányzása felett, más államokkal egybevetve , egy uj kormányzati terv mellékletével). E munka pedig fényes tanúsága szerzője kiképzett szellemének, s igen fontos Francziaország belviszonyainak ismertetésére. Még később látott napvilágot ministeri tárczájának elvállalása előtt irt ily czimű műve : „Loisirs d’ un ministre, ou essais dans le gout de ceux de Montagne composes en 1730. Liège, 1787- ben. (Egy minister szimórái, vagyis kísérletek Montagne követőinek ízlésében szerkesztve). E mű, mely 1788-ban két kötetben német fordításban is megjelent, Bécsben, igen mulattató, s eleinte csak az Argenson család barátai számára 100 példányban nyomatott ki, de utóbb számos kiadást ért; sok igen helyes és elmés észrevételeket, a szerző több nevezetes kortársai jellemzésén kivül sok érdekes és jobbára addig nem ismert adomát tartalmaz. ( 5) Ennek öcscse, Péter Márk, argensoni gróf, született Párisban 1696-ik évi Kisasszonybó 16-kán, s több alsóbb hivatalokban kiváló eszélye és ügyessége által tűnvén ki, 1724-ben államtanácsos, 1743-ban hadügyministerré lön, s 15-ik Lajosnak igen kedves embere volt. Azonban mivel a király környezetének szintén szálka volt szemében éles elméje, jellemszilárdsága, bő ismeretei s ernyedetlen munkássága miatt, addig agyarkodtak ellene az üres udvaronczok, mig Pompadour asszony cselszövényei segítségével meg nem buktatták 1757-ben. Ezentúl visszavonult Ormesi birtokára, hol 1764-ben meghalt. 6) Antal Márk argensoni marquis, a fönemlitett Renat Lajos unokája, ki 1712. született Valenciennesben, hol atyja felügyelő volt. Antal Márk Schweizban, Lengyelországban, Velenczében képviselte hazáját mint franczia követ ; utóbb államminiszer lett. Egy ideig az országos tengerhadizár igazgatója is volt, s mint ilyen alapítá a 150,000 kötetre rugó tengerhadi könyvtárt, melyet később Artois gróf vett meg. Miután ministeri tárczáját letette, a franczia akadémia, később a feliratok akadémiája, úgyszintén a berlini és nancy-i tudós társaságok tagjává választatott, jeles könyvtárt szerzett, s Párisban 1787-ben meghalt. Iratai közös említést érdemel : „Mélanges tirés d’une grande bibliothèque.“ (egy nagy könyvtár vegyes kivonata). — Ezenkívül több lovagregényeket átdolgozott, s itt olvasható alakba öntött. — 7) Mark Renat, ki 1771-ben Párisban született, a franczia forradalom alatt a hadseregben szolgált; de Lafayette menekülése után, minthogy ennek szárnysegéde volt, 1792-ben visszavonult jószágára.I.Napóleon ellenében megtartotta függetlenségét, s 1804-ben lemondott a „Des deux Nothes“ kormánymegye reá bízott igazgatásáról. 1815 óta mind képviselő mindig az ellenzékkel küzdött a kormány ellen , s minden alkalommal az egyház engesztelhetetlen ellenének mutatta magát, noha azzal dicsekedett, hogy a nép szellemi jólétének emelése törekvéseinek czélja, holott pedig ép ez az egyháznak fő feladata. A júliusi forradalom után alapított „Carbonnerie démocratique“ (népuralmi titkosegylet) czimű kormányellenes társulatnak is egyik legtevékenyebb tagja, sőt vezetője volt. (Y. O. Pierer, Universal-Lexicon. II. köt. Altenburg, 1835. — Brockhaus, Allgemeine Encyclopaedie. I. köt. Leipzig, 1743.— Dr Binder, Allgemeine Real- Encyclopaedie. I. köt. Regensburg, 1846. — Anselm, Hist. genealog. VI. k. 592—604.) (Zs.) Argentan (J. Packfong): Argenti Döme, orvostudor. Hazánkban az orvosi tudomány újabb vívmányaira nézve alig mutathat fel valaki több érdemet és eredményt,, mint Argenti Döme, hasonszenvi gyógyorvos. Ő a homeopathia tudományos elveit nem csak jeles iratai, hanem a gyakorlati alkalmazás által is oly érvényre segítette immár, mikép hazánkban nem sok mérkőzhetik vele mind szerencsés gyógyításokra, mind népszerűségre nézve. Argenti Döme 1809-ben sept. 26-kán született Váczon. Tanulmányait ugyanott kezdette, hol tanulótársai közt az első helyet foglalá el. Túlságos szorgalma által gyenge teste annyira szenvedett, mikép Pestre jővén az orvosi pályára, itt többnyire betegeskedett, és még akkor is szenvedő állapotban volt, midőn 1835-ben az orvosi oklevelet megnyerte, s igy kénytelen volt egészségének helyreállításáról gondoskodva, szülői házához visszatérni ; de nyugodni itt sem tudván, azonnal Hahnemann (i. e.) munkáinak olvasásához fogott, azon reménynyel, hogy tán ezen uj gyógymód tökéletes a leend az önmagán tapasztalt réginél. Első kísérletei meglepők valának, és ösztönt adának neki arra, hogy egész lélekkel búvárkodjék. Ekkor egyszersmind ő maga is homeopathikus szerekkel kezdvén élni, a szükséges testmozgást egy nap sem mulasztotta el. Hahnemann példájára ily módon növekedvén testi ereje, kettőztetett erővel dolgozott, irt, és tudtunkra első volt hazánkban, ki nyilvános lapokban, többi közt az akkori,, Jelenkor 11 Társalkodójában 1838-tól több éven át közlött érdekes czikkeket a homeopathiáról évenkint. 1847-ben adá ki jeles s e tekintetben első magyar munkáját ily czim alatt : „Különféle betegségek hasonszenvi gyógyítása“ , — mely, daczára a nyugtalan időknek, nagy keletnek örvendett. 1855-ben bocsátá közre tetemesen bővített második kiadását. 1858-ban harmadszor adá ki e jeles könyvét egészen újra átdolgozva, Hahnemann életrajzával és a betegségek leírásával gazdagon bővítve. E munkája, mely legújabban negyedik kiadásban is megjelent, ismerteté meg őt annyira, hogy hazánk-