Egyetemes Magyar Encyclopaedia 3. Amerikai alkotmányok-Asa (Pest, 1861)
A - Argentina - Argentini szövetséges köztársaság
863 ARGENTI DOME.—ARGENTINI SZÖVETSÉGES KÖZTÁRSASÁG. 864 ban alig van megye, hol könyve nem léteznék, a szenvedő emberiség legnagyobb hasznára ; alig van megye, hol részint személyes látogatás, részint levelezés által összeköttetésben nem lenne több tekintélyes beteggel. Ennyire elfoglalva, az irodalmi pályáról sem mondott le egészen. 1855-ben a lipcsei és 1857-ben a bécsi homeopathia-egylet tagjává választatott ; s ő nem csak munkás iró, hanem ibuzgó irodalombarát is. (J.lg.) Argentina (át.), a szálkás, lágyparás halakhoz (Ostacanthi, malacopterigii), a hasparások (Abdominales) rendébe, a lazaczfélék (Salmonei) családába tartozó nem. Fogai a nyelven és az ekecsontban vannak , állkapcsai fogatlanok. A gyöngyös a. (A. sphyraena L.) 9—10 hívelyknyi hosszú, vékony hal, szája kicsiny, szeme nagy, kopoltyúfedői ezüstszínűek; koponyája annyira átlátszó, hogy agyvelejét látni lehet ; farkparája villás, pikkelyei nem láthatók , háta és hasa sárgás, oldalán gyönyörű ezüstszalag fut végig ; gyomra fekete, úszóhólyaga fényes ezüstszín. A Közép-tengerben él. Úszóhólyagának és pikkelyeinek ezüstpora lemosható, s az ismeretes keleti essentiát (Essence d’ Orient) adja, melyből hamis gyöngyöket készítenek. — Rajzát adta : Cuvier, Jemoir. du Musée. I. 1818. p. 228—236. p. XI. f. 1.; — és Linz, Naturgesch. u. Abbild, d. Fische, p. 235. t. 80. — (K. Gy.) Argentin szövetséges köztársaság (előbb la platai egyesült államok, vagy La Plataszövetség), azon új szövetséges dél-amerikai állam neve, mely az egykori spanyol Rio de la Plata alkirályság déli részéből alakult. A La Plata-, azaz ezüstfolyam-vidéket a spanyol udvar által 1515-ben fölfedezési utazásra kiküldött solisi Diaz János fedezte föl. Diaz fölfedezéseit tovább folytatta Garcia Diego, Caboto Sebestyén, ki azt gondolván, hogy e vidék ezüstben bővelkedik, főfolyamát Rio de la Plata, vagyis ezüstfolyónak nevezte, és Mendoza Péter, ki a La Plata folyó jobbpartján, torkolatától mintegy 40 mérföldnyire. Buenos-Ayres, régente a Rio de la Plata spanyol alkirályság, utóbb egy ideig a La Plata szövetséges köztársaság, jelenleg a független Buenos-Ayres köztársaság fővárosát alapította 1535-ik esztendőben. A spanyol udvar ez idő óta a La Plata folyó mentében fölfedezett vidéken, az indusokkal küzdelmeket kivéve, akadálytalanul folytatta a gyarmatosítást, s időjártával hatalmas spanyol birtok alakult e vidéken , miért a spanyol udvar 1777-ben a mostani argentini köztársaságot képező tartományokat Buenos-Ayres, Bolívia, Paraguay és Uruguay, most szintén független köztársaságokat képező tartományokkal együtt az egykori Peru alkirályságtól elkülönözte, és Buenos-Ayres alkirálysággá alakította. Ez idő óta e vidék egész a jelen század elejéig békét és nyugalmat élvezve, gyarapodott és fejlődött mindig hatalmasabb és népesebb tartománynyá. De az angolok, kiknek ősi szokásuk saját érdekeik elmozdítására minden, kivált tengeri hatalmasabb államot gyengíteni, a népek kifejlődését főkép a kézműiparban, nehogy saját kézműveik kiszoríttassanak, meggátolni, se végre bármily eszközt fölhasználni, belzavarokat, visszavonást, polgárháborút éleszteni. Buenos Aires városát egészen váratlanul megszállták , a lakosoknak pedig segítséget ígértek a spanyol uralom lerázására és függetlenségek kivívására. De ezúttal a nép még nem igen hajlott az angolok izgató hitegetéseire, sőt nemsokára a spanyolok által Linnier vezérlete alatt kiűzettek a városból, valamint 1808-ban újra megkísértett támadásuk is visszavezetett. Mindazáltal a politikai függetlenségi eszmék már el valának hintve, s az angol kereskedők által gondosan terjesztetvén, lassan kint mindinkább fölkaroltattak. Ekkép Buenos-Ayres utóbb a délamerikai függetlenségi törekvések központjává lön, melyeket az angolok erélyesen szítottak, így, midőn I. Napoleon Spanyolországba beütött, az anyaország viszonyai megváltozván, lassankint Spanyolország délamerikai gyarmataiban is teljes átalakulás készült. Mert 1806 óta Buenos-Ayresben szabadelvű párt alakult , s midőn az 1809- ben Buenos-Ayresbe érkezett új alkirály, Cisneros, erélyesen és szigorúan kezdett kormányozni, az angolok által izgatott szabadelvű pártnak rövid küzdés után sikerült 1810-ben az alkirályt megbuktatni, és Saavedra Kornél elnöklete alatt kormányzó tanácsot szervezni. E lépéssel meg jön Dél-Amerikában kezdve az anyaországtólelszakadás, és az ellene való küzdelem. A mozgalom fővezetője az államtitkárrá kinevezett Moreno Marian volt, ki az alkirály minden állása visszafoglalására intézett törekvéseit meghiúsította , minthogy valamennyi spanyol tisztviselőt hajókra rakatott, s tova szállíttatott. E közben a kormányzó-tanácsban egyenetlenség törvén ki, Moreno kénytelen volt szigorú eljárást és a fölkelés következetes végrehajtását követelő párthiveivel együtt a kormányzó-tanácsból kilépni , ki is nemsokára Angolországban mint az új államnak képviselője meghalt. Mihelyt a kormányzótanács az alkirályságot argentini név alatt függetlennek nyilvánította az anyaországtól, annak távolabb eső vidékeit is az anyaországtóli elszakadásra bírta, s még a függetlenség kikiáltatásának első éve folytán Rio de la Plata valamennyi tartományaiban elterjedt a fölkelés, csak Paraguay maradt független mind Buenos Ayrestől, mind Spanyolországtól. Mindemellett az új argentini köztársaságnak kedvezett a szerencse Banda Oriental ellen kezdett vállalataiban , mert 1811-ben a Banda Oriental fővárosából kitörő spanyolokat 200 gaucho, vagy marhatenyésztő Artigas vezérlete alatt roppant vesztességgel visszaverte , de ezen küzdelem még ezután is több évig tartott. Eközben a