Egyetemes Magyar Encyclopaedia 10. Joakáz-Lysias (Pest, 1872)
K - Kafferek - Kagyló - Kahlenberg - Kaifás - Kain - Káiró - Kalabria - Káli - Káldi György
47 KAFFEREK.KÁLDI GYÖRGY. 48 hasznos ismereteken kivül a betiltás tudományát ültette át Itellasba. (P.) Kafferek. Délafrikában a Kapföld környékén lakó s több törzset számláló tekintélyes népfaj. A többi afrikai népfajokról arcz és testalkatra, úgyszintén jellemre egészen elütnek. Erős és deli szálas termetnek, bőrük színe barna, mit azonban szeretnek vörösre festeni. A nyílt férfias tartás, dombom magas homlok s szép hajlású orrnál fogva az európai fajhoz hasonlitnak, de a gyapjas tömör hajzat, s kiálló arczcsontok a hottentottákra, duzzadt vastag ajkaik az ethiopiai, vagy négerfajra emlékeztetnek. Főfoglalkozásuk a vadászat és marhatartás, s nagyobbrészt nomád életet élnek. Hisznek egy magas lény, s egy gonosz szellem létezésében, határozott vallási szertartásaik és papjaik nincsenek, s ezeket babonás szokások, s szemfényvesztő kuruzslók helyettesítik. A keresztény missiók is kevés eredményt mutathatnak fel, nem lévén a kafferek hajlandók fölhagyni a többnejűséggel. Kormányfoményformájuk patriarchális színezetű monarchia. Törzs szerint feloszlatnak négy, u. m. a Kosszú, Tambuki, Matimba és Zula főtörzsekre. E büszke jellemű, vendégszerető, értelmes és harczias nép már egy század óta elkeseredett védelmi harczot vi a hollandok s legújabban az angolok ellen, kiknek mindez ideig csak egy töredéket sikerült hatalmukba hajtani, míg a legnagyobb rész, máig kétségbe esett elszántsággal küzdi az európai elnyomás, s erőszakolt polgárosítással szemben a végső élethalál-harczot. (Gy. Jv.) Kagyló (Acephala, Conchifera) a puhányok azon osztályához tartozik, melynek egyénei fejnélküliek, s többnyire két, egymással ruganyos izomszalagok által zár gyanánt összekapcsolt válvány (kagylóhéj) által a kártékony külviszonyok ellen védvék. A kagylók növekvése szakonkint történik, hasonlóan a fák évgyűrűihez. Színezetöket az alattuk elterülő »köpeny« nevevezetű testanyagoktól nyerik. A lélegzés kopoltyúk segélyével, szaporodásuk peték által történik. Sok kagylónak hasán húsos nyujtvány nyomul ki a héjból, mely arra szolgál, hogy általa a kagyló az iszapba kapaszkodva mászhassék. Többnyire a tenger lakói. Mint kövületek különösen a harmadlagos kőzeteknél néhány ezer faja fordul elő. Némely faj nélkül használható, másoknak héját mészégetésre használják, olykor díszmüvekké dolgozzák föl. Csak kevés kártékony. F. J. Kahlenberg (Kopaszhegy, Szárhegy) a bécsi erdőhegység egy része Alsó-Ausztriában, Bécs és Klosterneuburg közt a Dunáig halad, mely mellett a Józsefhegy (Kahlenberg) és Lipóthegy emelkednek. Ez utóbbin templom van, melyben az 1683. sept. 3-iki török csata előtt Szobieszki János, bádeni Lajos, Lothringeni Károly és más vezérek győzelemért imádkoztak. —ss.— Kasfás, Jézus korában élt zsidó főpap, ki előmozdította az Üdvözítő halálra itéltetését, összegyűjtően a főtanácsot, és ezelőtt Jézust istenkáromlásról vádolván. Az apostolokat is üldözte és szaduceusnak tartatott. Utóbb Vitellius helytartó megfosztotta méltóságától. Kaifás házát most is mutatják. ( —ss.— Kain Ádám és Éva elsőszülöttje; áldozata, melyet a föld gyümölcseiből az Urnák nem jó szívvel felajánlott, r nem volt Isten előtt oly kedves mint, testvére Ábelé. Emiatt haragra gyuladt és ártatlan testvérét megölé. De Isten megátkozta, egyszersmind jel által megóvta a vérboszutól. A kétségbeesett Kain Ned földére menekült, itt nemzéténeket, s várost épített, melyet tőle nevezett el. —ss.— Kairó (Mazr el Káhera , a diadalmas főváros.) Egyptom fő-, Afrika legnagyobb és a török birodalomnak második városa, a Nílus partján három részből áll: a) Az óváros vagyis Fostat (a. m. sátor) a XX. századig Egyptom fővárosa volt és roppant kiterjedéssel birt, 1167- ben fölgyujtatván 50 napig égett. Jelenleg a görög patriarchának és több görög zárdának székhelye. b) Az új város már a X. században keletkezett ugyan, de roppant kiterjedését a Fostatnak érintett égése után nyerte. A Makattam hegy lábánál, dombokkal környezett, homokos síkon fekszik. Lakosai száma 300.000, kik közül 10,000 kopt. Van négy nagy tere, 40 keskeny, görbe és kövezetlen utczája, 30,000 többnyire két-hároméletes háza; 400-nál több, nagyrészint pompás meséja, 30 keresztény temploma, 10 zsinagógája , 1200 kávéháza, 1300 s néhány bazárja és okelja, kereskedelmi 300 cisternája, 70 nagyszerű fürdője. Számtalan mohamedán tanintézettel bir; a főiskola 1200 tanulóval a legnevesebb ; orvostanodája, nagy kórházai, tébolydája és vakok intézete szintén említést érdemelnek. K. székhelye az alkirálynak és kormánynak, közös pontja a nubiai, nigritiai, zaharai és éjszak-afrikai kereskedésnek Arábia és Indiával, c) Bulak kikötője Kairónak a Nílus egyik szigetén, műegyetemmel, csillagdával, nagymérvű arabs, persa és török könyvnyomdával. (P.) Kalabria. A római köztársaság korában Alsó-Itália délkeleti földnyelvét, az »olasz csizma sarkát«, a messapok hajdani hazáját értették e név alatt.Főhelyei a régi K.-nak valának: Brundusium (ma Brindisi), Tarentum (Taranto) Archytas hazája. A messén háborúk korában a parthenek által lett alapítva. Jelenleg Kalabria Nápolynak azon tartománya, mely az ókori Graecia magna, utóbb Bruttis helyét foglalja el. A mai K. nevesebb helyei: Reggio (a hajdani Rhegium) 20,000 lakossal; Sciglio, (Scyllaeum) a félelmes Scylla közelében; Crotone (Kroton) , Paulo, paulai sz. Ferencz születése helye; Cosenza, (Consentia), Alarich góth király sírjával a Busiento medrében ; Venosa (Venusium), Horatius születéséről (65. Kr. e.) nevezetes. (P.) Káli lásd Hameleg. Káldi György jeles bibliaforditó Nagy