Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 2. Ellenállás - Kazula (Budapest, 1931)
F - Fermói Fülöp - Fernando Poo - Fernói József - Ferrara - Ferrara-flórenci zsinat - Ferrari bíboros, l. Opera Cardinal Ferrari - Ferrari
Fermói 112 főleg őt illeti a valószínűségszámítás elméletének érdeme. Hithű katolikus volt. Fermói Fülöp, püspök, pápai követ. III. Miklós pápa küldte Magyarországra Kún László uralkodása alatt, amikor a király könnyelműsége és léhasága következtében az egész országot elborította a polgárháború lángja. 1279 elejétől 1281 közepéig tartózkodott hazánkban. Az ő fellépésére hívta össze Kún László a tétényi országgyűlést (1279), amely kimondta, hogy a kánok a Maros, Körös és Tisza vidékén állandóan letelepedjenek és felvegyék a kereszténységet. Ugyanezen évben a pápai követ zsinatot is tartott Budán (1. Budai zsinat). Cs. L. Fernando Poo, afrikai gyarmat, rendkívül termékeny, de egészségtelen klímájú sziget a Guineai-öbölben (50 év alatt 100 missziós halt meg). Apostoli vikáriátus, amely egyúttal több más szigetre is kiterjed. A missziós munkát a Szeplőtelen Szűz Fiai című missziós rend látja el. Területe 26.659 km 2, lakossága 118.293 lélek. 71 elemi és egy műhelyiskola s 4 kórház van a missziósok vezetése alatt. Szerzetespapság 44, apáca 32, katolikusok száma 25.555. Ker G. Fernei József, kapucinus, +1556. Ő honosította meg sokhelyütt és terjesztette el a 40 órai szentségimádást. Ferrara, olasz város, régebben hercegség, érseki székhely. Püspöksége 858-ban alakult, az elnéptelenedett verghenzai széknek ide való átvitele útján. Székesegyháza a lombard építőművészet remeke, nagy értékű műkincsekkel, főleg az ú. n. ferrarai festőiskola (Piero della Francesca, Calegaro, Cossa, Costa, Tura stb.) alkotásaival. Nagynevű egyetemét IX. Bonifác alapította 1391-ben. A város a középkorban a tusciai őrgrófok birtokában volt s ezek alatt hatalmasan fellendült; 1101-ben fellázadt Tuscai Margit ellen; 1336-ban az Esték fennhatósága alá került, akiknek II. Pál 1471- ben hercegi címet adományozott. A hatalmas Este-család alatt F. jelentékenyen fellendült s hamarosan Olaszország egyik legragyogóbb, művészi s vallási téren egyik leghatékonyabb központja lett (Savonarola, Ercole d’Este, Ariosto, Strozzi, Torquato Tasso stb.). Az Esték kihalta után F, mint megüresedett pápai hűbér 1597-ben az egyházi államba kebeleztetett s így is maradt 1859-ig, amikor a piemonti nemzeti mozgalom az egységes Itália keretei közé kényszerítette. A F.-i érsekség kivett (közvetlen) érsekség; szuffragáneusai nincsenek. Ferrara-flórenci zsinat. Miután abázeli zsinat a szakadás útjára lépett, IV. Jenő pápa 1438-ban Ferrarába hívta össze folytatólag az egyetemes zsinatot. A zsinat elsősorban kárhoztatta a bázeli primátusellenes határozatokat, utóbb az ott választott ellenpápát híveivel együtt kiközösítette. A zsinat fő feladata a keleti szakadás megszüntetése volt, amire a viszonyok alkalmasaknak látszottak. A törökök által szorongatott Palaeolog VII. János konstantinápolyi császár ugyanis már Bázelbe is elküldte ez ügyben követeit; a pápa éppen az ő kérésére helyezte át a zsinatot Ferrarába. A 15-ik ülés után a zsinat székhelyét gabonahiány és ragály miatt Florencbe tették át (1439) s ott ismét 9 ülést tartottak. A zsinaton a pápa elnökölt s a császáron kívül több keleti főpap is részt vett. Ezeknek fejei József konstantinápolyi pátriárka, Bessarion niceai érsek, Marcus Eugenicus efezusi püspök és Izidor kievi metropolita voltak. A vitát, mely főként a Filioque-nek a hitvallásba való bevétele körül forgott, Cesarini Julián és Traversali Ambrus vezették. Marcus Eugenicuson kívül végre mindnyájan megegyeztek s a Laetentur coeli kezdetű bullát 115 latin és 33 keleti püspök írta alá. Főbb pontjai: 1. a Filioque elismerése, 2. tisztítóhely létezése s a halottakért való imádkozás üdvös volta, 3. a kovászos és kovásztalan kenyér használata a szentmisében, 4. a pápa primátusának az első egyetemes zsinatok példájára való teljes elismerése, 5. a patriarchal székhelyek sorrendjének megállapítása: római, konstantinápolyi, alexandriai, antiochiai, jeruzsálemi. Ugyanekkor az örmények egy része is unióra lépett s rövid vita után szintén elfogadta az Exultate Deo kezdetű dekrétumot: a Filioquét elismerik, elfogadják a Krisztus két természetének tanát a chalcedoni zsinat megállapítása szerint, a 7 szentséget, tisztítóhelyt s a pápa felsőbbségét. A folytatólag Rómában 1442. tartott zsinaton az egyiptomi jakobiták, a monoteleták, maroniták és bolgárok egy része is csatlakozott az unióhoz. Azonban mikor a várt törökellenes segítség Nyugatról elmaradt, János császár nem hajtotta végre az uniót, amely a keletiek nagy többségének úgysem volt kedves. A F. határozatai tehát nem jártak a várt eredménnyel. A bázeli zsinat 25 ülésén hozott reformhatározatokkal együtt (kivéve a pápa primátusa ellen szólókat) a F. egyetemes zsinat jellegét nyerte s így az egyetemes zsinatok sorában a 17-ik. A. E. Ferrari bíboros, 1. Opera Cardinal Ferrari Ferrari, 1. Defendente, olasz festő, működött 1510—35. Művészetében északi hatások érvényesülnek, rajzban és színezésben egyaránt. Művei mind vallásos tárgyúak, közülük legfőbbek a Tizenkét éves Jézus a templomban (Stuttgart, Képtár), a Gyermekét tápláló Madonna és Sz. Katalin eljegyzése (Turin, Pinacoteca). 2. F. Gaudenzio, olasz festő, 1480—1546. Lombardia legérdekesebb és legjelentősebb mestere a cinquecentóban. A német festészet befolyásának az olasz stíluselemekkel való egyesülése adja meg művészetének Ferrari