Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932)
L - La Croix - Lacsny Ince - Lactantius, Lucius (Cae(ci)lius Firmianus - Laczkó Dezső - Ladomér - Laënnec René - Laetare ("örvendj" - Lafon Adnré - Lafontaine Jean (de) - Lagerlőf Zelma - Lagrange József - Laibach (Ljubljana) - Laikus
La Croix 152 La Croix, francia katolikus napilap; az asszumpcionista atyák alapították 1883- ban. Lacsay Ince, premontrei tanár, 1886— 1928. Természettudományi munkákat írt. Lactantius, Lucius Cae(ci)lius Firmianus, egyházi író. *260 körül Afrikában, pogány szülőktől, +340 körül valószínűleg Trierben. Arnobius tanítványa volt. Dioklecián császár meghívta Nikomediába a retorika tanítására. Itt titkon kereszténnyé lett. Az üldözés kitörésekor (303) lemondott állásáról, de Nikomédiában maradt, míg[Konstantin császár Crispus fia nevelésére Galliába nem hívta (317). További sorsáról nem tudunk. Művei: Institutiones divinae, melyben a pogány bölcselőket cáfolja s a kereszténység tanítását próbálja rendszerbe foglalni; De ia Dei a stoikusok helytelen istenfogalma ellen küzd; De mortibus persecutorum a kereszténység üldözőinek gyászos végét mutatja be 313-ig; különösen a Dioklécián-féle üldözéssel foglalkozik. De ave phoenice című költeményében a főnixmadár mondáját dolgozta fel. Műveiben a latin előadásforma valóságos mesterének mutatja magát. Stíluskészsége miatt a humanisták „keresztény Cicerónak“ nevezték. Teológiai tudása azonban nem alapos. Híve volt a schiliazmusnak, melynek bekövetkezését közelinek tartotta. L.-nál találjuk a Konstantin-féle türelmi rendelet szövegét; ő ír először Konstantin látomásáról. Egy L. Laczkó Dezső, piarista, geológus, *1860. 1903 óta a Veszprémvármegyei Múzeum igazgatója, melyet egyik legszebb vidéki gyűjteményünkké fejlesztett. 1902-ben részt vett Déchy Mór kaukázusi utazásában (Geológiai jegyzetek a Kaukázusból, 1907). A veszprémi Jeruzsálemhegyen ősteknősbékát fedezett fel (Plachochelis placodonta). Megírta Veszprém városának és tágabb környékének geológiáját, a veszprémi Sz. Benedek-hegy történetét, a római utakat és talajnyomokat Veszprém megye déli felében. Fr. E. Ladomér, esztergomi érsek. (+1298.) Kún László sülyedő korának legnemesebb alakja. A király könnyelműsége ellen éppen olyan bátorsággal küzdött, mint az oligarchák önző féktelensége ellen. I Fülöp fermói püspöknek odaadó munkatársa volt; tántoríthatatlan híve a jogfolytonosságnak s éppen ezért legerősebb támasza III. Endrének, az utolsó Árpádnak, akit Kún László halála után ő hívott be és koronázott királlyá. Laennec René, francia orvos, 1781—1826. Párisban volt egyetemi tanár; ő a szethoskop és az auszkultációs tan feltalálója. Hitvalló katolikus volt. Laetare („örvendj"), nagyböjt 4-ik vasárnapja, melyet a napi miseszöveg kezdetéről neveztek el így. Ez a böjtközép, melyen (ahol ilyen miseöltöny van) rózsaszín az egyházi liturgia színe s amelyen a pápa az faranyrózsát szokta megáldani. Lafon André, francia regényíró és költő. 1883—1915. Szelíd, lelkies lírájában természeti hangulatok s Isten elé készülő áhitatos érzések lebegnek. Regényeiben finom lélekrajzoló; az Éléve Gilles című elnyerte az Akadémia nagydíját. Lafontaine Jean (de), a legnagyobb francia meseköltő. 1621—95. Sokáig könnyelmű, kicsapongó életet élt s csak 1692-ben, súlyos betegségéből felgyógyulva tért meg; ettől kezdve zsoltárfordítással foglalkozott. 240 oktatómeséje világjelentőségre tett szert. Többi, jórészt sikamlós írása nem jelent értéket. Lagerlöf Zelma, protestáns svéd regényírónő. *1858. Páratlan képzelete, szelíd, lelkekbe látó elbeszélőtehetsége a värmlandi svéd romantika, a néphagyományok, a katolikus legendák, az izlandi sagairodalom útmutatása szerint epikai remekműveket alkotott. A Gösta Berlings saga (1891) után, melyben még az élet naiv élvezése s annak természetfeletti szemlélete között ingadozik, mindinkább a vallásos eszményiség költőjévé, az emberek művészi tanítójává fejlődött. Novellái, előadásai, verses és színi művei, regényei jóságot, szeretetet, a szenvedők s szegények iránt részvétet hirdetnek. A modern svéd irodalomban ritka optimizmusa kifejezetten vallásos lelkületéből fakad, amely mindenütt a természetfelettit, az értelmen felül állót, a titokzatost keresi s találja. Kifejlődésére döntően hatott olaszországi tartózkodása, a kát. nép naiv legendakincse és derült élete. A katolicizmust csak esztétikai s misztikus oldaláról ismeri s értékeli. Litz E. Lagrange József O. P., szentírás-tudós, a jeruzsálemi École biblique (1. Bibliai főiskolák) megalapítója s a legújabb időkig igazgatója (*1855). Az általa megindított Revue Biblique-ben s más tudományos folyóiratokban megjelent értekezéseken kívül nevesebb munkái: Études sur les religions sémitiques; Le messianisme chez les Juifs; Évangile selon St. Matthieu; Év. selon St. Marc; Év. selon St. Luc; Év. selon St. Jean; L’Évangile de J.-C. Puy A. Laibach (Ljubljana), a szlovénség fővárosa, püspöki székhely (1461). Épületei közt kimagaslik a dóm (bárok, a XVIII. század elejéről), a sz. Jakab- (olasz reneszánsz a XVII. század elejéről), sz. Péter-temploma (1726—30). Lakosainak száma 55.000, akik csekély kivétellel mind katolikusok. Laikus (16. nép), a. m. világi katolikus, szemben az egyháziakkal, aklerikusokkall. Az Egyházban isteni rendelésen alapul a különbség világiak és egyháziak közt. L. hívővé az ember a keresztség felvétele által lesz; klerikussá válik a fhajkorona fölvétele által. A L.-ok kötelességei az egyházi törvények megtartására s az egyházi elüljárókkal szemben való engedelmességre irányulnak. Jogaik: az Egyház rendelkezései szerint részesülhetnek az Laikus