Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932)
P - Pápai állam, l. Egyházi állam - Pápai cappella, l. Cappella - Pápai érdemrendek és kitüntetések - Pápai familia (familia pontificia) - Pápai kamarások - Pápai káplánok - Pápai követ
Pápai állam 501 joghatósággal rendelkezőknek engedte meg (1762), hogy húsvétkor P.-t adjanak. Később minden, főpapi jelvényekkel rendelkező pap, szerzetesfőnök, népmissiót, lelkigyakorlatot végző pap, sőt missziós területeken minden pap megkapta ez engedélyt. A P. adása előtt elmondják a közgyónást, melyet feloldozás és áldásformula követ. A P.-sal járó teljes búcsút csak azok nyerik el, akik előzőleg meggyóntak, megáldoztak s a pápa szándékára imádkoztak. A P. azonban nem áldoz föl acenzúrák alól. A P. különös fajtája a haldoklóknak adott P. Hogy az ezzel járó teljes búcsút (s haldoklóbúcsú) elnyerhesse a haldokló, előzőleg föl kell vennie a haldoklók szentségét, Jézus nevét kell segítségül hívnia s meg kell nyugodnia Isten akaratában. A szentév alatt csak a haldoklóknak lehet adni P.-t. Apostoli áldásnak is nevezik. Pápai állam, 1. Egyházi állam. Pápai cappella, 1. Cappella. Pápai érdemrendek és kitüntetések. Amint a fejedelmek által a középkori egyházi lovagrendek mintájára alapított világilovagrendek lassan megszűntek igazi rendek lenni, hanem érdemekért adott kitüntetéssé, érdemrenddé, jelvényük rendjellé alakult át, ugyanúgy történt a pápai rendekkel is. Az újabb alapításiak egyenesen érdemrendként létesíttettek. X. Pius 1905 február 7-i brévéje szerint P.: a Krisztus-rend, Pius-rend, Nagy sz. Gergely-rend, Sz. Szilveszter-rend, Aranysarkantyú-rend, a Jeruzsálem Szentsír-rendje. Ezekhez járul a Pro Ecclesia et Pontifice díszkereszt. A Krisztus-rendet mint egyházi lovagrendet XXII. János pápa alapította 1320 körül. V. Pál 1605-ben az Hugoston-rendi kanonokoknak rendelte alá, később polgári és katonai érdemek jutalmazására szolgáló érdemrenddé változtatták. A legmagasabb pápai érdemrend egyetlen osztállyal. A Pius-rendet 1847-ben IX. Pius alapította, 3 osztálya van. Rendjelszava a 8 sugaras csillagalakú rendi jelvény középpajzsába írva: „Virtuti et merito". A Nagy Szent Gergely-rend XVI. Gergely alapítása (1831); polgári és katonai osztálya van, mindegyikben 3—3 fokozat. A Sz. Szilveszter-rendet XVI. Gergely létesítette 1841-ben három osztállyal. Az Aranysarkantyú-rend az egyházi államban a XVI. században keletkezett mint a milicia egy faja. XVI. Gergely 1841-ben az akkor alapított Sz. Szilveszter-rendbe olvasztotta, X. Pius attól elválasztva, megint önállóvá tette meghatározott rang nélkül (1905). Egy osztálya van, legfeljebb 100 taggal. A jeruzsálemi Szenteír-rendje a keresztes hadjáratok idején keletkezett, VI. Sándor 1496-ban pápai renddé tette, mai alapszabályai IX. Piustól valók (1868), 3 osztálya van. A jeruzsálemi latin szertartású patriarcha, mint a rend kormányzója adományozza. A Pro Ecclesia et Pontifice pápai kitüntetést XIII. Leó alapította 1887-ben. 3 fokozatú: arany, ezüst és nikkel kereszt. Pápai kitüntetések még (a korai prelátusság címein kívül) a cameriere di spada e cappa s a római grófi cím. S. I. Pápai familia (familia pontificia), a pápai udvartartáshoz tartozó személyek, „familiárisok" neve. Ezek részben szolgálatot tevő tisztviselők s a pápai palotában laknak: a palotai bíborosok (államtitkárbíbornok, datarius), prelátusok (maggiordomo, maestro di camera stb.), a valóságos titkos kamarások és káplánok, világi kamarások, a gárda, a szolgaszemélyzet, részben tiszteletbeli tagjai a P.-nak a pápai házi prelátusok, tb. kamarások stb. L. Kúriai prelátusok. S. I. Pápai kamarások a pápai familia és a cappella pontificia azon tagjai, akik részint tényleg szolgálatot teljesítenek (pápai alamizsnáé, a brévék titkára stb.), részint kitüntetésképen kapják e címet (számfeletti titkos P.). Külön díszöltönyük van. A világi P. részben szintén szolgálatot teljesítenek a pápai udvarban, részben kitüntetéskép nevezi ki őket a pápa. K. Gy. Pápai káplánok, a pápai udvartartás azon tagjai, kik részint tényleg szolgálatot teljesítenek az ünnepélyes pápai istentiszteleteken, részint kitüntetésképen nyerik a pápától e címet. K. Gy. Pápai követ: A pápák az első századoktól kezdve fontosabb, rendkívüli ügyek elintézésére követeket szoktak küldeni. Az egyetemes zsinatokon a pápát rendesen az általa küldött követek képviselték. A konstantinápolyi császári udvarhoz állandóan küldtek követeket (apocrisiarius). Néha nem a környezetükből küldtek követet, hanem a vidék egy-egy kiválóbb püspökét vagy érsekét bízták meg állandó felügyelettel egy bizonyos terület felett (vicarii nati vagy legati nati). A „született P.“ méltóságát Magyarországon első ízbenKanizsai János kapta 1394-ben IX. Bonifáctól. V. Miklós 1452-ben örök kiváltságképen adta e hivatalt az esztergomi érsekeknek. — A P. lehet: 1. oldalkövet (legatus a latere), a pápa környezetéből küldött bíboros, ki mint a pápa alterego-ja esetről-esetre megállapított megbízatással küldetik (nemzetközi eucharisztikus kongresszusok elnökei); 2. nuncius, akit egy nagyobb udvarhoz, illetve nagyobb állam kormányához rendes hatáskörrel és állandó jelleggel küld a pápa, hogy mint diplomáciai megbízott ápolja a Szentszék s az állam közti jó viszonyt; ezek diplomáciai megbízatásukon kívül felügyeletet is gyakorolnak és informálják a Szentszéket; 3. internuncius, ki kisebb állam kormányánál végzi a nunciusi teendőket; ma 25—26 ilyen rendes követ működik; 4. delegatus apostolicus, állandó jelleggel, rendes, de nem diplomáciai hatáskörrel küldött P., rendesen olyan országokban, melyekkel a Szentszék nem tart fenn diplomáciai összeköttetést. Pápai követ