Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932)

M - Mária (egyiptomi), szent - Mária-antifónák - Maria Antiqua-templom, l. Mária - Máriabesnyő - Mária-bőjt - Máriacell - Mária-egyesületek - Mária életének mestere - Máriagyűd, l. Mária-kegyhelyek - Mária-kegyhelyek

Mária 277 Mária-kegyhelyek meg egyes protestáns történészek és szép­írók erőlködését, hogy M.-t mindig újra férjgyilkossággal gyanúsítsák. Fia, ki 1603- ban az angol trónt elfoglalta, anyja holt­testét a londoni Westminsterben temet­­tette el. A. Ti-Mária (egyiptomi), szent, *354 körül Egyiptomban, +431. Sophronius elbeszélése szerint 12 éves korában megszökött a szülői háztól s 17 évig erkölcstelen életet élt. Egy kíváncsiságból tett jeruzsálemi zarándoklat alkalmával a sz. Sír-templom­ban megtért s azontúl a Jordán melletti pusztában haláláig bűnbánó életet élt. Ünnepe: április 9. Mária-an ti innák, az antifónák között külön helyet foglalnak el. Így nevezzük azt a négy Mária-éneket, amellyel a zsolozsmát befejezzük és amelyeket a litániákban is fel szoktak használni. Ez a négy Mária­­antifóna: karácsonyi időben az „Alma Re­demptoris Mater", Gyertyaszentelőtől az „Ave, Regina Coelorum“ (Mennyországnak királynéja), húsvét idején a „Regina Coeli laetare" (Mennynek királynéasszonya) és a pünkösd után énekelt „Salve Regina" (Mennyországnak királynéja). Ezeket a M.-at a XIII. század óta éneklik a comple­torium után; V. Pius pápa óta pedig a ká­noni órák után mondandók, ha a zsolozs­mát itt félbeszakítjuk. Ezenkívül húsvét idején az Ürangyala helyett a Regina Coeli laetare-1 kell imádkozni; XIII. Leó pápa pedig a csendes misék befejezéseként ren­delte el a Salve Regina elimádkozását. A M. mindegyike egy énekből, egy versből és a hozzá fűzött könyörgésből áll. Az éne­kek szerzőit csak részben ismerjük bizto­san. A karácsonyi és a pünkösd utáni M. szerzője valószínűleg boldog Hermannus Contractus, reichenaui bencés (+1054), a húsvétit Nagy sz. Gergely pápának tulaj­donítják; a negyediknek szerzője teljesen ismeretlen. A M. dallamai egyszerűbb vál­tozataikban is a legkedveltebb ^gregorián énekek közé tartoznak. Irodalmuk a Hfigu­­rális zene terén is igen gazdag (leggyak­rabban megkomponált szöveg a Salve Re­gina). Sz. F. Maria Antiqua-templom, 1. Mária. Máriabesnyő, kegyhely a főváros közelé­ben. M. már a XIII. században virágzó község volt, később teljesen elpusztult. Amikor templomának 300 éves romjain gr. IfGrassalkovics Antal kápolnát akart épít­tetni, a munkások csontból faragott ki­csiny, művészi Mária-szobrot találtak (1759). A szoborral kapcsolatos imameg­­hallgattatások hírére a közben felépült kápolnát a nép oly tömegesen kereste fel, hogy az kicsinek bizonyult; azért a gróf a kápolnához kettős templomot és kapucinus kolostort építtetett 1763-ban. Legimpozán­sabb búcsúja az 1903 óta évenkint rende­zett májusi nagy férflzarándoklat. — P. Bar tál I.: M. története. Esztergom 1929. Mária-bőjt, a görög szertartású Egyház harmadik nagyböjtje augusztus 1-től 14-ig. A latin szertartásban ma csak Nagyboldog­­asszony előnapja kötelező vigiliabőjt. Máriacell, stájerországi kegyhely, a st. lambrechti bencések vezetése alatt. Állító­lag egy st. lambrechti remetecellából fejlő­dött 1157 körül; 1266-ban már okiratilag mint templomhely szerepel; 1330-ban már közismert búcsújáróhely. Kegykápolnája (XIII. század) fölé hatalmas, 3 tornyú temp­lom épült. Évente 100.000 zarándok is meg­fordul benno. Két szélső tornya és a ma­gyar kápolna Nagy Lajos királyunk alko­tása; a törökökkel vívott ütközet emlékére építtette, a törökön nyert győzelmét akar­ván így ünnepelni s egyúttal szerencsés megmeneküléseért hálát adni. A kápolnát drága egyházi szerekkel, edényekkel és kelyhekkel (köztük egy színarannyal) ajándékozta meg. Állítólag a maga és neje menyegzői ruháját is a templomnak aján­dékozta. M—y I. Mária-egyesületek, jámbor társulatok a Boldogságos Szűz tiszteletének ápolására. A katolikus hitbuzgalmi életnek s főleg a leányok vallásos és erkölcsös nevelésének egészen kiváló, mindenütt bevált s szere­tettel gyakorolt eszköze. Legnevezetesebb M.: az eredetileg főleg a férfiifjúság s az­tán a férflvilág számára alapult iMária­­kongregációk s a többnyire Irgalmas-nővé­­rek által vezetett Mária-leányok társulatai. Mária életének mestere (Meister des Marienlebens). névszerint nem ismert kölni festő, 1460—1490 között dolgozott. Nevét a Szűz Mária életéből merített képsorozattól kapta (7 kép a müncheni Pinakothekban, 1 Londonban). Szerette a részletező elbeszé­lést, alakjai gyengédek, szinte törékenyek. Máriagyűd, 1. Mária-kegyhelyek. Mária-kegyhelyek, azok a helyek, ahol a Boldogságos Szűznek valamely képe, szobra vagy temploma körül feltűnőbb imameg­­hallgattatások történtek s amelyekre emiatt a vallásos hívők áhítata különös szeretet­tel zarándokol. M. a világ minden kato­likus (vagy katolikus múltú) országában vannak, elsősorban a Szentföldön: Mária elnyugvásának (Dormitio), sírjának, fel­ajánlásának temploma Jeruzsálemben, az Angyali Üdvözlet temploma s a Mária-for­­rás Názáretben, a betlehemi Jézus születése­­vagy Mária-templom, az ain-karimi Mária látogatása-templom stb. Nevezetes M. Ró­mában: a S. Maria Maggiore, S. Maria de perpetuo succursu (a „mindenkor segítő Má­ria"), a S. M. déllé Fratte stb., Olaszország­ban: iLoreto, Pompei, Tersato, Franciaor­szágban Lourdes, Lyon-Fourviére, Notre Dame des Yictoires (Páris), Németország­ban: Kevelaer, Altötting, Svájcban: Einsie­­deln, Ausztriában: Mariazell, Maria-Taferl, Lengyelországban: Czenstochowa stb. A tör­ténelmi Magyarország területén ismertebb M.: Andocs (Somogy megye). A régi ká­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék